Szerzői oldal

Életrajz

1859. szeptember 30-án született Kisbaconban
a székelyudvarhelyi református kollégiumban tanul
magyar és román nyelvet és irodalmat tanul a budapesti egyetemen
1887 a Szabadelvű párt képviselője
1890 ellenzéki viselkedése miatt kizárják a kormánypártból, megakadályozzák az újraválasztását; lapokat alapít a székelység védelmére
1894-96 megjelenik az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág
1896 a Kemény Zsigmond társaság tagja
1921 hosszú távollét után végleg hazatelepszik szülőfalujába
1927-28 Ferenczy Zsizsi dalénekessel és György Dénes versmondóval bejárja egész Erdélyt
1929 Kisbaconban meghal
1969 kisbaconi otthonát, a Mari-lakot Benedek Elek Emlékházzá nyilvánítják

Magyar mese- és mondavilág
1894-96

Benedek Elek „irodalmi munkásságát a gyermekeknek és a népnek ajánlotta fel. Székelyföldi folklórgyűjtését már egyetemi hallgató korában Kriza János, Orbán Balázs és Sebesi Jób anyagával együtt adta ki a Kisfaludy Társaság a Magyar Népköltési Gyűjtemény III. köteteként. Jelentős alkotása, az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág (Budapest, 1894-96) a maga korában a legnagyobb példányszámot érte el. Meséit mint mesemondó átkölti, hogy korszerűsítse a néphagyományt s ősi szókinccsel, népi gondolatfűzésekkel, szemléletes és fordulatos kifejezésmóddal járuljon hozzá az irodalmi nyelv épségben tartásához.” (Balogh Edgár) A kimeríthetetlenül gazdag, immár klasszikussá vált gyűjtemény, amely először Széchy Gyula rajzaival, gyönyörű kivitelben jelent meg, és azóta is alapul szolgál minden magyar mesegyűjteményhez, arról beszél, hogy mi történt „hetedhét országon túl, az Óperenciás tengeren innét”, Babszem Jankó, Bolond Istók, Szélike királykisasszony, Furulyás Palkó, Lúdas Matyi, Erős Pali, Világszép Ilonka, Táltos Jankó, Kacor király vagy a vitéz szabólegény világában, ahol tűzmadarak, borsnyi ökröcskék, aranyszőrű bárányok és kis gömböcök élnek; de visszavisz a történelmi legendák világába is, ahol Mátyás király juhászával vagy a kolozsvári bíróval találkozhatunk. A zamatos, erős nyelven megírt meséket jellegzetes fordulatok vezetik be és zárják le: „Itt sem volt, ott sem volt, de valahol mégis volt”, kezdődik például a Gyöngyvirág Palkó című mese, és így végződik: „Így volt, vége volt, igaz volt. Aki nem hiszi, járjon utána.” Aki akár csak egy válogatást is végigolvas az ötkötetes gyűjteményből, betekintést nyerhet a magyar néplélekbe és gondolkodásmódba.

Uzoni Margit
1901

Benedek Elek regényírói tevékenysége szinte már feledésbe merült: elhomályosította meseírói hírneve. Pedig könyvei felvilágosult szellemükkel és találó társadalomrajzaikkal ma is érdekes kortörténeti olvasmányok lehetnek, főként, hogy hősei legtöbbször saját egyéni szabadságküzdelmüket vívó nők. A Huszár Anna főhőse azért lesz öngyilkos, mert nem tud választani városi ideálja és falusi jegyese között; a Katalin hősnője varrónőként segíti családját, de szegénysége miatt szakítania kell vőlegényével; az Uzoni Margit Reviczky-rajongó hősnője pedig először a kolozsvári tanítóképző nehézségeit kell legyőzze, hogy utána egy világvégi erdélyi kis falu tanítónőjeként temesse el végleg az álmait. Benedek Elek ideálja a szerelmi házasság volt; írásaival a szerelmen alapuló családi erkölcs tisztaságát hirdette. (Talán ennek a folyománya, hogy az író halálakor felesége, Fisher Mária öngyilkos lett.)

A csodalámpa: Kék mesekönyv, Piros mesekönyv, Arany mesekönyv, Ezüst mesekönyv,
1921

„Van nekem egy csodalámpám, gyerekek, melynek tündéri fényességet árasztó világa mellett országot-világot bejárok, s úgy szedegetem össze a világ legszebb meséit. Világjáró nagy utamból íme, itt egy könyvre való mese: olvassátok, gyönyörködjetek bennök, aztán hozok én nektek újabb meg újabb könyveket, melyekből a nagyvilág népeinek legszebb meséit ismeritek meg. Az én csodalámpám nemcsak a világ legszebb meséit mutatja meg, de mutat mindenféle gyönyörűséges színeket is: ez a magyarázata, hogy ennek a kötetnek Kék mesekönyv külön jelzője van. Az ezután következő köteteknek is valamely szín lesz a jelzője, azt példázván ezzel, hogy a mesék világa, melyet én bejártam, színekben pompázó világ. Mostan pedig üljetek ide körém. Kezdődik a mesemondás, mégpediglen minden mesék ősforrásán – a Pancsatantrán...” (A Kék mesekönyv szerzői előszavából) Ez a hihetetlenül gazdag és színes világirodalmi válogatás inkább a nagyobb, már olvasni tudó, tizenéves gyerekeket célozza meg: a kisebbeket (főleg a lányokat) visszariaszthatja a kelet-európai és távol-keleti mesék véres erőszakossága – ám éppen ez az, ami a meséket a felnőttek számára is lebilincselően izgalmassá, valóságos kultúrtörténeti érdekességgé teszi. A Kék mesekönyvben a klasszikus Grimm-meséktől és az angol mondáktól kezdve az Ezeregyéjszaka és a Pancsatranta klasszikus történetein át az orosz, a zsidó, a székely, a japán és még rengeteg más népmeséig terjed a válogatás, jellegzetesen Benedek Elek-i fordulatokkal, ékes-szép nyelvezettel előadva.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!