Szerzői oldal

Békés Pál
( 1956 - 2010 )

» A kétbalkezes varázsló (1984)
» Törzsi viszonyok (1990)
» A Félőlény (1991/2001)
» És very very a dobot a rózsaszín plüsselefánt (1999)
» Csikágó (2006)
» Semmi baj (2007)
» Érzékeny útazások Közép-Európán át (2010)

Életrajz

1956 (március 27.) Budapesten született
1975-80 az ELTE magyar-angol-összehasonlító irodalomtörténet szakán diplomázik
1974-75 kérdezőbiztos az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontnál
1980-84 nyelviskolai angoltanár
1984-94 szabadúszó író (próza, dráma, hangjáték, filmforgatókönyv, fordítás)
1992-1993 Fulbright ösztöndíjas a Columbia Universityn (New York, NY)
1994-2000 az MTV stúdióvezetője, irodalmi és színházi műsorainak szerkesztője
1997 az Iowa University (Iowa City, IA) International Writing Programjának ösztöndíjasa
2000 szabadúszó, PEN Klub, az Írószövetség, a Szépírók Társasága és az IBBY tagja
2000 az IBBY (International Board on Books for Young) magyar bizottságának elnöke
2010. május 28-án Budapesten meghalt

Díjai
1981 Móricz Zsigmond ösztöndíj, 1984-85 színműíró ösztöndíj a Vígszínháznál, 1988 Soros ösztöndíj, 1988 Új Magyar Hangjáték-díj, 1988 Wessely László-díj, 1991 a Holmi novellapályázatának díja, 1998 Az Év Gyermekkönyve, 1992 Fitz József-könyvdíj, 1998 Déry Tibor-jutalom, Soros Alkotói Díj, 2000 József Attila-díj, 2004 Édes Anyanyelvünk pályázat, 2005 # A Mozgó Világ nívódíja, 2006 Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2006 Hevesi Sándor-díj, 2009 Márai Sándor-díj,2011 XIII. kerület díszpolgára (posztumusz)

Törzsi viszonyok
1990

A kisgyerekkortól a fiatal felnőttkorig ívelő novellákban a világ megismerését és birtokbavételét írja le Békés Pál. Kiváló anekdotikus készséggel adagolja a csattanóhoz szükséges információt. Különösen azok a kisgyerekkori írások élvezetesek, ahol a naiv gyerek-narrátor általa nem értett helyzeteket mesél el, például a Föld közepén átfúrt alagútról, vagy később az úttörők szavazatgyűjtésről (ahol egyetlen névből lehet választani, de minden beteget meg kell látogatni az urnával, mert a választás általános és titkos). A gyerekvilág kegyetlensége és erőviszonyai korról korra rajzolódnak ki, és átnyúlnak a felnőttekébe.

A Félőlény
1991/2001

A szörnyek sajnos legyőzhetetlenek. Viszont... távol tarthatók távol tarthatók. A Kiserdőt még nem hódították meg a szörnyek. Az odú lakója már nem mesél Rakoncnak, Porhanynak és Csupáncnak: bezárkózott jól, már nem is olvas, csak fél: a rendes nevét is elveszti, és már csak Félőlénynek nevezik. Legjobb barátja, Csatang kideríti, hogy a szörnyeké a világ, és eddig a Félőlény könyvtára miatt nem támadtak a Kiserdőre, de már jönnek! Legjobb szörnnyé válni. A Félőlény beletörődik a dologba, elmegy a szörnyfelvételi irodába, kiállja a három próbát, de a végén mégsem írja alá a belépési nyilatkozatot. Összeszedi a bátorságát, és amikor megtudja, hogy Csatang elégette a könyveit, árulónak nevezi. Visszamegy a Kiserdőbe, elzavarja a szörnyeket, és újra mesélni kezd a barátainak, fejből. De emlékszik az összes történetre. A végén a csoda sem maradhat el: a kidőlt hatalmas tölgyfa föláll a földről és újraéled! Békés azzal fokozza a könyv izgalmát, hogy késlelteti a főhős bemutatását. A könyv izgalmas és szellemes, tele van szójátékkal. Sőt: egy kis rémhatározó is szerepel benne!

És very very a dobot a rózsaszín plüsselefánt
1999

Az önéletrajzi kötetbe amerikai élményeit gyűjtötte össze a szerző. Könnyed hangon, a helyzetkomikumra fogékonyan számol be kalandjairól (kitérve arra is, hogy Európában miért nincs egy amerikai történetnek epikai hitele), ugyanakkor az európai utas szemével osztályozza a 80-as évekbeli első utazása élményeit és a 90-es évek változásait. A kötet második felében az Iowai Íróprogramon megismert különleges személyiségeket és komikus helyzeteket írja le (például egy Farenheit skála szerint mérő lázmérő használatát különféle anyanyelvű emberek segítségével, áramszünetben).

Csikágó
2006

332 oldal A novellákat, regényeket és mesekönyveket író szerző új kötetének alcíme: Gangregény. A mű inkább novellák füzére, mint regény, de ismétlődő motívumok és figurák teremtik meg az összeköttetést az egyes "fejezetek" közt, az egyik történet főszereplői mellékalakok a másikban, több nemzedék kalandjai épülnek egymásra, és a háttérben végig ott van meghatározó helyszínként a Csikágó nevű budapesti negyed. Ez a VII. kerületi, a Keleti pályaudvarhoz közeli híres épületegyüttes a XIX század végének nagy gazdasági fellendülése idején épült, a magyarországi millennium (1896) idején. Hőseinkkel együtt a városrész történetét is végigkövethetjük megszületésétől a jelenkorig. Az alcímbeli gang kifejezés kettős értelmű: utal a kispolgári-félproletár bérházak körfolyosóira, a gangokra (az egyik szereplőt, Arankát "gangkirálynőnek" is nevezik), és utal az amerikai gengszterbandákra, a gang-ekre is. Miként a cím is kettős értelmű: a budapesti Csikágón kívül utal a városrész tényleges névadó mintájára, az amerikai Chicagóra is. Nemcsak áttételesen, hiszen egyik hősünk, Sumin Frigyes (Sumin Vendel testvére, és feleségének, Arankának -- Amerikából való hazatérése után -- szeretője) a fehérterror elől tényleg Amerikába menekül, és ideiglenesen Chicagóban köt ki, rajta keresztül még a gengszterbandákkal is kapcsolatba kerülünk. Jellegzetes, ám mégis különös figurák jelennek itt meg: a titokzatos múltú újságárus, a halálra ítélt vasutas, piaci kofák és kocsmatöltelékek, sőt még egy magyar anyától született, de 56-ig Magyarországon soha nem járt orosz kiskatona is. A jellegzetes pesti figurák sorsán keresztül végigkövethetjük Magyarország utóbbi jó száz éves történelmét is, az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeéveitől kezdve a két világháborún át az 1956-os forradalomig, és tovább, a hetvenes-nyolcvanas évekig. "az egyes darabok mindig mívesen megmunkáltak, lekerekítettek, akárcsak a bőrműves Sumin Vendel által készített lábbelik. A "gangregény" műfaji definíciója tehát: nyitott, mivel kis egységekből álló, laza motívumátfedésekkel, variatív ismétlésekkel dúsuló, dúsítható szépprózai forma" - Bazsányi Sándor, Élet és Irodalom "A Csikágó regénye, mítoszpótló legendáriuma." - N. Kósa Judit, Népszabadság

Semmi baj
2007

Békés Pál, Semmi baj régi és újabb bélyegek és novellák, Palatinus, Budapest, 2007, 315 oldal, 2900 forint. Békés Pál elbeszéléseit olvasva egy belevaló, tweedzakós nagybácsi képe derenghet fel a novellák olvasójában, akitől általában ugyanazt kapjuk ajándékba, ám mindig örülünk is annak. A Semmi baj gyűjteményes kötet, melyben a korábbi elbeszéléseket és rövidtörténeteket (ezeket Békés bélyegeknek nevezi) újabbak egészítik ki. Az így létrejött váz egy önéletrajzi regény szerkezetére emlékeztet. A nagyszülők és a szülők sorsa vagy sorstalansága után az elbeszélő élete 56-tal kezdődik. A csecsemő a forradalom bukására némasági fogadalommal reagál, megkukul, aztán a ki sem ment szovjetek bejövetele után elkezd bömbölni. A család nem tud disszidálni, a gyerek a Kádár-korban cseperedik fel. Ligeti jégpálya, iskolai tábor, 68 tavasza éppen egy csehszlovák üdülőben, nyári munka egy gyárban, eltartási szerződés egy zsidó öregasszonnyal, átfordított éjszakák, telefonfülkék és aluljárók, béemes a bisztróban, találkozás volt osztálytársakkal és halálhírűkkel. Egy élet harmincegynehány novellában. A bélyegek olykor az élettörténethez tapadnak, máskor a világ és a történelem egy-egy fonákságára hívja fel a figyelmet. A rövidszövegek előképe vállaltan Örkény István az Egypercesekkel (mini-mtyhes). Békés is tudja, hogyan kell egy történetet jól és tömören elmondani, hogyan kell sztoriban gondolkodni. Békés írásmódját jellemzi az általa remekül fordított angol-amerikai prózairodalom pragmatizmusa és természetessége. A kötet címe pedig a történetek világképét összegzi frappánsan: születhetünk ilyen rosszkor, jöhet ilyen rossz, meg olyan rossz kor, a helyzet reménytelen, de nem súlyos. Hiába a bélyegek, sohse adjuk fel!

Érzékeny útazások Közép-Európán át
2010

Békés Pál halála előtt egy nappal megjelent könyve újrakiadás. Az Érzékeny útazások eredetileg a rendszerváltozáskor jelent meg; a könyvvel sem az akkori kritika, sem a könyvterjesztés nem foglalkozott. Sőt, a könyv története, olyan akár egy Békés-abszurd: „négyszáz példány jutott el a boltokba, a többi háromezer-hatszázat kivitték a törökbálinti könyvdepóba. Ez az a bődületes méretű raktár, amely a terjesztők közti csatározás egyik ütközeteként egészen véletlenül meggyulladt.” – mesélte el egyszer Békés. Ez az egész történet illusztrálja Békés Pál irodalmi megítélését is. Az 1956-ban (mikor máskor?) született Békés fiatalon kezd el publikálni. Novellái, regényei azokban az években jelennek meg, amikor a kortárs prózaesztétika új, posztmodern irányba fordul. Békés ennek az átrendeződésnek kapásból vesztese: műfajválasztásában, hangütésében is Karinthy Frigyes, Mándy Iván és Örkény István örököse. A mindennapokban feltáruló groteszk, a hétköznapok keserédes abszurdja, a nagyvárosi kisvilágok ironikus és szolidáris ábrázolása foglalkoztatja Békés elbeszélői fantáziáját. Lakótelepi parkok, körfolyosós gangok, telefonfülkék, veszteglő trolibuszok; régi osztálytársak, szomorú szerelmesek, hallgatag öregemberek. Nyelvjátékait, narrációs kísérleteit nem veszi észre az akkor nagy befolyással rendelkező, kánont létesítő irodalomkritika. Békést azonban ez nem zavarja: nem akarja megmásítani saját írói alkatát. Saját műfajaiban (rövidtörténetek, tárcák, novellaciklusok) egyre otthonosabban mozog, közben felfedezi a színházat is. Darabjait abszurd játékhelyzetek, eleven verbalitás, sebészi pontosságú társadalmi érzékenység jellemzi. Legnagyobb sikereit gyerekdarabjai hozzák. Az elementáris játékos kedv, a sohasem tettetett, mindig őszinte empátia, a gyerekek komolyan vétele csodálatos darabokat és meséket eredményeznek (A kétbalkezes varázsló, A Félőlény). Az ezredfordulóra elbeszélői hangja egyre kiforrottabb lesz. Mintha az olvasók után a kritika is kezdené felfedezni. Csikágó (2006) című gangregénye, nevezhetjük főműnek is, a novellaciklus és a regény nagyszerű találkozása. Egy budapesti városrész realista mítosza. Közben egyre bővülő elbeszéléseiből kvázi-életrajzot szerkeszt: a Semmi baj (2007) több mint egy ember története, egy család, és egy század történelme bontakozik ki a novellákból. Halálával egy nagyszerű ember, és egy legjobb szakaszába lépő, vérbeli epikus távozott. Az Érzékeny útazások címe nem véletlenül emlékeztet minket Laurence Sterne kolosszális regényére (A Sentimental Journey Through France and Italy). Az angolos Békés kedvenc regényét a rá jellemző eredetiséggel és alázattal írta újra. (Megrázó egyezés, hogy Sterne műve megjelenése után három héttel hunyt el.) Békés önéletrajz-szerű elbeszélőfőhőse Jorik András 1987-es közép-európai útja során olyan országokba vetődik el, amelyek néhány évvel később már csak papíron léteztek. Ettől válik Békés anakronisztikus játéka valóban históriai olvasmánnyá. Az úti kalandok leírásakor Békés válogathatott, hogy a valódi abszurdot mennyire vegyíti a költői abszurddal. Az olvasó örömére kellően megbolondította az útirajzot: cseh-szlovák sziámi ikerpár (micsoda államközi allegória!), Gólem, a Shakespeare költötte cseh tenger, és melankolikus humor dúsítja-tagolja ezt a szubjektív pikareszket.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!