HUNLIT A Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa

	Csoóri Sándor
	( 1930 )

1930. február 3. Zámolyon született
1953 első verseit közlik a folyóiratok
1953-56 különféle irodalmi lapok munkatársa
1962-63 újságíróként dolgozik
1988 a Hitel szerkesztője
1991-2000 A Magyarok Világszövetségének elnöke
1992 a Hitel főszerkesztője

Díjak
1954, 1970 József Attila-díj
1981 Herder-díj
1984 Bibó István-díj
1985, 1995, 2004 Az Év Könyve Díj
1987 Déry Tibor-jutalom
1989 Fitz József-díj
1990Kossuth-díj
1990 A Magvető Könyvkiadó Nívódíja
1990 A Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja
1995 Eeva Joenpelto-díj
1997 Károli Gáspár-díj
1997 Magyar Örökség Díj
2000 Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
2004 Magyar Művészetért Díj
2005 Magyar Örökség Díj
2006 Balassi-emlékkard
2008 Prima Primissima Díj

1954 Felröppen a madár
1957 Ördögpille
1963 Tudósítás a toronyból
1969 Faltól falig
1973 Párbeszéd a sötétben
1980 Iszapeső

KAPCSOLÓDÓ LINKEK

a szerzőről
művei magyarul

1954 Felröppen a madár (versek)
1957 Ördögpille (versek)
1962 Menekülés a magányból (versek)
1963 Tudósítás a toronyból (esszé)
1965 Kubai napló (útirajz)
1965 (1980) Iszapeső (dokumentumregény)
1966 A költő és a majompofa (esszék)
1967 Második születésem (versek)
1969 Faltól falig (esszék)
1969 Lekvárcirkusz bohócai (gyermekversek)
1973 Párbeszéd a sötétben (versek)
1974 Utazás félálomban (esszék és novellák)
1976 Sose harmadnapon (versek)
1977 A látogató emlékei (versek)
1979 Jóslás a te idődről (versek)
1979 Nomád napló (novellák, esszék, karcolatok)
1980 A tizedik este (versek)
1981 Iszapeső (regény)
1981 Tenger és diólevél (versek, esszé, előadás)
1981 Készülődés a számadásra (esszé)
1981 A magyar apokalipszis � Töprengés a második magyar hadsereg összeomlásáról (esszé)
1982 A félig bevallott élet (esszék)
1982 Tenger és diólevél+Egykor elindula tizenkét kőmíves (esszék)
1982 Elmaradt lázálom (versek)
1982 Pergőtűz (filmforgatókönyv)
1983 Várakozás a tavaszban (válogatott versek)
1985 Kezemben zöld ág (versek)
1987 Készülődés a számadásra (esszék)
1987 Lábon járó verőfény (gyermekversek)
1988 Csoóri Sándor Breviárium
1989 A világ emlékművei (versek)
1990 Esztergomi töredékek (versek, fényképek, dokumentumok)
1990 Virágvasárnap (válogatott versek)
1991 Nappali hold (versek)
1993 Senkid, barátod (válogatott versek)
1994 Tenger és diólevél I.-II. (összegyűjtött esszék, naplók, beszédek 1961-94)
1994 Hattyúkkal, ágyútűzben (versek)
1996 Ha volna életem (versek)
1996 Feljegyzések hidegrázásos időbe (versek)
1997 Szálla alá pokolra (esszék)
1998 Csoóri Sándor válogatott versei
2000 A jövő szökevénye (összegyűjtött versek)
2001 Csöndes tériszony (versek)
2001 Forgácsok a földön (esszék, interjúk, tanulmányok)
2003 Elveszett utak (esszék)
2004 Elkártyázott köpeny (válogatott versek)
2004 Visszanéztem félutamról (válogatott esszék)
2005 Futás a ködben (versek)
2005 Ünnep a hegyen - vallomások a szülőföldről
2005 Hetvenöt (válogatott versek)
2006 Nekünk ilyen sors adatott (versek, interjúk, fotók)
2007 Tizenhét kő a parton (esszék)

1954 Felröppen a madár (.)

Csoóri első verseskötetét számottevő kritikai figyelem fogadta, mert a költő szembenézett a korabeli társadalom gondjaival is, nemcsak a kötelező örömmel. A kötetben máris megjelenik a szerző jellegzetes hangja: a személyesség, az objektív leírások és a politikai-szociológiai figyelem egyéni vegyüléke. A költő egyetlen versben is a mindenséget akarja bemutatni, ahogy egyetlen szóban is benne lehet az élet értelme. Későbbi verseiben is megjelenik a szegénység és a reménytelenség, és meghatározza Csoóri figyelmének tárgyát.

1957 Ördögpille (Magvető)

1963 Tudósítás a toronyból (.)

Ebben a szociográfiában a nagy magyar írók szellemében Csoóri a saját maga által is jól ismert magyar paraszti életet mutatja be, nem titkolva el küzdelmüket sem, amellyel alkalmazkodni próbálnak a szocialista gazdálkodás zsarnoki követleményeihez és intézményeihez. Később Iszapeső (1980) című kisregényében keres választ a társadalom problémáira: itt egy húszéves lány öngyilkosságát járja körül, és a vizsgálat során fényt vet a szegénység és barbár kegyetlenség világára, ahol senki sem képes rá, hogy megküzdjön a szabadságáért. Csoóri szociológiai ihletettségű írásai máig meghatározzák a műfajt. Fontos hatást tett Kósa Ferenc és Sára Sándor számára írt fimforgatókönyveivel is.

1969 Faltól falig (.)

Sírás faltól falig… A kötetben megmutatkozik Csoóri Sándor értő érdeklődése a balladák és népdalok iránt. Mind prózájában, mind verseiben kísérletezik a nyelv archaikusan intenzív használatának módjaival, de tisztában van vele, hogy a nyelv állandó keletkezés, pusztulás és megújulás, az emberek közötti kapcsolatok talán legfontosabb záloga.

1973 Párbeszéd a sötétben (.)

Ebben a kötetben mutatkozik meg Csoóri kiforrott stílusa, amely a szavak erejét képes intenzíven kihasználni, de biztos kézzel bánik a nagy szerkezettel is. A versek írója már tisztában van vele, hogy minden szóban egy egész világ rejlik, és ez igazi drámai erőt ad költeményeinek. “Csoórinak sikerült elkerülnie a politikai propaganda csapdáját. Magába szívta a korszak szociális és politikai problémáit, és olyan művészi, de mégis személyes szinten dolgozta fel őket, amelyről süt a hitelesség. Íme egy bátor tanú mesteri szavai!” (Len Roberts)

1980 Iszapeső (.)

Csoóri a kifejezés új útjait keresve talált rá a prózaírásra, és ezzel párhuzamosan forgatókönyveket is írt Sára Sándor és Kósa Ferenc számára. A leghíresebbek talán máig is nagy hatású esszéi, amelyek egy egész generáció szemléletét befolyásolták.
Ebben a dokumentum-regényben egy magyar paraszcsaládot vizsgál a szerző, és egy húszéves lány öngyilkosságának indítékaira próbál fényt deríteni. A nyomozás során feltárul előttünk a szegénység és a barbár kegyetlenség világa, és látnivaló, hogy a nép még nem érett meg a szabadságért való küzdelemre.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!