|
|
Déry Tibor |
|
(
1894
- 1977
)
|
| |
|
1894. október 18. Budapesten született
1919 támogatja a Tanácsköztársaságot; az apja öngyilkos lesz
1924-1938 Prágában, Bécsben, Perugiában, Berlinben, Dubrovnikban, Mallorcán él és dolgozik
1938 politikai fogoly
1956 részt vesz a forradalomban
1957-1960 kilenc évre bebörtönzik, de három év múlva kegyelemmel szabadul
1963-68 ismét közölhet; sokat utazik, három akadémia választott tagja
1977. augusztus 18. Budapesten meghal
Főbb díjak:
1947 Baumgarten díj
|
|
1921 A két nővér (elbeszélések)
1922 A kéthangú kiáltás (elbeszélések)
1922 Ló, búza, ember (versek)
1928 Énekelnek és meghalnak (versek)
1929 Ébredjetek fel! (versek)
1930 Az éneklő szikla (fantasztikus regény)
1930 Országúton (regény)
1934-38 A befejezetlen mondat (The Unfinished Sentence; novel; published in 1947)
1945 A tengerparti gyár (regény)
1945 Szemtől szemben (regény)
1946 Alvilági játékok (regény)
1948 Jókedv és buzgalom (regény)
1946 Pesti felhőjáték (vagy: Átutazó) (regény)
1948 Tanúk - Tükör - Itthon (drámák)
1950, 1952 Felelet (regény)
1953 Bálint elindul (filmforgatókönyv)
1955 Emlékeim az alvilágból (visszaemlékezés)
1955 Két emlék (visszaemlékezés)
1955 A ló meg az öregasszony (válogatott elbeszélések)
1956 Útkaparó (tanulmányok)
1956 G. A. úr X.-ben (regény)
1965 A kiközösítő (regény)
1969 Ítélet nincs (regény)
1956 Niki (kisregény)
1956 Szerelem (kisregény)
1960 Vidám temetés (elbeszélések)
1962 Két asszony (regény)
1973 Kedves bóper (regény)
|
1956
Niki. Egy kutya története
(.)
Tibor Déry kiválóan tud mesélni. Szenvedélyes igazságszeretete és megalkuvás nélküli etikája érvényesül legjobb írásaiban.
A kisregény a sztálinista Magyarország legsötétebb éveiben játszódik. Egy idős házaspár, akik a háborúban elvesztették szüleiket és Voronyezsnél a fiuk is elesett, felkarolnak egy kedves kis kutyust, Nikit, aki része lesz életüknek és mindennapjaiknak. A történet a kutya életét meséli el érzelmesség és romantika nélkül, objektív, de azért szeretetteli figyelemmel, ám a kisregény voltaképpen nem is az állatról, hanem a történelemről szól. Niki, hasonlóan egy gyermekhez, mit sem tud a politikáról, csak áldozata annak, hiszen lassanként elveszti szeretett otthonát és gazdáját is, amíg életereje fogytán belhal lelki sebeibe.
A történet a fiatal szuka örökbefogadásával kezdődik. Gazdája, az Ancsa nevű kommunista mérnök, morális értékrendje miatt konfliktusba kerül a rendszer korrupt vezetőivel, akik kegyetlenségüket ráadásul még ideológiai indokokkal magyarázzák. A mérnök teljességgel ki van szolgáltatva pártfőnökeinek: először arra kényszerítik, hogy hagyja el a várost, majd pedig minden ok és indoklás nélkül letartóztatják. Ancsáné, az amúgy is beteges asszony, egyedül marad a kutyával, és semmit sem tud arról, hogy a férje él-e, hal-e. Férjének barátja, egy hallgatag, jószívű, elkötelezett kommunista munkás segíti, hogy egyáltalán életben maradhasson. Mindketten hiszik és tudják, hogy a mérnök ártatlan.
A Rákosi-korszak levegőjét a szomszédok ellenséges közönye mutatja: az emberek minden közösséget megtagadnak a "bukott, bűnös" ember feleségével, akinek ennek ellenére sikerül megtartania belső tartását, és továbbra is reménykedik férje visszatértében. A kutya is kénytelen hozzászokni gazdája hiányához, és hosszú sétákat tesz a Duna-parton. Ancsáné magát is alig bírja eltartani, mégsem válik meg egyetlen társától. Évek telnek el kettesben. Egy vidéki kirándulás után azonban feltámadnak Niki gyerekkori emlékei, és halálosan belebetegszik bánatába. Mire Ancsa hazaér, a kutya halott. A történet a mérnök és felesége párbeszédével ér véget: arról beszélnek, hogy soha nem indokolták meg a mérnök bebörtönzését.
|
1956
Szerelem
(.)
A Nikihez hasonlóan ez a kisregény is a szerző személyes tapasztalataiból táplálkozik, és szintén egy szerelmes házaspár megpróbáltatásairól szól a politikai elnyomás idején. A személyi kultusz idejét éljük; a pártpolitikát hidegen hagyja a kisember szenvedése, egyre nő a megfélemlítés. A történet mindjárt a börtönben kezdődik: a főszereplő férfit kievezetik a cellájából, és civilbe öltöztetik; a férfi azt hiszi, kivégezni viszik, de nem: szabadon engedik, hét évnyi politikai börtönbüntetés után.
Nem érti, miért engedik ki - de hiszen el sem ítélték. Hazaindul a feleségéhez. Déry leírja, hogyan megy haza, és találkozik a családjával. A feszes, érzelemmentes leírás bemutatja, hogyan találkozik egy taxisofőrrel, aki rögtön felismeri, hogy börtönviselt emberrel van dolga, hiszen az ő családját is érintette a politikai elnyomás; a legmegrendítőbb pillanat mégis az, ahogyan a szabadság váratlanul rászakadt tavaszi ragyogásában megáll egy virágzó almafa alatt, és hányni kezd.
A szomszédok döbbenten fogadják, hiszen évek óta nem hallottak róla semmit; lakása felét kiutalták idegeneknek. Megrázó a találkozása fiával és feleségével is. Az asszony soha nem adta fel a reményt, hogy viszontlátja. Találkozásuk voltaképpen a legelemibb közlésekre szorítkozik; felkavarja őket a hirtelen fizikai közelét. Sugárzik belőlük a szerelem: a történet azzal a reménnyel végződik, hogy most már örökké együtt fognak maradni.
|
1969
Ítélet nincs
(.)
Déry Tibort a legkiválóbb szocialista prózaírónak tartották, habár soha nem volt a pártideológiák szócsöve, hanem mindig saját meggyőződését hangoztatta. 1956 után államellenes összeesküvéssel vádolták és bebörtönözték; miután a hatalom szíveskedett kegyelmet gyakorolni, hamarosan publikálni is engedték, és okkal: Déry életének utolsó évtizedeiben rengeteget írt, novellákat, regényeket, kisregényeket, drámákat és esszéket egyaránt. Az Ítélet nincs Déry önéletírását, visszaemlékezéseit tartalmazza: elégikusan néz vissza egykori kortársaira és humorral, de komoran elemzi életének eseményeit, eltűnődve azon, vajon lehet-e valaki egyszerre jó kommunista és jó író; önmagát, éppen a feladat lehetetlensége miatt, rossz kommunistának tartja, aki nem hajlandó alávetni magát a pártfegyelemnek.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
