Szerzői oldal

Csaplár Vilmos
( 1947 )

» Vadregény (2003)
» Hitler lánya (2009)

Életrajz

1947 Újpesten született (június 29-én)
1966-67 ELTE JTK
1967-72 magyar szakon végez az ELTE BTK-n
1976-83 az Új Tükör szerkesztője
1988-90 A Lap főszerkesztője
1989-1995 a József Attila Kör folyóirata, A '84-es kijárat felelős szerkesztője
1993-94 a Demokratikus Charta szóvivője
2003- a Szépírók Társaságának elnöke

Főbb díjai:
1975 Móricz-ösztöndíj, 1975-76 Iowai Nemzetközi Író Program, USA, 1988-89 MTA Soros-ösztöndíj, 1991 IRAT-nívódíj, 1994 Soros-ösztöndíj, 1994 Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja, 1998 József Attila-díj, 2000-01 Künstlerhaus Villa Concordia-ösztöndíj, 2003 Füst Milán-jutalom, 2005 Babérkoszorú-díj, 2006 Balázs Béla-díj

Vadregény
2003

Csaplár Vilmos szerelmi és politikai intrikák köré épülő regénye valamikor a reformkorban játszódik, Pozsonyban és egy hozzá közeli vadászkastélyban. Nem kétséges, hogy ebben a forradalom előtti időszakban többen is összeesküvést szőnek, de hogy pontosan milyen céllal hogy kinek az érdeke a kastély egyik szárnyát felrobbantani és Tarnai koronaőr életére törni, a radikális képviselőknek vagy a bécsi titkosrendőrségnek, az ellenlábas vagy a féltékeny szerelmesnek hogy a beavatottak vagy az árulók mennyiben vannak birtokában az igazságnak és mennyiben vannak maguk is elárulva, az úgy bomlik ki lassan az olvasó előtt, mint egy izgalmas krimiben. A társadalmi szatíra egyik oldalán a tehetetlen, széthúzó magyar reformerek sorakoznak, köztük egy élhetetlen feltaláló (a neve, Idrányi Kálmán, alig titkoltan utal Irinyi Jánosra, a gyufa feltalálójára), a másikon a minden skrupulus nélküli, ám tehetségtelen osztrák rendőrök, de jelen van két angol szemtanú is, akik nyelvi és kulturális nehézségeik ellenére a kívülálló éleslátásával rendelkeznek. A pergő jelenetek mellett a történet az ő reflexiókkal teli feljegyzéseikből, levelezésükből, dokumentációjukból, helyzetértelmezési kísérleteikből bomlik ki (a szövegben ezt a tipográfia jelzi). A Tarnainéba szerelmes Adam Whitewell, „a Bécs-Trieszti Vasútépítő Társaság mérnöke”, Jack nevű bácsikájának fogalmaz leveleket, hol fejben, hol a valóságban, de mindig azzal a biztos tudattal, hogy a császár emberei olvassák a sorait, ugyanakkor nem tudni, nem kém-e maga is (és nem Anglia külügyminiszterének szánja-e a leveleit). Honfitársa, Miss Julie Pardoe útikönyvet készül írni tapasztalatairól, de elég gyanús módon kerül épp akkor épp oda, ahol a nagy horderejű esemény zajlik. Jelenlétük a „magyar virtustól”, az üldöztetési kényszeren és megosztottságon át az ügynöki jelentésekig számos ma is ismerős jelenség szatirikus ábrázolására ad alkalmat a szerzőnek. A humornak amúgy is több forrása van, az iróniától a bohózaton át a szürreális álom-jelenetig: a regény egyik pontján például egy vadkan panaszolja el, milyen méltatlanság, hogy a történelmi hagyomány az ő ősét vádolja a költő és hadvezér Zrínyi Miklós halálával, vagy legalábbis orgyilkosságot sejtet, de hogy a vaddisznó-ős is odaveszett, arról sehol nincs szó. „Csaplár könyve – írja Margócsy István –, úgy látom, azt a nagyon izgalmas és nagyon rokonszenves célt tűzte ki maga elé, hogy regényének minden lapján, minden elemével felidézze olvasójában a hajdani romantikus történelmi regények illuzórikus, történelmileg, erkölcsileg és lélektanilag egyaránt ’beleélést’, azaz azonosulásélményt kínáló régies olvasmányélményét, s ugyanakkor minden percben, minden egyes gesztusával rögtön kegyetlenül ki is ábrándítsa olvasóját: nincs mivel vagy kivel azonosulnia (persze ezáltal rögtön ki is provokálja a visszamenőleges hatályú rákérdezést is: régebben mit is érintett igazában az azonosulás igénye?), nincs olyan folyamata vagy folytonossága az általa elbeszélt történetnek, melybe bárki bármely pillanatban beleilleszkedhetnék - mivel az elbeszélő (vagy talán az elbeszélés maga?) megvonja tőle az összefüggéseknek, a rendnek, az értelmezhetőségnek még a látszatát is - a sok-sok titkot leíró és mozgósító regény maga lesz a megtestesült titok.”

Hitler lánya
2009

Provokatív címet választott új regényéhez Csaplár Vilmos. Olyan címet, amire az ember felkapja a fejét. A szövevényesen bonyolódó, több történetszálon is futó regény a huszadik századi történelem tényanyagát és valóságosságát a fikció szabadságával és spontaneitásával teszi még radikálisabbá. Veszélyes, kockázatos játék. Sőt, komoly játék. Ezzel Csaplár is tisztában van, mindent tudó elbeszélője, visszafogott, hűvös és határozott. Máskülönben hogyan hinnénk el, hogy a fiatal, pályakezdő politikai aktivista, aki bárgyú csendéletek helyett immáron rettenetes történelmi víziókat fest, gyereket nemz a müncheni magyar kifőzde konyhalányának Kucor Fanninak, aki ráadásul zsidó is. Csaplár elbeszélője a magyar és európai történelem legkülönbözőbb helyein a legváratlanabbul jelenik meg. A legjobban sikerült részek mögött érződik a szerző film-forgatókönyvírói gyakorlata is. Remekül láttat, sűrűn jellemez, élénken beszéltet. Gyorsan és jó arányérzékkel vált. A történelmi kaleidoszkópból nem marad ki 1944 sem. A körbezárt Budapest ostromát és kálváriáját alulról, békaperspektívából ábrázolja. Külön kitér a budapesti zsidóság dilemmájára. Melyik a szerencsésebb? Ha tudják, hogy mi vár rájuk, és megpróbálnak felkészülni? Érdemes-e, lehet-e tárgyalni a nácikkal? Lehet-e háttéralkut kötni? Aranyáron emberéletet venni? Ezekben a részekben különösen fontos az elbeszélő higgadt hozzáállása, olykor fanyar iróniája. Ez az 1956-os magyar forradalom jeleneteinél is meghatározó. És fontosak a források is, melyeket Csaplár gondosan beleépített regényébe. Éppen a fikció igazsága miatt is. A Hitler lánya családregény-szilánkokból, sors-repeszekből áll össze, hogy a század borzasztó históriájának karneváli színeit tudja érzékeltetni.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!