|
1947 Újpesten született (június 29-én)
1966-67 ELTE JTK
1967-72 magyar szakon végez az ELTE BTK-n
1976-83 az Új Tükör szerkesztője
1988-90 A Lap főszerkesztője
1989-1995 a József Attila Kör folyóirata, A '84-es kijárat felelős szerkesztője
1993-94 a Demokratikus Charta szóvivője
2003- a Szépírók Társaságának elnöke
Főbb díjai:
1975 Móricz-ösztöndíj, 1975-76 Iowai Nemzetközi Író Program, USA, 1988-89 MTA Soros-ösztöndíj, 1991 IRAT-nívódíj, 1994 Soros-ösztöndíj, 1994 Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja, 1998 József Attila-díj, 2000-01 Künstlerhaus Villa Concordia-ösztöndíj, 2003 Füst Milán-jutalom, 2005 Babérkoszorú-díj, 2006 Balázs Béla-díj
|
|
1971 Lovagkor, elbeszélések
1972 Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei, regény
1974 A királylány szivacskabátja, regény
1975 Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec 968-as típusú gépkocsit, elbeszélések
1980 A kék szem és rózsaszínű mellbimbó históriája, elbeszélések
1980 Nárcisz és Psyché, filmforgatókönyv, r. Bódy Gábor
1982 A kételkedés útjai, válogatott elbeszélések
1982 Előtanulmányok a Szép epikus korszakunk című regényhez, elbeszélések
1982 Kutya éji dala, filmforgatókönyv, r. Bódy Gábor
1986 Egy látkép története, regény
1987 Pénzt, de sokat! Karriertörténet
1990 Pénzt, de sokat, tévéjáték, r. Málnay Levente
1989 Kurva vagyok. Karriertörténet
1989 Vágy a róka vére után (Grandpeirre Attilával közösen), elbeszélések
1990 Zsidó vagyok Magyarországon Karriertörténet
1991 Magyarország, te dög, publicisztikai írások
1992 A demokrácia álarc az ördög ábrázatán, esszék/pamflet
1993 Momi lába, regény
1994 Gyermekkor, földi körülmények között, kisregény
1994 Tüzes Angyal, dráma, Pécsi Nemzeti Színház, r. Szikora János
1995 Az Isten, esszé
1996 Asszony, filmforgatókönyv, r. Erdélyi - Zsigmond
1996 Én, elbeszélések és filozofikus írások
1997 Vassal a testben, karcolatok
1998 A királylány kabátja, Mese felnőtteknek
2000 Semmit, örökké, elbeszélések
2001, 2006 Igazságos Kádár János, regény
2003 (Átd. kiad.) Kurva vagyok. Pénzt, de sokat!, Zsidó vagyok Magyarországon
2003 Vadregény
2009 Hitler lánya
|
2003
Vadregény
(Magyar Könyvklub)
Csaplár Vilmos szerelmi és politikai intrikák köré épülő regénye valamikor a reformkorban játszódik, Pozsonyban és egy hozzá közeli vadászkastélyban. Nem kétséges, hogy ebben a forradalom előtti időszakban többen is összeesküvést szőnek, de hogy pontosan milyen céllal hogy kinek az érdeke a kastély egyik szárnyát felrobbantani és Tarnai koronaőr életére törni, a radikális képviselőknek vagy a bécsi titkosrendőrségnek, az ellenlábas vagy a féltékeny szerelmesnek hogy a beavatottak vagy az árulók mennyiben vannak birtokában az igazságnak és mennyiben vannak maguk is elárulva, az úgy bomlik ki lassan az olvasó előtt, mint egy izgalmas krimiben.
A társadalmi szatíra egyik oldalán a tehetetlen, széthúzó magyar reformerek sorakoznak, köztük egy élhetetlen feltaláló (a neve, Idrányi Kálmán, alig titkoltan utal Irinyi Jánosra, a gyufa feltalálójára), a másikon a minden skrupulus nélküli, ám tehetségtelen osztrák rendőrök, de jelen van két angol szemtanú is, akik nyelvi és kulturális nehézségeik ellenére a kívülálló éleslátásával rendelkeznek. A pergő jelenetek mellett a történet az ő reflexiókkal teli feljegyzéseikből, levelezésükből, dokumentációjukból, helyzetértelmezési kísérleteikből bomlik ki (a szövegben ezt a tipográfia jelzi). A Tarnainéba szerelmes Adam Whitewell, „a Bécs-Trieszti Vasútépítő Társaság mérnöke”, Jack nevű bácsikájának fogalmaz leveleket, hol fejben, hol a valóságban, de mindig azzal a biztos tudattal, hogy a császár emberei olvassák a sorait, ugyanakkor nem tudni, nem kém-e maga is (és nem Anglia külügyminiszterének szánja-e a leveleit). Honfitársa, Miss Julie Pardoe útikönyvet készül írni tapasztalatairól, de elég gyanús módon kerül épp akkor épp oda, ahol a nagy horderejű esemény zajlik. Jelenlétük a „magyar virtustól”, az üldöztetési kényszeren és megosztottságon át az ügynöki jelentésekig számos ma is ismerős jelenség szatirikus ábrázolására ad alkalmat a szerzőnek. A humornak amúgy is több forrása van, az iróniától a bohózaton át a szürreális álom-jelenetig: a regény egyik pontján például egy vadkan panaszolja el, milyen méltatlanság, hogy a történelmi hagyomány az ő ősét vádolja a költő és hadvezér Zrínyi Miklós halálával, vagy legalábbis orgyilkosságot sejtet, de hogy a vaddisznó-ős is odaveszett, arról sehol nincs szó.
„Csaplár könyve – írja Margócsy István –, úgy látom, azt a nagyon izgalmas és nagyon rokonszenves célt tűzte ki maga elé, hogy regényének minden lapján, minden elemével felidézze olvasójában a hajdani romantikus történelmi regények illuzórikus, történelmileg, erkölcsileg és lélektanilag egyaránt ’beleélést’, azaz azonosulásélményt kínáló régies olvasmányélményét, s ugyanakkor minden percben, minden egyes gesztusával rögtön kegyetlenül ki is ábrándítsa olvasóját: nincs mivel vagy kivel azonosulnia (persze ezáltal rögtön ki is provokálja a visszamenőleges hatályú rákérdezést is: régebben mit is érintett igazában az azonosulás igénye?), nincs olyan folyamata vagy folytonossága az általa elbeszélt történetnek, melybe bárki bármely pillanatban beleilleszkedhetnék - mivel az elbeszélő (vagy talán az elbeszélés maga?) megvonja tőle az összefüggéseknek, a rendnek, az értelmezhetőségnek még a látszatát is - a sok-sok titkot leíró és mozgósító regény maga lesz a megtestesült titok.”
|
2009
Hitler lánya
(Kalligram)
Provokatív címet választott új regényéhez Csaplár Vilmos. Olyan címet, amire az ember felkapja a fejét. A szövevényesen bonyolódó, több történetszálon is futó regény a huszadik századi történelem tényanyagát és valóságosságát a fikció szabadságával és spontaneitásával teszi még radikálisabbá. Veszélyes, kockázatos játék. Sőt, komoly játék. Ezzel Csaplár is tisztában van, mindent tudó elbeszélője, visszafogott, hűvös és határozott. Máskülönben hogyan hinnénk el, hogy a fiatal, pályakezdő politikai aktivista, aki bárgyú csendéletek helyett immáron rettenetes történelmi víziókat fest, gyereket nemz a müncheni magyar kifőzde konyhalányának Kucor Fanninak, aki ráadásul zsidó is. Csaplár elbeszélője a magyar és európai történelem legkülönbözőbb helyein a legváratlanabbul jelenik meg. A legjobban sikerült részek mögött érződik a szerző film-forgatókönyvírói gyakorlata is. Remekül láttat, sűrűn jellemez, élénken beszéltet. Gyorsan és jó arányérzékkel vált. A történelmi kaleidoszkópból nem marad ki 1944 sem. A körbezárt Budapest ostromát és kálváriáját alulról, békaperspektívából ábrázolja. Külön kitér a budapesti zsidóság dilemmájára. Melyik a szerencsésebb? Ha tudják, hogy mi vár rájuk, és megpróbálnak felkészülni? Érdemes-e, lehet-e tárgyalni a nácikkal? Lehet-e háttéralkut kötni? Aranyáron emberéletet venni? Ezekben a részekben különösen fontos az elbeszélő higgadt hozzáállása, olykor fanyar iróniája. Ez az 1956-os magyar forradalom jeleneteinél is meghatározó. És fontosak a források is, melyeket Csaplár gondosan beleépített regényébe. Éppen a fikció igazsága miatt is. A Hitler lánya családregény-szilánkokból, sors-repeszekből áll össze, hogy a század borzasztó históriájának karneváli színeit tudja érzékeltetni.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
