Szerzői oldal

Dunajcsik Mátyás
( 1983 )

Életrajz

1983 december 9-ikén született Budapesten.
Költő, író, műfordító, kritikus.
A 2000-es évek elején kezdett rendszeresen irodalmi folyóiratokban publikálni, azóta versei, prózai munkái, műfordításai és kritikái többek között a Holmi, az Élet és Irodalom, a Jelenkor, a Kalligram, a Nagyvilág, az Árgus, a Puskin utca, a Parnasszus, a Kortárs, a Magyar Narancs folyóiratokban, illetve a litera.hu és a prae.hu internetes portálokon jelentek meg.
Tagja a fiatal lírikusokat tömörítő Telep Csoportnak.
Franciából fordít. Kiemelten foglalkoztatja Marcel Proust írásművészete.
2004-től tagja a József Attila Körnek, 2006-tól a Magyar PEN Clubnak, 2009-től a Műfordítók Egyesületének.

Díjai:
2008 Bródy Sándor-díj

Repülési kézikönyv
2007

Dunajcsik Mátyás írói alakját első kötete, a nagy fordulatszámon teljesítő Repülési kézikönyv híven fejezi ki. Egymás mellett olvashatunk elbeszélést, esszét, verset, és műfordítást. Ami összekapcsolja a szövegeket a stílusbravúrok mellett, az a játékos intellektualizmus, az érzékinek ható rafináltság. Dunajcsik szeret játszani, szereti a saját hangját, de mivel ennek tudatában is van, ezért képes rá ironikusan reflektálni. Voltaképpen egyelőre eldönthetetlen, hogy melyik is Dunajcsik legsajátabb műfaja, ha egy szóval kellene mégis jellemezni, akkor leginkább költő. Lírájában a klasszikus modernség nyugatos-újholdas hagyományát a mostani fin de siecle századvég érzéséhez frissíti, annak dekadens életvilágára menti rá. Élhetne száz évvel ezelőtt is, csak éppen nem lenne a New York vagy Japán kávéházban wifi a laptopjához. Erről viszont találó verset írna. Egyfelől formailag teljesen uralja a verset, minden rímje pontosan szól, minden szókép a helyén van, a metaforák kényelembe helyezhetik magukat, másfelől, ezekben a versekben van valami szokatlan, amitől megdöccen az egész szépen összeillesztett szerkezet. Talán az, hogy Dunajcsik is érzi korszerűtlensége aktualitását. Ezért is fordul Dunajcsik elődökhöz, és elő-szövegekhez. A kötetben olvasható például az Egy srác, mely Esterházy Péter Egy nő című szövegének a homoszexuális átirata. És nem ez az egyetlen átirat a kötetben: van itt József Attila után félig szabadon, félig kötötten az Eszméletvesztés, valamint Rimbaud híres versének, A részeg hajónak, egy teljesen új fordítása. Prózájára szintén a lírai szerkesztés, a zeneiség a jellemző. A szépirodalmat és az esszét olyan közel hozza, amennyire lehet, ebből születnek irodalmi esszéi, amelyekben egyszerre, mintegy egymás mellett sétál a fikciós történet és a kísérletező reflexió. Az sem véletlen, hogy ezt a műfajt a karneváli Velencébe viszi Dunajcsik, a Velencei fejezet című esszénovella a könyv egyik nagy teljesítménye. Miképpen az is beszédes, hogy még a hátsó borítón is külön vers szerepel (Zsebszárnyak). Dunajcsik számára az irodalom soha nem ér véget.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!