|
|
Ady Endre |
|
(
1877
- 1919
)
|
| |
|
1877 Érmindszenten született
1896 Zilahon érettségizik
1897 Budapesten joghallgató
1898-99 Debrecenben újságíró
1900 - 1903 Nagyváradon újságíró
1903 megkezdődik szerelmi viszonya Brüll Adéllal (Léda)
1904 - 1905 első párizsi útja
1907 - 1908 a Budapesti Napló újságírója
1906 - 1907 országos hírű költő
1911 firenzei és római utazás
1910 a Világ újságírója
1912 a Nyugat szerkesztője
1915 feleségül veszi Boncza Bertát
1919 Budapesten meghal
|
|
1899 Versek
1903 Még egyszer
1906 Új versek
1907 Vér és arany
1908 Az Illés szekerén
1909 Szeretném, ha szeretnének
1910 Így is történhetik
1911 Minden titkok versei
1912 A menekülő élet
1912 Margita élni akar
1918 A halottak élén
|
1899
Versek
(*)
Ady édesanyjának ajánlotta Debrecenben megjelent első kötetét, amely még nem tekinthető a kanonizált életmű részének, hiszen érzelgős, túlságosan is dallamos versei, amelyek szinte kizárólag a beteljesületlen szerelmet énekelik meg, nem emelkednek ki a kor átlaglírájából. A kulcsszavak: álom, bánat, vágy, dal - a versek pedig egy tehetséges és becsvágyó fiatal költőt mutatnak ("S álmodom néha (...) Dalaim egy világ fülébe zengnek"), aki azonban még nem találta meg saját összetéveszthetetlen hangját.
|
1903
Még egyszer
(*)
Ady második kötete nagyváradi újságíróskodásának terméke, és a hang már egyre jobban hasonlít az érett költő hangjára, amit az is mutat, hogy ő maga jó néhány verset felvett közülük későbbi kötetébe is. A hangnem sokkal sötétebb, a képek szimbolistábbak, a kötet atmoszférája tele van halállal, kétellyel és belső küzdelemmel. "Rövid szoknyás lány mit sem adhat, / Nekem sincs már semmim, csak lázam" mondja a címadó nyitóvers, a Strófák pedig összefoglalja a költői formálódás stációjának döntő felismerését: "Viaskodik, csatáz a lelkem (...) És én magam még meg se leltem..."
|
1906
Új versek
(*)
Baudelaire, Ady meghatározó Párizs-élménye és a mindent eldöntő Léda-szerelem hatására megszületett végre a legendás kötet, amely egyszerre országos hírű költővé avatta. "... kissé meg is rendült a lába alatt a lírai parlag. Ady Endre héraklészi küzdelemre indul az új kötetével" üdvözli a megjelenését Szini Gyula, a konzervatív kritika viszont azonnal támadásba lendült a szerinte "értéktelen és perverz" versek ellen. "Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival?" kérdezi a nyitóvers. Az új Ady-versek szuggesztív ritmusa, szimbolista látásmódja, szerelmi szókimondása és ostorozó hazaszeretete új perspektívákat nyitott a modern magyar költészet számára.
|
1907
Vér és arany
(*)
A kötet Ady második párizsi tartózkodásának a hatására született; a halállal, Istennel és saját nemzetével-történelmével viaskodik, gőg, naiv hit és fájdalmas kétely között ingadozva. A kötet második része a történelmet mozgásban tartó „vér és arany” verseit tartalmazza, és erotikusan izzó, sötét Léda-verseket. Ebben a köteten bukkannak fel a híres Ady-szimbólumok: a Fekete Zongora, az a Jó Csönd-Herceg és az Ős-Kaján.
|
1908
Az Illés szekerén
(*)
A kötet nagy biblikus versekkel indít, amelyek Ady hiábavaló küzdelmét tükrözik azért, hogy megbékéljen az Istennel. A versek már kétségbeesésről és halálvárásról tanúskodnak: "Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, / Utam: a nagy Nihil, a Semmi, / A sorsom: menni, menni, menni / S az álmom: az Isten." (Álmom: az Isten) Ady a magyarságával is ugyanúgy viaskodott, mint Istenével, és mindig a szegények és kifosztottak nevében beszélt a felsőbb hatalom ellen; önmagát ugyanakkor fölébe helyezte a "törpe" tömegnek.
|
1909
Szeretném, ha szeretnének
(*)
Nagyvárosi költő létére Ady "föl-födobott kőként" időről időre visszatért szülőfalujába, mert szeretett volna visszatalálni a gyermeki tisztasághoz és hithez. "... A legfontosabb Ady Endre költészetében a szuggeráló hatás... Az önelragadtatása, az a mámoros, zarathustrai érzése bűvölt el minket, csüggedteket és kétkedőket" írta róla Karinthy Frigyes.
|
1910
Így is történhetik
(*)
Bőséges újságírói termése ellenére Ady nem tekintette magát prózaírónak, de novellái, amelyeket ez a kötet egybegyűjt, valódi értéket képviselnek. A karcolatok és szatírák mellett sok írás a lélektani realizmus hatását tükrözi, remek leírásokat adva például gyermekkora babonavilágáról, a gyermeki lét kiszolgáltatottságáról. Mivel Adyról köztudomású volt, hogy prózát pénzért ír, nehezen tudta kötetben kiadni novelláit, és 344 novellája közül életében csak hatvan jelent meg.
|
1911
Minden titkok versei
(*)
"...A romantikus eleve-elrendelés érzése egyik alaphangja Ady költészetének... Énjének predesztinált érzéséből folyik romantikus morálja." (Szabó Dezső) A kötet az "Isten titkai", a "Szerelem titkai", "A szomorúság titkai" "A magyarság titkai", "A dicsőség titkai" és "Az élet-halál titka" fejezetekre tagolódik.
|
1912
A menekülő élet
(*)
A hálálvárás és halálfélelem keserű versei, sokak szerint a költő hanyatlásának kezdete.
|
1912
Margita élni akar
(*)
A Byron Don Juanjának és a magyar epikának (főleg Arany Bolond Istókjának) a mintájára íródott verses regény a polgárosult zsidóság és a magyarság üdvös kölcsönhatását ábrázolja remek korrajzba ágyazva.
|
1918
A halottak élén
(*)
A költő utolsó verseskötete az első világháború traumáját próbálja feldolgozni apokaliptikus képekben ábrázolva a pusztítást.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
