Szerzői oldal

Csoóri Sándor
( 1930 )

» Felröppen a madár (1954)
» Ördögpille (1957)
» Tudósítás a toronyból (1963)
» Faltól falig (1969)
» Párbeszéd a sötétben (1973)
» Iszapeső (1980)

Életrajz

1930. február 3. Zámolyon született
1953 első verseit közlik a folyóiratok
1953-56 különféle irodalmi lapok munkatársa
1962-63 újságíróként dolgozik
1988 a Hitel szerkesztője
1991-2000 A Magyarok Világszövetségének elnöke
1992 a Hitel főszerkesztője


Díjak
1954, 1970 József Attila-díj
1981 Herder-díj
1984 Bibó István-díj
1985, 1995, 2004 Az Év Könyve Díj
1987 Déry Tibor-jutalom
1989 Fitz József-díj
1990Kossuth-díj
1990 A Magvető Könyvkiadó Nívódíja
1990 A Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja
1995 Eeva Joenpelto-díj
1997 Károli Gáspár-díj
1997 Magyar Örökség Díj
2000 Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
2004 Magyar Művészetért Díj
2005 Magyar Örökség Díj
2006 Balassi-emlékkard
2008 Prima Primissima Díj

Felröppen a madár
1954

Csoóri első verseskötetét számottevő kritikai figyelem fogadta, mert a költő szembenézett a korabeli társadalom gondjaival is, nemcsak a kötelező örömmel. A kötetben máris megjelenik a szerző jellegzetes hangja: a személyesség, az objektív leírások és a politikai-szociológiai figyelem egyéni vegyüléke. A költő egyetlen versben is a mindenséget akarja bemutatni, ahogy egyetlen szóban is benne lehet az élet értelme. Későbbi verseiben is megjelenik a szegénység és a reménytelenség, és meghatározza Csoóri figyelmének tárgyát.

Tudósítás a toronyból
1963

Ebben a szociográfiában a nagy magyar írók szellemében Csoóri a saját maga által is jól ismert magyar paraszti életet mutatja be, nem titkolva el küzdelmüket sem, amellyel alkalmazkodni próbálnak a szocialista gazdálkodás zsarnoki követleményeihez és intézményeihez. Később Iszapeső (1980) című kisregényében keres választ a társadalom problémáira: itt egy húszéves lány öngyilkosságát járja körül, és a vizsgálat során fényt vet a szegénység és barbár kegyetlenség világára, ahol senki sem képes rá, hogy megküzdjön a szabadságáért. Csoóri szociológiai ihletettségű írásai máig meghatározzák a műfajt. Fontos hatást tett Kósa Ferenc és Sára Sándor számára írt fimforgatókönyveivel is.

Faltól falig
1969

Sírás faltól falig… A kötetben megmutatkozik Csoóri Sándor értő érdeklődése a balladák és népdalok iránt. Mind prózájában, mind verseiben kísérletezik a nyelv archaikusan intenzív használatának módjaival, de tisztában van vele, hogy a nyelv állandó keletkezés, pusztulás és megújulás, az emberek közötti kapcsolatok talán legfontosabb záloga.

Párbeszéd a sötétben
1973

Ebben a kötetben mutatkozik meg Csoóri kiforrott stílusa, amely a szavak erejét képes intenzíven kihasználni, de biztos kézzel bánik a nagy szerkezettel is. A versek írója már tisztában van vele, hogy minden szóban egy egész világ rejlik, és ez igazi drámai erőt ad költeményeinek. “Csoórinak sikerült elkerülnie a politikai propaganda csapdáját. Magába szívta a korszak szociális és politikai problémáit, és olyan művészi, de mégis személyes szinten dolgozta fel őket, amelyről süt a hitelesség. Íme egy bátor tanú mesteri szavai!” (Len Roberts)

Iszapeső
1980

Csoóri a kifejezés új útjait keresve talált rá a prózaírásra, és ezzel párhuzamosan forgatókönyveket is írt Sára Sándor és Kósa Ferenc számára. A leghíresebbek talán máig is nagy hatású esszéi, amelyek egy egész generáció szemléletét befolyásolták. Ebben a dokumentum-regényben egy magyar paraszcsaládot vizsgál a szerző, és egy húszéves lány öngyilkosságának indítékaira próbál fényt deríteni. A nyomozás során feltárul előttünk a szegénység és a barbár kegyetlenség világa, és látnivaló, hogy a nép még nem érett meg a szabadságért való küzdelemre.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!