Szerzői oldal

Életrajz

1554. október 20, Zólyomban született (ma Szlovákia)
1564 a zólyomi udvari prédikátor, Bornemisza Péter neveli
1565 Nürnbergben tanul (talán valamelyik német egyetemen, esetleg Padovában is)
1569 apját összeesküvés gyanújával letartóztatják, a család Lengyelországba menekül
1575 részt vesz a Habsburg-udvar támogatta Báthory-ellenes katonai vállalkozásban, fogolyként Erdélybe kerül, a fejedelmi udvarban megkedvelik, Báthory István a török követelésére sem hajlandó kiadni
1576 a lengyel királlyá választott Báthory szolgálatába áll
1578-1584 Ungnád Kristófné Losonczy Annának udvarol (Anna-versek)
1579-82 hadnagy "ötven lovon" Egerben
1584 feleségül veszi megözvegyült unokatestvérét, Dobó Krisztinát
1585 gyámjával, majd (1587) hűtlen feleségével pereskedik
1586 katolizál
1588 házasságát érvénytelenítik; új házassági terve kudarcba fullad; ekkor írja a Szép magyar comoediát
1588-89 a "Maga kezével írott könyve" Júlia-ciklusa; (?) megszervezi a "nyolc ifiú legény" reneszánsz költői körét
1589 egy új hadjárat hírére Lengyelországba utazik; Caelia-versei múzsája Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna; Braunsbergben a jezsuita főiskolán folytat tanulmányokat
1591 hazatér
1592 beperli Losonczy Annát, ám ő viszontkeresettel él
1593 Fulvia-korszak; részt vesz Divény, Kékkő ostromában
1594 Esztergom alatt ágyúgolyó sebzi halálra (máj. 30.)
1650k. a "Balassi Bálint verseinek fragmentumi"-t tartalmazó Balassa-kódex keletkezése

1874 a Balassa-kódex megtalálása
1958 A Szép magyar comoedia fölfedezése

"Maga kezével írt könyv"
.

A kötet első részének egyik felét a házassága előtt írt versek alkotják, ezek közül a legszebb a - nem véletlenül - 33. darab, a szerelmes versek után egy istenes vers, a "Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét" kezdetű költemény, amelynek versfői a "Balassi Balinthé" szöveget adják. Az első rész második felének zömét a Júlia-versek alkotják, ekkora Balassi már az udvari költészet felfogása szerint ír, álnéven nevezi meg hölgyét, sőt a ciklust egy narratív keret fogja össze (a Szép magyar komoedia történetének megfelelően). Versei azonban személyes szenvedélyüknél, zenei harmóniájuknál és pontos részleteinél fogva ma is erős szövegek. A gyötrődő szerelem legemlékezetesebb versei a közönyös szépséghez szóló "Ez világ sem kell már nékem nálad nélkül, szép kedvesem" és a szerelmet felejteni akaró "Ó nagy kerek kék ég". A szerelem felejtésére idézi fel a költő a lovagi életeszményt a "Katonaének" címen is ismert versben ("Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog az végeknél"). A ciklusban ezután kilenc istenes ének (humanista zsoltárparafrázis) következik, majd az emlékek és az elbujdosás versei zárják le, köztük azonban szerepel további kilenc számozatlan "török bejt" (udvarló vers). A kötet második részébe (a költő életének harmadik szakaszába, tehát a Júlia-szerelmet lezáró időszakba) a Célia-versek tartoznak, aki a "földi Vénusz" lehetne Júlia helyett. Ezek a versek egyre inkább szövegversek, nehezebb őket ismert dallamra énekelni, kompozíciójuk zártabb.

A megkomponált gyűjteménybe be nem került versek
.

Balassi istenes versei nyomtatásban sokszor megjelentek halála után, ezek legszebb darabja az istenhez szóló, immár nem "egyezkedő" "Adj már csendességet". Jellemző a vers protestáns színezete, platonizmusa, emelkedő zárlata. Szintén nem tartozik a zárt kötetbe az ún. Cím nélküli gyűjtemény: a Balassi saját keze írásában fennmaradt öt vers, amelyeket egy levelében "Valami új versek"-ként említ. Az újabb hölgyhöz, Fulviához írt öt darab mindegyike egyetlen kép és egyetlen ún. Balassi-versszak, a zárt forma felé vezető út végpontja.

Balassi Bálint Összes versei
1999

Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első nagy klasszikusa, a versforma megújítója: reneszánsz költő, az első magyar petrarkista, bár költészetének vannak középkorias vonásai is, és ő képviseli az első átmenetet a manierizmusba. Életében csak fordítása jelent meg nyomtatásban, versei a halála után kb. ötven évvel készült, 1874-ban megtalált Balassa-kódexben maradtak fönn. A "Maga kezével írt könyv" töredékben maradt, de megszerkesztett verseskötet. A legújabb elmélet szerint azonban a kötet töredékessége egyrészt szándékos: címe ("Balassi Bálint verseinek fragmentumi") Petrarca Daloskönyvére utal ("Rerum vulgarium fragmenta"), másrészt csak látszat: "a fikció világában ugyan kútba esett a költő által tervezett 99-es vagy 100-as kötetfölépítés, ámde ha megszámláljuk, hogy hány verset szerzett Balassi Bálint a teljes verskötet lezárásáig, épp 100-at ... kapunk. A nagy kötetterv kudarca után a fiktív költőnek magának is mintegy elkerüli a figyelmét az a körülmény, hogy öntudatlanul, észrevétlenül mégiscsak létrehozta, amit szeretett volna. A helyreállított könyv nem egynemű: beletartoznak az istenes versek, a bejtek és a Caelia-ciklus. Balassi Bálint költészetének három korszaka megfelel a gyűjtemény három főfejezetének (Julia előtt, Julia, Julia után) - írja a Balassi-kutató Horváth Iván.

Szép magyar comoedia Thyrsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galateával való szerelmekrül
1999

Balassi Cristoforo Castelletti olasz pásztorjátékából fordította, és a saját szerelmi lírájának megfelelően alaposan átdolgozta a reneszánsz komédiát. Előszavában, melyet az erdélyi asszonyoknak ajánl, kitűzi a célt: a szerelmi műfaj meghonosítását a komolyabb teológia, történelem stb. mellett. A darab Árkádiában játszódik; a tizenhét éve (mint később kiderül: álnéven) bujdosó Credulus holt kedvese, Angelica helyett beleszeret egy nagyon hasonló, Júlia nevű nőbe, eközben barátja, Sylvanus szintén Juliába szeret és elhagyja érte Galateát. Júlia azonban nem akar hűtlen lenni régi kedveséhez, Thyrsishez. Némi bonyodalom után a szerelmesek, akárcsak Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájában, végül megtalálják a maguk párját, ugyanis Credulusról kiderül, hogy valójában ő Thyrsis, Julia pedig a halottnak hitt Angelica.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!