Szerzői oldal

Balázs Béla
( 1884 - 1949 )

» Der Sichtbare Mensch (1924 )
» Az igazi égszínkék (1946)
» Csodálatosságok könyve (1948 )
» Lehetetlen emberek (1965 )
» A csend (1985 )

Életrajz

1884. augusztus 4.-én született Szegeden
1903-1918 a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár könyvtárosa
1906 Berlinben és Párizsban ösztöndíjas
1908 a nagyváradi Holnap antológiában jelennek meg a versei
1909 doktori diplomát kap budapesti Eötvös-kollégista bölcsésztanulmányok után; később a Pedagógiai Szeminárium munkatársa, magyar-német szakos középiskolai tanár
1910 a Nyugatosok barátságukba fogadják; sokat publikál
1919 a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál
1919-26 a Bécsi Magyar Újság és a Der Tag munkatársa; filmkritikával és filmelmélettel foglalkozik
1927-31 a Weltbühne szerkesztőségi tagja, az Arbeiter-Theaterbund Deutschlands művészi vezetője Berlinben
1931-1945 a Moszkvai Filmfőiskola tanára
1945 hazatér Magyarországra
1945-46 a Fényszóró című lap főszerkesztője; megalapítja a Filmtudományi Intézetet a
1946-49 a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára
1949 megkapja a Kossuth-díjat; Budapesten halt meg

Az igazi égszínkék
1946

A mesterséges valóságok: számítógépek és szupermozik világában, abban az időben, amikor bárki fillérekért foszforeszkáló csillagokkal díszítheti a szobája falát, eléggé korlátozottnak tűnik az az egyszerű csoda, hogy egy gyerek egy varázsfestéket talál, amely intenzíven szimulálja a valóságot: "Ahogy a pohár teli lett, Ferkó mindjárt ki akarta próbálni a festéket, ezért hát felhozta a képet, és hozott egy ecsetet is. A kék folyadékkal megfestette az eget a ház, a kerítés és a fák fölött. Százszor szebb lett, mint a berlini kék. Egészen olyan kék volt, mint az igazi kék." Mégis, aki időben olvassa Balázs Béla meseregényét Kalmár Ferkóról, Cser Kariról és Dán Zsuzsiról (például az egykori Már tudok olvasni! sorozat darabjaként, hat-hét-nyolc esztendős korában), biztosan nem fogja elfelejteni a pillanatot, amikor a kisfiú egy öreg ládába bújva csillagos eget fest a fedél belső oldalára, és ahogy magára csukja a fedelet, a fények világítani kezdenek, az ég megnyílik, és a gyermek boldogan kucorog a maga teremtette univerzum egyszerre tág-végtelen és szűkös-biztonságos magzati melegében. A gyermekek mindig fogékonyak lesznek a csodára, és Balázs Béla talán mesélni tudott a legjobban ott van tehát a helye ma is mindjárt a Harry Potter mellett.

Csodálatosságok könyve
1948

A könyv keletkezési körülményeiről az ekkor Bécsben élő szerző így ír a naplójában: Egy váratlan furcsa megbízást kaptam. Marie Stisny, Schwarzwaldné titkárja jött hozzám, és hozott ... (h)úsz groteszk kínai stílusú figurális akvarell fotográfiát. Barátnője, Marietta Lydis, görög milliomosnő festette, és ki akarná adatni, de szövegek kellenek hozzá [...] De három hét alatt kell megírni, hogy karácsonyra megjelenhessék. (Tehát naponként egy mesét). Izgató a sportszerűsége a dolognak elvállaltam. Az első nap megírtam két kis mesét németül próbának. Nagyon tetszett [...] a munka mulattatott. A helmstreitsmühlei és azután, hogy becsukták a házat, a reichenuai még gyönyörűbb októberben megírtam az egész könyvet. 16 mesét, 20 képhez. Könnyen és röpülve. Mestertudásnak előérzetében, boldog, gazdag őszben. Jó játék volt. A szerzőnek azért nem okozott nehézséget a németül való megszólalás, mert anyja révén eleve kétnyelvű volt; bár az apja volt magyar, mégis a magyart vallotta anyanyelvének, ám németül is épp olyan jól írt és beszélt. A kötethez (amely végül némi késéssel jelent meg 1922-ben, német nyelven) eredetileg Thomas Mann írt előszót, ám az ajánlás a könyvben nem, csak Mann későbbi tanulmánykötetében jelent meg (Ein schönes Buch címmel). Balázs Béla meséi valamelyest hasonlítanak is Thomas Mann és Maeterlinck különös-archaikus meséire, de leginkább saját korábbi (a tízes években írott) kínai és indiai témájú, szimbolista mese-novelláiból merítettek ihletet. Maguk a mesék kínai környezetben játszódnak, s az emberi lélekről, a szerelemről, a barátságról, a boldogságkeresésről, az álmodozások, vágyakozások hiábavalóságáról szólnak. Stílusuk, bár emlékeztet a jó tíz évvel korábban írt mesékére, azok túldíszített stílromantikájával szemben letisztult, mértéktartóan stilizált. Hangulatukra jellemző, hogy mindegyiket valami bölcs irónia lengi át. (Eőry Vilma) A kötet végül csak 26 évvel a német változat után jelent meg magyarul; a novellák eredetileg is vegyesen németül és magyarul szerepelnek a kéziratokban, úgyhogy a magyar változat jobbára az író munkája (míg más német nyelvű műveit műfordítók ültették át magyarra).

Lehetetlen emberek
1965

A mű először 1930-ban jelent meg Frankfurtban német nyelven, Unmögliche Menschen címmel de a voltaképpeni megírás ideje jóval korábbi, ráadásul három változata van: az író már 1910-ben eltervezte, az első világháború idején kezdte írni, végül csak 1919-ben jelent meg első magyarul írt fejezete a Nyugatban Isten tenyerén címmel hogy aztán 1922-ben ez a regényváltozat láthasson napvilágot azonos címmel Kolozsváron (a szerző ekkor már bécsi emigráns). Balázs Béla azonban folytatást is tervezett, és 1924-25-re készült el az új kötet. A magyar kiadást ezekből a szövegváltozatokból állították össze (a második részt Geréb László és Nyilas Vera fordította németből). Az 1984-es magyar kiadás előszavában Szabolcsi Miklós többek között a következőket írja a kötetről: A Lehetetlen emberek szereplői sajátos képletet mutatnak: túl érzékeny, ideges, fáradt emberek mindnyájan valamilyen okból lelki sérültek m túlélezett, fantasztikus helyzetekbe kerülnek, vagy kínos eseményeket idéznek elő. (...) /a könyv/ művészregény. Szereplői mindenekelőtt: művészek, akik nem találják helyüket a világban, akik magányosan küzdenek, válságokból válságokba hullanak, művészek, akik kiváltságos lények, különleges emberek, s mégis nagyon esendők s nagyon szerencsétlenek, akik közösséget keresnek, s nem találnak.

A csend
1985

A kötet ebben a formában soha nem jelent meg Balázs Béla életében pedig Lukács Györggyel való levelezése tanúsága szerint igen sokáig próbálta kiadatni a kötetben is szereplő novellák gyűjteményének egyik változatát, hiába. A végül mégiscsak elkészült könyv izgalmas olvasmány, egy egész korszak lenyomata, számos írásában rokonságot mutat például a magyar szecesszió novellisztikájával és Csáth Géza írásaival. A kötet gondos szerkesztője, Lenkei Júlia szerint: E korai kisprózák közül egyesek remekműnek születtek, mások tovább csiszolódva kiemelkedtek, mikor Balázs Béla rátalált arra a műfajta, amelyben a lélek és a formák konfliktusát problémátlanul, sallangok nélkül dolgozhatja fel. A mesében jelenvalóság az a megváltott világ, amely megoldja ezt a konfliktust, az a világ, amely után ez a századelei utópia kiált.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!