Szerzői oldal

Bán Zoltán András
( 1954 )

Életrajz

1954-ben született Budapesten.
Édesanyja a Magyar Állami Operaház kórusának tagja, ez pedig nagyban meghatározta Bán későbbi életét és érdeklődését.
Mutálásáig a gyerekkórus tagja, később zenésznek készül, több hangszeren játszik.
1981 az ELTE magyar-könyvtár szakán végez
1980-tól jelennek meg rendszeresen irodalomkritikái és Csont András néven zenei tárgyú írásai.
Többek között Theodor W. Adorno, Heimito von Doderer, Robert Musil és Robert Walser műveit magyarította.
A rendszerváltás utáni magyar irodalomkritika egyik legeredetibb hangú művelője.
1990 és 1997 között a Beszélő munkatársa.
2001-től 2008-ig a Magyar Narancs kulturális rovatvezetője.
Jelenleg új regényén (Beethoven unokaöccse) dolgozik.

Díjai:
1993 Déry-díj, 2003 Minőségért Újságírás Díj, 2009 József Attila Díj, 2010 Műút-nívódíj

Hölgyszonáta és más történetek
2008

Bán Zoltán András napjaink egyik legeredetibb irodalomkritikusa, amolyan vérbeli irodalmár és újabban szépíró. Új könyve, a Hölgyszonáta egy regényt és két elbeszélést tartalmaz. A könyvet nyitó Apám volt műfaja nehezen határozható meg. Paródia, pamflet, karakterisztika. A Kafka-allúziók mellett az elbeszélésben megidézett és elbúcsúztatott apa-figura kísértetiesen emlékeztet Kertész Imrére, akárcsak a ragyogó írás stílusa, mondatfűzése, poétikája. A Kotányi főhadnagy című novella ’56-ban játszódik. A címszereplő számára végzetes félnap sodrólendületű történetét részletgazdagon és érzékletesen, ugyanakkor szenvtelen iróniával tálalja az elbeszélő. A köret pedig szerelemféltés, sunyi házmester, disszidálási kísérlet. A zenei módon felépülő regény, a Hölgyszonáta megannyi szereplője közül talán a legfontosabb az Elbeszélés Jelleme. A narrátor folyamatos reflexiója, alakváltozása és szerepjátéka révén egy Bécsben játszódó, furcsa-bizarr szerelmi sokszögbe léphetünk bele.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!