Szerzői oldal

Életrajz

1943 Budapesten született
1964-68 az MSZMP tagja
1964-67 történelmet tanul a moszkvai Lomonoszov Egyetemen
1967 A Munkásmozgalmi Múzeum segédmuzeológusa
1968 államellenes összeesküvésért letartóztatják, eltiltják a publikálástól
1970-es években a magyar ellenzékhez tartozik
1979 első könyve megjelenik Németországban
1984 - 86 a DAAD berlini ösztöndíjasa, a Brémai Egyetem kutatója
1987 - 95 Bécsben él, német és magyar újságok és rádiók munkatársa
1995 óta Berlinben él
1992 a Heinrich Böll Alapítvány elnökségi tagja
1995-1999 a berlini Magyar Kultúra Házának igazgatója

Díjai:
1990 Magvető Könyvkiadó nívódíja, 1995 Adelbert von Chamisso díj

A körülmetélés
1990

A könyv főhőse a szeretetre és elismerésre vágyó Singer Robi, egy tizenkét éves, kacska kezű, kövér kisfiú. Apja korán meghalt, Robi neurotikus anyjával és domináns nagyanyjával él egy kis, kétszobás lakásban, de hét közben egy zsidó árvaház lakója, ahol folyamatosan meg kell küzdenie a kamaszodás nehézségeivel. A történet középpontjában a címadó körülmetélés áll: Robi a háború alatt született, ezért elmulasztották megejteni rajta a böriszt, amit a közelgő bar-micvo előtt mindenképpen meg kell ejtenie, de rettenetesen fél. Nemcsak a zsidóságával, hanem bontakozó testiségével is szembesülnie kell - fiútársaitól sokat hall a testi szerelemről, és hisztérikus anyja szerelmi viszonyát is tisztáznia kell magában. Közben szerelmes, verseket ír, és hősi tettekről ábrándozik - egyetlen "hősi tette" azonban a körülmetélés elszánt elutasítása marad, és ezt sem bátorságból, hanem félelemből teszi. A regényt a remek figurák, a lendületes leírások és az egyszerre tragikus és humoros, megértő és távolságtartó, egyes szám harmadik személyű elbeszélői hangnem teszi különlegessé. Bár a történet 1955-56-ban játszódik, nem a politika, hanem a lélektani realizmus adja a lényegét, a külvilág képtelenségei alig szivárognak le a fiú fájdalmasan szeretetteljes, ideges és sóvárgó mikrovilágába, és az önéletrajzi elemekből építkező szerző csodálatos intuícióval kezeli nemcsak Robit, hanem az összes többi karaktert is.

Vendég a jövőből
1998

Vendég a jövőből. Anna Ahmatova és Sir Isaiah Berlin: egy szerelem története 1946-ban a brit követség első titkára, Isaiah Berlin, meglátogatja a tragikus sorsú orosz költőnőt, Anna Ahmatovát a leningrádi Fontannij Domban, és egy hajnalba nyúló beszélgetés során nemcsak a szellemi rokonság és a szánalom, de a szerelem is megérinti őket, különösképpen Ahmatovát, akit ennek következtében botrányos körülmények közt kizárnak az Írószövetségből. Berlin aztán jóval később, már az oxfordi egyetem egyik vezetőjeként, 1965-ben meghívja Ahmatovát Angliába, és díszdoktorrá avatja. A dokumentumregény ezt a történetet rekonstruálja, különös tekintettel arra a bizonyos átbeszélt éjszakára. Részlet a könyvből: "Ez a szerelem valójában önálló klasszikus modell. A leningrádi szerelmesek abban a kiváltságban részesülnek, hogy egyetlen éjszakára helyreállíthatják a világ 1913-ban megszakadt tér- és időbeli kontinuitását. Élnek a lehetőséggel, és ezzel magukra haragítják a kozmikus hatalmakat. A világ marad, amilyen volt, vagyis megosztott, s a két világrész közötti szakadéknak a szerelem általi áthidalására tett kísérlet magában hordozza kudarcát. A költőnő pontosan tudta ezt, mégsem térhet ki a végzetes találkozás elől."

Az istenkereső
1999

A könyvet apja, Deutsch Andor (1906 - 1945) emlékének ajánlotta a szerző, és egy gyakorlatilag apa nélkül felnövő kisfiú történetét írja meg benne, akivel az 1959-60-as tanévben sorsfordító események történnek. A kistermetű, szomorú szemű Kolozs Gábort, akinek Mauthausenből visszatért apja leszázalékolt depressziós, fegyelmi vétségei ellenére szólóéneklésre jelölik ki az iskolai ünnepségen, és ezzel felhívja magára az új iskolaigazgató, Ludasi István figyelmét. Elszánt harc kezdődik a fogékony, tehetséges fiúért a makarenkói elveket valló kommunista Ludasi és a titokban mélyen hívő énektanár, Dr. Paulik Rezső között: a tét az, hogy beáll-e végül a gyermek önszántából a KISZ-be. Miközben az olvasó a tankönyveken, a korabeli mozgalmi indulókon és iskolai ünnepségeken keresztül érzékelheti a korszak atmoszféráját, elvek csapnak össze, személyes fondorkodások és családi traumák történnek, mígnem az elszánt istenkereső Kolozs Gábor a kommunizmus mellett dönt - ám élete első május elsejei felvonulásán látomása támad: apja képében megjelenik neki az Isten.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!