HUNLIT A Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa

	Csukás István
	( 1936 )

1936. április 2. -án született Kisújszálláson
1954 békéstarhosi zenei gimnázium, érettségi
1954-57 jogi, majd bölcsészettudományi karra jár az ELTÉ-re
Fiatal Művészek Klubja vezető; a Művészeti Alap, a Munkaügyi Minisztérium és a Néphadsereg nevű lap munkatársa
1968-71 a Magyar Televíziónak dolgozik
1978 főszerkesztő a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál
1985 szabadfoglalkozású író

1975 Az X. Tv-fesztivál Nagydíja és az Év Legjobb Gyerekfilmje, Hollywood, 1977, 1987 József Attila-díj, 1978, 1982 Ifjúsági Díj, 1981, 1982, 1985, 1990 A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja, 1984 Andersen-diploma, 1984 a Művészeti Alap Irodalmi Díja, 1986 Gyermekekért Érdemérem, 1987 Az Év Könyve Jutalom, 1989, 1995 Déry Tibor-jutalom, 1990 MSZOSZ-díj, 1996 a MAOE életműdíja, 1997 a Tekintet Alapítvány irodalmi díja, 1999 Kossuth-díj

1977 Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból
1983 Pom Pom meséi
1996 Összegyűjtött versek

KAPCSOLÓDÓ LINKEK

a szerzőről
művei magyarul

1962 Elmondani adj erőt! (versek)
1965 Előszó a szerelemhez (versek)
1967 Egy szürke kiscsacsi (meseregény)
1968 Koromcsillag (versek)
1968 Erdőben jártam (verses képeskönyv)
1969 Mirr-Murr, a kandúr (meseregény)
1971 Pintyőke-cirkusz, világszám! (meseregény)
1971 Vidám állatkert (verses képeskönyv)
1973 Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény)
1974 A téli tücsök meséi (meseregény)
1974 Síppal, dobbal (hangszertörténet)
1975 Nyár a szigeten (ifjúsági regény)
1975 Egy kiscsacsi története. Mirr-Murr kalandjaiból (mese )
1975 Ima a vadevezősökért (versek)
1976 Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény)
1977 Itt a kezem, nem disznóláb! (ismeretterjesztő képeskönyv)
1977 A felidézett toronyszoba (válogatott versek)
1977 Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból (meseregény)
1978 Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény)
1978 Utazás a szempillám mögött (gyermekregény)
1979 Szegény Gombóc Artúr. Pom Pom meséi (meseregény)
1979 A Radírpók. Pom Pom meséi (meseregény)
1980 Süsü, a sárkány (meseregény)
1980 Festéktüsszentő Hapci Benő. Pom Pom meséi (meseregény)
1980 Az én játékoskönyvem
1980 Az üres papír elégiája (versek)
1981 Hogyan lettem filmszínész? (meseregény)
1981 A bátor Tintanyúl. Pom Pom meséi (meseregény)
1981 Ágacska, Gyalogcsillag, Utazás a szempillám körül (színdarabok)
1982 Mintha átvágnánk Tahitin (versek)
1982 Madárvédő Golyókapkodó. Pom Pom meséi (meseregény)
1982 Csicsóka és a moszkitók (ifjúsági regény)
1983 A civakodó cipőikrek. Pom Pom meséi (meseregény)
1983 Süsü újabb kalandjai (meseregény)
1983 Pom Pom meséi (mesék)
1985 Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek)
1985 Pom Pom főz (szakácskönyv gyerekeknek),
1985 A nagy ho-ho-ho-horgász (meseregény)
1985 Az óriástüdejű levegőfújó (meseregény)
1985 Sebaj Tóbiás (mesék)
1985 A legkisebb Ugrifüles (meseregény)
1986 Pom Pom meghív uzsonnára (szakácskönyv gyerekeknek)
1986 Makk Marci (mese)
1986 Ugrifüles az illemtanár (mese)
1986 Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek)
1987 A lesből támadó ruhaszárító kötél (meseregény)
1986 Pom Pom meghív vacsorára (szakácskönyv gyerekeknek)
1987 Kelekótya kandúrok (meseregény)
1987 A nagy ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény)
1987 Tóbiás virága (meseregény)
1987 Órarugógerincű Felpattanó (meseregény)
1987 Süsü és a sárkánylány (meseregény)
1987 Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény)
1988 Süsü csapdába esik (meseregény)
1987 Csalikukac csavarog (meseregény)
1988 A magányos szamovár (meseregény)
1989 Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek)
1989 Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény)
1989 Tappancs játszani szeretne (meseregény)
1989 Cillancs felfedezi a világot (meseregény)
1989 Brum Brum Brunó (meseregény)
1989 A nagy ho-ho-ho-horgász télen (képes mesekönyv)
1990 A kelekótya kiskakas (meseregény)
1990 Kalandozás Betűországban (meseregény)
1990 Sün Balázs (gyermekversek)
1992 A sínen ült egy fehér nyúl (verses képeskönyv)
1993 A karácsonyfát meghoztuk (verses képeskönyv)
1995 Mirr-Murr kalandjai (meseregény)
1995 Étellift a pokolba (versek)
1996 Dal a hóemberről (verses képeskönyv)
1996 Oriza-Triznyák (meseregény)
1996 Összegyűjtött versek
1996 Költők éhkoppon (összegyűjtött próza)
1998 Süni és barátai (meseregény)
1998 Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény)
1998 Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény)
1998 Az én játékoskönyvem (átdolgozott kiadás)
1999 Pom Pom összes meséi
2000 Süsüke újabb kalandjai (meseregény)
2004 Töf-töf elefánt (mese)
2005 Pom-pom újabb meséi (mesék)
2006 Pom-pom ajándéka (Pom-Pom’s Gift; tale for children)
2006 Pom Pom karácsonya (mese)
2007 Ló az iskolában (rövid elbeszélések)
2007 De szép az erdő (mese)
2007 Vidám állatkert (mese)
2007 A húsvéti tintanyúl (mese)
2007 Gombóc Artúr locsolkodik (mese)

1977 Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból (.)

Csukás költőként indult, ám általános népszerűséget gyermekirodalmi munkássága szerzett a számára, hiszen ma már a második-harmadik generáció nő fel fantáziadús, humoros, kedves és soha nem erőszakos meséin. Abban az időben, amikor a rendszer szorításában, már csak megélhetési kényszerből is sok nagy magyar író fordult (szerencsénkre) a gyermekirodalom felé, a költőtárs és szerkesztő Kormos István tanácsára Csukás István is meséket kezdett írni, amelyekből sorra-rendre születtek meg a társművészeti alkotások: a színdarabok, tévés bábfilmek és egész estés mozifilmek (mint például Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet elnyert Keménykalap és Krumpliorr). Az általa teremtett figurák ma is az esti mesék várva várt fénypontjai: semmit nem vesztettek népszerűségükből. Egyik legemlékezetesebb hőse a Foky Ottó által bábbá formált Mirr-Murr, a világjáró kandúr, aki megismerkedik a különleges nevű Oriza-Triznyák macskával (ki emlékszik ma már az Oriza nevű, rizsnyák alapú bébitápszerre?), akivel legfőbb céljuk az lesz, hogy bekerüljenek a Kóbor Macskák világszervezetébe. A könyv felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt mulatságos olvasmány, hiszen nemcsak a kalandok és próbatételek izgalmasak, de a nyelvi humor, a figurák és a helyzetkomikum, no meg a stílus is olyan klasszikus pikareszk-szerzőket idéz fel a gyakorlott olvasóban, mint mondjuk Rejtő vagy Tersánszky Józsi Jenő.

1983 Pom Pom meséi (.)

�Hogy kicsoda Pom-pom? Talán nem ismeritek? Igazán senki nem ismerhet, mert hol ilyen vagyok, hol olyan.� A magyar mese- és rajzfilmirodalom talán legkülönösebb és legkarakteresebb alakja ez a szőrsapkára vagy pamutbojtra hasonlító, vigyori lényecske, aki minden nap újabb fantáziadús mesével szórakoztatja barátját, Picurt (vagy Bogyót), az iskolás kislányt. A folytatásos mese (amelyből Rudolf Péter felolvasásában lemez is készült) olyan rokonszenves figurákat sorakoztat fel, mint a csokievő, kövér és mindenkivel barátságos nagy madár, Gombóc Artúr, vagy éppen a Bátor Tintanyúl és a Madárvédő Golyókapkodó; ebben a békés, ám korántsem veszélytelen világban viszont olyan (megjavulni mindig kész) agresszív lények is garázdálkodnak, mint a mindent kiradírozó Radírpók, a mindent ragasztó Rezső, a Torzomborz Kalapevő vagy a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél. Csukás legnagyobb varázslata, hogy Gombóc Artúr módjára mindig képes megérteni, megszelídíteni és leszerelni a (gyermeki) agressziót: hol egy kis csokival, hol csak szép szóval, hol pedig hasznos munkára fogással � és teszi mindezt úgy, hogy közben egy csöppet sem tűnik fölényesen didaktikusnak. Hősei klasszikus mesehősök, mégsem hasonlítanak más szerzők hőseire: mindig valami egészen hétköznapi tárgyból változnak át valami egészen valószínűtlen, lendületesen ténykedő lénnyé � nem szuperhősök, hanem a gyermekien játékos fantázia felejthetetlenül mulatságos teremtményei.

1996 Összegyűjtött versek (.)

„...nem lesz fű / és nem lesz fa és nem lesz darázs és nem lesz virág / és nem lesz nappal és nem lesz éj, bogarak / hátán indián-minta, rügyek állán pehelyszakáll, / macska-szemben ásványfény, madarak önkívületröpte, / nők mosolya, mellük íve, mély alvásban elcsurranó / édes nyál és nem lesznek színek, ízek, engesztelő / szép zenék, tájak, utak, tű-zsongású világvárosok, / cápa-suhanású repülők és nem lesz szem és nem / lesz szív ls kilobban az utolsó elme, mely még / felfogja a fekete korongot, ahol a Nap volt, / és nem lesz és nem lesz és nyoma sem marad ....” (Reggelizés közben egy rossz hír) Csukás István a magyar költészet egyik leghimnikusabb művésze, aki megragadó lelkesedéssel képes ábrázolni a világ szépségét és rettenetét, az életet és a halált; korai költészetében főleg a dallam dominál, ám később egyre hangsúlyosabb a voltaképpen nem is távolságtartó irónia, amellyel talán a halál ellen védekezik, stílusában a Nyugat művészetét és formafegyelmét elegyítve a népi költészet friss tisztaságával. Intellektuális íróként Szabó Lőrinccel és Vas Istvánnal, az élet élvező tisztelőjeként pedig Jékely Zoltánnal és Berda Józseffel szokták rokonítani. Költészete mindenképpen meghatározó része életművének és a kortárs magyar irodalomnak.
„Képzeljük bele a képbe a költőt: testes, nagy fejű, nagy bajuszú, cserzett bőrű, keskeny szemű, mintha a mohácsi vész idején felejtették volna itt. Öregszik, sokféle bajjal-nyavajával küszködik, de mindenre mohó étvággyal forgolódik a világban. Nehézkes albatrosz, télen-nyáron bevásárlószatyorral totyog a Csatárka utcán, szárnya begyűrve a matróztrikó alá ... ő is úgy szereti az enni-inni való javakat, a szeretkezéstől verítékes testeket, mindenféle foghatót, tapinthatót, fogyaszthatót, hogy verseiben önkéntelenül és szinte észrevétlenül áthelyezi őket valami földközeli örökkévalóságba. ... Akárhogy is, Csukás István a végső dolgokról, a legfontosabbakról beszél, olyan hangfekvésben, amilyenben senki.” (Lator László)

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!