Szerzői oldal

Babits Mihály
( 1883 - 1941 )

» Levelek Iris koszorújából (00)
» versek (1909)
» A gólyakalifa (1916)
» Timár Virgil fia (1916)
» Halálfiai (1927)
» Esszék, tanulmányok (1978)

Életrajz

1883 (nov. 26.) Szekszárdon született
1901-1905 a Budapesti Pázmány Péter Egyetemen magyar-latin szakát hallgatja; Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával részt vesz Négyesy László híres stílusgyakorlatain
1906-1916 Szegeden, Fogarason és Budapesten tanít
1908 megjelennek első versei; a Nyugatnak megalakulásától munkatársa; Velencébe utazik
1916 a Nyugat zeneakadémiai matinéján tomboló sikerrel szavalja el "Húsvét előtt" c. békeversét
1918 a Nyugat szerkesztője
1919 egyetemi professzorrá nevezik ki
1921 feleségül veszi Tanner Ilonát (Török Sophie-t)
1930 a Kisfaludy Társaság tagja
1931 a Becsületrend Lovagja, Bartók Bélával együtt
1937 gégerákját diagnosztizálják
1937-38 megjelennek összegyűjtött versei tíz kötetben
1940 az olasz kormánytól San Remo-díjat kap Dante Isteni Színjátéka legjobb műfordításáért
1941 Budapesten hal meg

Levelek Iris koszorújából
00

1909 Levelek Iris koszorújából Babits Mihály költő, regényíró, kritikus és műfordító, a két világháború közötti magyar irodalom meghatározó alakja, hatása Rilkééhez, Valéryéhoz, Eliotéhoz vagy Mannéhoz mérhető. Klasszikus ihletésű, első verseskötete, a Levelek Iris koszorújából, a mesterségbeli tudás tökélyéről, intellektuális fegyelemről és drámai feszültségről árulkodik. A nyitóvers, az In Horatium egyben programvers is. Eszerint a költő a tudatosan kapcsolódik a hagyományba, ezt azonban épp a végtelen szabadság vágya miatt teszi. Azaz egyszerre épít a hagyományra: pl. a klasszikus formák fegyelmezett használatával; és újítja meg azt: pl. a horatiusi középszer eszményének elutasításával. A kötet címe is Írisz istennő szimbólumát, azaz „a változás százszinű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját” emeli ki. A záróvers, A lírikus epilógja Babits filozófiai igényességű lírájának egyik első nagy eredménye. A gondolatmenet itt is a végtelenség vágyával indul, csakhogy e vágy lehetetlenségének megállapításához jut el. A költő bárhogyan szeretne kitörni személyisége börtönéből, a gondolkodás természeténél fogva saját szubjektumának fogjává teszi. A Herceg, hátha megjön a tél is! című könyv egyik legszebb filozófiai költeménye (Esti kérdés) a lét megújulásának kozmikus hiábavalóságát fogalmazza meg. A Nyugtalanság völgye kötet versei az észhez és a hithez szólnak az emberi méltóság nevében, az erőszak ellen (ebben az évben Babitsnak politikai üldöztetésben volt része verseiért).

versek
1909

A költő indulása Babits Mihály költő, regényíró, kritikus és műfordító, a két világháború közötti magyar irodalom meghatározó alakja, hatása Rilkééhez, Valéryéhoz, Eliotéhoz vagy Mannéhoz mérhető. Klasszikus ihletésű, első kötete a mesterségbeli tudás tökélyéről, intellektuális fegyelemről és drámai feszültségről árulkodik, a költő szeretne kitörni személyisége börtönéből ("A lírikus epilógja"). A Herceg, hátha megjön a tél is! című kötet egyik legszebb filozófiai költeménye ("Esti kérdés") a lét megújulásának kozmikus hiábavalóságát fogalmazza meg. A Nyugtalanság völgye versei az észhez és a hithez szólnak az emberi méltóság nevében, az erőszak ellen (ebben az évben Babitsnak politikai üldöztetésben volt része verseiért).

A gólyakalifa
1916

Babits lélektani regénye a tudatalatti és a kettős személyiség kérdését vizsgálja. Tábory Elemér, a szorgalmas és kiváló diák hirtelen ráeszmél, hogy visszatérő álmában egy asztalos nehézfejű, rosszindulatú, megkeseredett, kétbalkezes segédje, akiből mindenki gúnyt űz. Ahogy Elemér emelkedik a társadalomban (éppen feleségül akarja venni kedvesét, Etelkát), úgy zuhan az alteregója a bűnbe. A személyiség két fele (bár tompán mindkettő tud a másikról) akkor kerül igazán közel, mikor Elemér a tisztázás céljából maga is utazni és kártyázni kezd. Békés világa szétzilálódik. Etelka tanácsára Elemér álmában az akaraterejével megöli lecsúszott énjét, ám másnap őt magát is holtan találják - és fegyvernek nyoma sincs.

Timár Virgil fia
1916

Babits ebben a könyvben az égi és földi szeretet és szerelem természetét, lehetőségeit, határvonalait gondolja végig lírai érzékenységgel és filozófiai alapossággal. A történet pedig, amelynek keretében ezt teszi, számos saját korában különösen érzékeny témára kérdez rá zavarba ejtő pontossággal, s így a regény egyben remek társadalmi korrajz is. Vágner Lina, a züllött múltú, magányos nő korai halála után gimnazista fiát katolikus szerzetestanára, Tímár Virgil veszi pártfogásába atyai szeretettel és gondoskodással. A lassan bontakozó, boldogan meghitt kapcsolat azonban megszakad, mikor váratlanul jelentkezik Vitányi Vilmos, az izraelita újságíró, az anya levele szerint a fiú vér szerinti apja. Az alakulóban lévő kamasz bizonytalan, két ellentétes pólus között habozó identitását jelzi, hogy Tímár és szülővárosa Pistaként, míg apja Vilmosként ismeri. Apa és fia viszonya, evilági férfiasság és szellemi erő, emelkedettség és földi szenny, felekezetek közti feszültségek, szeretet és önzés, szeretet és szerelem, emberek közti és isten iránti szerelem kerül itt konfliktusba. Az ismétlődő helyzetekben feltűnő, ellentétes karakterek pedig arra késztetik az olvasót, hogy ezeket Tímár önreflexiói nyomán egymás fényében vizsgálja, és a felmerülő kérdéseket saját előítéletein felülemelkedve gondolja újra, mélyebb megértésre és békére törekedve.

Halálfiai
1927

1927 Halálfiai A címben szereplő „halálfiai” kettős utalás. Egyrészt hangot ad a szerző kétségbeesésének, amit saját kora, a második világháború felé tartó világ láttán érez. Másrészt a regény szereplőinek megpecsételt sorsára vonatkozik, akik az első világháború előtti évtizedekben, a romantikus értelemben vett, régi Magyarország összeomlása előtt éltek. A gyakori önéletrajzi utalások ellenére is a könyv szigorúan fikció, ahogy arra az utószóban figyelmeztet a szerző, bár az ő életútja erős hasonlóságot mutat a főhősével, Sátordy Imréével. A cselekmény két vidéki, középosztálybeli család: a Sátordyak és a Hintássok három generációjának történetét követi figyelemmel. A szinte mitikus ősanyaként ábrázolt nagymama, Cenci néni az épp eltűnőben lévő aranykor utolsó szimbóluma. Fia, Sátordy Mihály, és annak felesége – aki egyben felesége csábítója is –, Hintáss Gyula ugyanannak a gazdasági, érzelmi és erkölcsi értelemben egyaránt dekadáns kornak teljesen eltérő példái. Imre gyerekkorát ezek az alakok népesítik be, nem meglepő tehát, hogy budapesti egyetemistaként szellemi forradalmat áhít. A fővárosban lapot alapít a válságba jutott társadalom felrázására tett kísérletként, de hősi kísérlete anyagi csődbe jut, és ismét csak hazamenekül. At the end Imre gives up his prophetic ambitions that have proved to be ridiculous and meaningless and devotes himself to hard work done with calm humbleness as a teacher in a small town. Bár Babits eredetileg nyilvánvalóan fiatalkora társadalmának széles tablóját kívánta megrajzolni, a kész mű értéke ettől eltérő. Egyetlen szűk társadalmi rétegre koncentrál, a vidéki dzsentrire, ahol tragikus hősök helyett csupán köznapi figurák vétenek kisszerű és megbocsátható hibákat, mint a házasságtörés vagy a sikkasztás. A narrátor a lélekben zajló drámára fókuszál, a szöveg pedig tele irodalmi és filozófiai műveltséganyaggal. A Nyugat a stílus objektivitásáért és iróniájáért ünnepelte a regényt, valamint „a megnyugvás filozófiájáért”, melyet Imre magatartása testesít meg a befejező részben.

Esszék, tanulmányok
1978

Babits esszéiben egy tépelődő moralista nézeteit olvashatjuk klasszikus és kortárs művészekről, filozófusokról (többek között Henri Bergsonról), a Nyugat korszakairól és elveiről, valamint – a két világháború közötti időszakról lévén szó – pacifizmusról és háborúellenességről és a háborúval szembenálló Észről.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!