Szerzői oldal

Bodor Ádám
( 1936 )

Életrajz

1936 Kolozsvárott született (Cluj, Románia)
1950-től a kolozsvári Református Kollégium diákja
1952 államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése miatt 5 év börtönbüntetésre ítélik, de 1954-ben szabadul
1955-60 a Kolozsvári Református Teológiai Főiskolán diplomát szerez
1960-tól levéltáros
1964-től másoló-fordító irodában dolgozik
1965 első novellája megjelenik az Utunkban
1968-tól szabadfoglalkozású író
1970-75 a Román Írószövetség tagja
1982 áttelepült Magyarországra
1984 a Magvető Könyvkiadó szerkesztője
1998 a berlini DAAD Művészi Program vendége

Díjak:
1970 A Román Írószövetség prózadíja, 1975 Kritikusok díja, 1975 A Román Írószövetség prózadíja, 1985 Év könyve jutalom, 1986 Józsaf Attila-díj, 1989 Déry Tibor-jutalom, 1989 Év könyve jutalom, 1990 Artisjus Irodalmi Díj, 1991 a Magyar Napló Díja, 1992 Soros Alapítvány életműdíja, 1992 Déry Tibor-jutalom, 1996 Pro Litearura díj, 1996 Márai-díj, 1998 a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, 2002 Magyar Irodalmi díj, 2003 Kossuth-díj

Sinistra körzet, egy regény fejezetei
1992

A metafizikusan totalitárius rendszer hátborzongató és végérvényes világában játszódik a regény, valahol a Kárpátok között, valamikor a közelmúltban. A szereplők, akik a körzetbe lépve egy fémlapocskán új személyazonosságot kapnak, minden magyarázat nélkül élnek az éppen hatalmon levő ezredesek uralma alatt, kiszolgáltatottan és a lényegében elkerülhetetlen csapás tudatában. Nagyobb esélyük van a tudat szintje alá fokozott létbe vagy a halálba menekülni, mint valóságban megszökni. A táj eközben varázslatosan tiszta és meseszerűen szürreális.

Az érsek látogatása
1999

A Kárpátok hegyláncai közötti faluban játszódó regény mitologikusan örökidejű, történetének kronológiája körkörös. A szeméthalmokkal körülvett, álmosító bűzt árasztó Bogdanski Dolina urai a papok, bár egyesek szerint ők a korábbi rettegett hegyivadászok, csak szakállat növesztettek. A helybeliek mindig valamelyik érsek látogatását várják. A falu középpontján egy büntetőtelep áll, ahova állítólagos és valódi tüdőbetegek kerülnek, örökre. A világ törvényei amorálisak és természetszerűek, a kívülről érkező szinte magától átveszi őket. Parti Nagy Lajos szavaival a regény "szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen".

A börtön szaga
2001

A könyv a Balla Zsófiával készült rádióinterjú átdolgozott változata. A szintén kolozsvári születésű Balla Zsófia bensőséges pozícióból, mégsem belterjesen kérdezi Bodort életéről, alkatáról, jelleméről. A beszélgetés szövegének mintegy harmada a szenvtelenül, rezignált humorral előadott börtön-történet, de szóba kerül az 1960-as, 70-es évekbeli kelet-európai politikai-szellemi nyomorúság kolozsvári változata is. A könyv a jól ismert írói életműinterjúk (Borges, García Márquez) mintáját követi, a kötet végén válogatott bibliográfia és szakirodalom is található (idegen nyelv

Verhovina madarai
2011

Bodor Ádám: Verhovina madarai. Változatok végnapokra Akárcsak a Bodor Ádám fő műveként számon tartott Sinistra körzet, úgy a legfrissebb kötet, a Verhovina madarai is a regény és a novellafüzér keresztezéséből született. A helyszín most az Ukrajnában, a Kárpátalja hegyvidéki részén található, valós Verhovina járáshoz tartozó fiktív Jablonska Poljana. Egy a világtól elzárt kis település, ahol az idő megrekedt valahol az 1950-es években, ahol könyvvel fűtenek, ahol a mosott ruha büdösebb a koszosnál, és a jelenhez, a modernséghez való kapcsolat kimerül egy Stihl motoros fűrészben. A kötet elbeszéléseit a hiány változatos formái kapcsolják össze. Verhovinán nincsenek madarak, a szereplőknek nincsenek vágyaik, céljaik, tudásuk a túlélés módszereire korlátozódik, a barátság ismeretlen fogalom Jablonska Poljanában. Közöny, beletörődés, elfogadás, delírium, az ösztönök irányítása – nagyjából így lehet leírni a peremvidék lakóit. A karaktereknek nincs múltjuk, történetük akkor kezdődik, amikor belépnek ebbe a teljesen zárt, militarizált térbe, és akkor ér véget, ha valamiért elhagyják a zónát. A sehová nem tartozó, az „itt és most”-hoz kötött, kinyomozhatatlan hátterű jellemek esetében értelmetlen individuumról beszélni. Bonyolult, idegen csengésű neveik (pl. Anatol Korkodus, Edmund Pochoriles, Damasskin Nikolsky) és a diktatúrákat idéző foglalkozásaik (pl. vízügyi biztos, brigadéros, intendáns, prokurátor, tiszteletbeli csendbiztos) egyetlen funkciója az adminisztrálás. A Verhovina madarainak nincs cselekménye. A kötet a szereplők mikrotörténeinek gyűjteménye, amelyek sok közös ponton kapcsolódnak össze az időrend és a személyes viszonyok alaposan összekuszált hálójában. Az olvasó elveszíti időérzékét, a gyakran ismételt, visszautaló részletek a körkörösség, az idő- és térbeli megrekedtség érzését keltik. A Változatok végnapokra alcím így nem az összeomlás felé menetelő közösségre utal, hanem egy tartós állapotban való berendezkedést jelképez. A hatalom megöleti a telep vezetőjét, Korkodus brigadérost, szaporodnak a hullák, háromlábú gyerekek születnek, két évig hordják ki a nők a gyerekeket, démon tér be a fogadóba – a zónában élők közönyösen tudomásul vesznek mindent és várják, hogy sajátos törvénykönyvük, az Eronim Mox szakácskönyvében jósolt vég beköszöntsön.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!