Szerzői oldal

Életrajz

1877 Érmindszenten született
1896 Zilahon érettségizik
1897 Budapesten joghallgató
1898-99 Debrecenben újságíró
1900 - 1903 Nagyváradon újságíró
1903 megkezdődik szerelmi viszonya Brüll Adéllal (Léda)
1904 - 1905 első párizsi útja
1907 - 1908 a Budapesti Napló újságírója
1906 - 1907 országos hírű költő
1911 firenzei és római utazás
1910 a Világ újságírója
1912 a Nyugat szerkesztője
1915 feleségül veszi Boncza Bertát
1919 Budapesten meghal

Versek
1899

Ady édesanyjának ajánlotta Debrecenben megjelent első kötetét, amely még nem tekinthető a kanonizált életmű részének, hiszen érzelgős, túlságosan is dallamos versei, amelyek szinte kizárólag a beteljesületlen szerelmet énekelik meg, nem emelkednek ki a kor átlaglírájából. A kulcsszavak: álom, bánat, vágy, dal - a versek pedig egy tehetséges és becsvágyó fiatal költőt mutatnak ("S álmodom néha (...) Dalaim egy világ fülébe zengnek"), aki azonban még nem találta meg saját összetéveszthetetlen hangját.

Még egyszer
1903

Ady második kötete nagyváradi újságíróskodásának terméke, és a hang már egyre jobban hasonlít az érett költő hangjára, amit az is mutat, hogy ő maga jó néhány verset felvett közülük későbbi kötetébe is. A hangnem sokkal sötétebb, a képek szimbolistábbak, a kötet atmoszférája tele van halállal, kétellyel és belső küzdelemmel. "Rövid szoknyás lány mit sem adhat, / Nekem sincs már semmim, csak lázam" mondja a címadó nyitóvers, a Strófák pedig összefoglalja a költői formálódás stációjának döntő felismerését: "Viaskodik, csatáz a lelkem (...) És én magam még meg se leltem..."

Új versek
1906

Baudelaire, Ady meghatározó Párizs-élménye és a mindent eldöntő Léda-szerelem hatására megszületett végre a legendás kötet, amely egyszerre országos hírű költővé avatta. "... kissé meg is rendült a lába alatt a lírai parlag. Ady Endre héraklészi küzdelemre indul az új kötetével" üdvözli a megjelenését Szini Gyula, a konzervatív kritika viszont azonnal támadásba lendült a szerinte "értéktelen és perverz" versek ellen. "Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival?" kérdezi a nyitóvers. Az új Ady-versek szuggesztív ritmusa, szimbolista látásmódja, szerelmi szókimondása és ostorozó hazaszeretete új perspektívákat nyitott a modern magyar költészet számára.

Vér és arany
1907

A kötet Ady második párizsi tartózkodásának a hatására született; a halállal, Istennel és saját nemzetével-történelmével viaskodik, gőg, naiv hit és fájdalmas kétely között ingadozva. A kötet második része a történelmet mozgásban tartó „vér és arany” verseit tartalmazza, és erotikusan izzó, sötét Léda-verseket. Ebben a köteten bukkannak fel a híres Ady-szimbólumok: a Fekete Zongora, az a Jó Csönd-Herceg és az Ős-Kaján.

Az Illés szekerén
1908

A kötet nagy biblikus versekkel indít, amelyek Ady hiábavaló küzdelmét tükrözik azért, hogy megbékéljen az Istennel. A versek már kétségbeesésről és halálvárásról tanúskodnak: "Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, / Utam: a nagy Nihil, a Semmi, / A sorsom: menni, menni, menni / S az álmom: az Isten." (Álmom: az Isten) Ady a magyarságával is ugyanúgy viaskodott, mint Istenével, és mindig a szegények és kifosztottak nevében beszélt a felsőbb hatalom ellen; önmagát ugyanakkor fölébe helyezte a "törpe" tömegnek.

Szeretném, ha szeretnének
1909

Nagyvárosi költő létére Ady "föl-födobott kőként" időről időre visszatért szülőfalujába, mert szeretett volna visszatalálni a gyermeki tisztasághoz és hithez. "... A legfontosabb Ady Endre költészetében a szuggeráló hatás... Az önelragadtatása, az a mámoros, zarathustrai érzése bűvölt el minket, csüggedteket és kétkedőket" írta róla Karinthy Frigyes.

Így is történhetik
1910

Bőséges újságírói termése ellenére Ady nem tekintette magát prózaírónak, de novellái, amelyeket ez a kötet egybegyűjt, valódi értéket képviselnek. A karcolatok és szatírák mellett sok írás a lélektani realizmus hatását tükrözi, remek leírásokat adva például gyermekkora babonavilágáról, a gyermeki lét kiszolgáltatottságáról. Mivel Adyról köztudomású volt, hogy prózát pénzért ír, nehezen tudta kötetben kiadni novelláit, és 344 novellája közül életében csak hatvan jelent meg.

Minden titkok versei
1911

"...A romantikus eleve-elrendelés érzése egyik alaphangja Ady költészetének... Énjének predesztinált érzéséből folyik romantikus morálja." (Szabó Dezső) A kötet az "Isten titkai", a "Szerelem titkai", "A szomorúság titkai" "A magyarság titkai", "A dicsőség titkai" és "Az élet-halál titka" fejezetekre tagolódik.

A menekülő élet
1912

A hálálvárás és halálfélelem keserű versei, sokak szerint a költő hanyatlásának kezdete.

Margita élni akar
1912

A Byron Don Juanjának és a magyar epikának (főleg Arany Bolond Istókjának) a mintájára íródott verses regény a polgárosult zsidóság és a magyarság üdvös kölcsönhatását ábrázolja remek korrajzba ágyazva.

A halottak élén
1918

A költő utolsó verseskötete az első világháború traumáját próbálja feldolgozni apokaliptikus képekben ábrázolva a pusztítást.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!