Szerzői oldal

Erdős Virág
( 1968 )

» Lenni jó (2000)
» Másmilyen mesék (2003)
» Biblia (2005)
» Eurüdiké (2007)

Életrajz

1968 február 27-én született Budapesten
1997 az ELTE magyar szakán diplomázott


Lenni jó
2000

"Ebben a könyvben bármi megtörténhet: halottak támadnak föl, az angyalok fennakadnak a kerítésen, saját anyánkról kiderül, hogy ufó - és az is egyre kevésbé biztos, hogy mi nem vagyunk azok" - mondja a kötet fülszövege. Erdős prózája erősen szubverzív, az erőfölény fitogatásának öncélúságát mutatja be a mindennapjainkban, mindenféle idegennel szemben („Utazom a piros metrón, Batthyány, Moszkva, Déli, odanézek, hát ott ül egy ufó. (...) Még csodálkoztam is, hogy miért hagyták leülni. Az ilyeneknek állni kéne (...) Vagy röpüljenek, ha tetszik, hülye ufók”), miközben mi magunk is idegenek és otthontalanok vagyunk a világban és a nyelvben egyaránt. Már maga a cím is kegyetlen fricska, hiszen az idézett szövegrész így szól: „Szegénynek lenni jó (..) Rendőrnek is jó, meg bűzbogárnak is, de ott például nincsen meg az erkölcsi fölény.” (Verzió) Olyan világ ez, ahol mindenki immorális, és az elnyomottak készségesen közreműködnek az elnyomásban - ahogy a szerző egyik szövegében is: „apucika / mondd meg nekem lécci mi a jó / apucika én nem tudom mer én nem vagyok ember / hülye vagyok nõ vagyok úgy értve hogy pina” (walking in memphis) „A Lenni jó radikális gyarlósággyűjtemény, merész kesztyűdobálás, van benne valami (a szerzővel szólva) programozott vonzódás a sárhoz. A bemutatott világpanoráma erőteljessége, hatékonysága a nézőpont provokatív infantilitásából is fakad. (...) Szintén Erdős-féle specialitás ez a sajátos egyes szám első személy, amelynek semmi köze a személyességhez. Egyfajta legkisebb közös többszörös. Ez a stilizált beszédmód a kollektív önismeret titkos bugyrainak bugyuta és gonosz hangocskáit kierősítő belső szinkronná válik. (...) Ezzel a poétikailag mindig megújított téma és variációk módszerrel zongorázza végig a szerző az identitás képlékenységére, a másság kirekesztettségére, a szegénységre mint hívószavakra írt röpiratszerű verzióit. Van ugyanis írásainak valami Szerény javaslat-féle, szarkasztikus, swifti hevülete, ahogyan a borzalmakat a nevetségesség szélsőségeibe konvertálja, s olykor valódi akasztófahumor lengi be a szövegeket. (...) minden bekezdés megannyi morbid létsztori, rapid sorsszimulátor.” (Csontos Erika)

Másmilyen mesék
2003

Erdős Virág „az egy extrém sport, felhajtasz egy szponzort, aztán nekimész fejjel a falnak. Erdős Virág az egy természeti katasztrófa, függőleges, tizenkét betű.” (Hazudós mese) "Nem ajánlom senkinek” írja a szerző „szigorúan kilencvenkilenc éven felülieknek” szóló provokatív könyve elején – mármint hogy azt nem ajánlja, hogy kikezdjenek vele, mert abból nyilván újabb kegyetlenül indulatos szövegek születnének. A Roskó Gábor abszurd rajzaival illusztrált „mesegyűjtemény” jobbára a klasszikus mesék figuráit használja fel a bulimiában szenvedő világfaló női Kisgömböctől kezdve a Világszép Nádszálkisasszonyig, a mi legkevésbé sem klasszikus (Erdősnél egyenesen apokaliptikus) világunkban, amely (ahogy a szerző mondja egy interjúban) „nem áll meg a küszöbünknél, és mindazoknak a szörnyűségeknek, amelyektől olyannyira szeretnénk elhatárolódni, valójában éppannyira vagyunk elkövetői, mint áldozatai, vagyis legszemélyesebb magánügyeink köre valójában sokkal tágabb, mintsem gondolnánk.” A szerző, aki írásaiban leginkább Parti Nagy Lajossal, Garaczi Lászlóval és Hazai Attilával tart rokonságot, repetitív szekvenciákban sulykolja belénk a szétesettség és a zavarodottság fájdalmát, az emberi gondolkodás klisékből épülő, önjáró gépezetét, méghozzá akasztófahumorral: „Bábelnek van egy tornya. / Bábelnek van egy tornya, / de még nem éri fel. // Bábelnek van egy tornya, / viszont megélhetési problémái nincsenek. / ... Bábelnek van egy tornya, / illetve nem neki, hanem / Noénak, és nem tornya, hanem mázlija, de mindegy. / ... Bábelnek van egy tornya, / de az istennek se kell. // ... Bábelnek van egy tornya, / de attól még nem kell rögtön /minden embert lezsidózni. // ... Bábelnek van egy tornya, / viszont - / több ötletem nincs.” (’Bábel tornya’, mint nyelvtani alakzat avagy folytasd a megkezdett mondatot). Egy másik vers-prózából azonban láthatjuk, hogy az efféle ötletek kifogyhatatlanok: „most rohanok, / hogy begyûjtsem a pontjaim / és megoldjam a gondjaim, / mert van még három életem - // (felettem a csillagos ég, / bennem meg egy ûrhajó, / és lenne még egy jó pár ennél sokkal durvább / ötletem.) (A reinkarnációs terápia elmélete a gyakorlatban, avagy Karola tíz élete).

Biblia
2005

Erdős Virág írásai akarva-akaratlanul Karinthy kegyetlen stílusparódiáira emlékeztetnek, csakhogy ő nem az egyes írókat vagy stíleket parodizálja, hanem az egész „ordenáré”, „kisszerű” „abszurd” és „patologikus” világot, a zavaros tévé- és reklámkultúrát, a hétköznapi beszéd bődületesen hazug kliséit, és magát a leromlott nyelvet, amelyen ma az emberi érintkezés zajlik. Az írás Erdős számára, ahogy maga mondja, „indulati kérdés”, írásainak szinte már a rapperi haragjával és rituálisan dühödt ritmusaival mindennapi neurózisainkat diagnosztizálja. „Nyakig ülünk a sárban”, mondja egyik fontos interjújában, s így nem csoda, ha „magunk is durvák leszünk, arrogánsak, obszcének és nőietlenek” – a szépnevű szerző tehát szembeszegül minden elvárással, amely nevéből és neméből fakadóan felmerül vele kapcsolatban egy hím- és erőközpontú társadalomban, és, akár egy pszichoanalitikus ülésén, nemcsak haragját és félelmeit, de asszociációit is szabadjára engedi, szinte nem is válogatva az érzelmek és információk áradatából. (Íme például netnapló-részlete 2003-ból: „Tegnapról mára virradó éjszaka hatalmas erejű robbanás rázta meg Kandahar elővárosát. Szemtanuk beszámolója szerint egy F-16-os amerikai bombázó három, egyenként több ezer kilométeres hatótávolságú, un. boldogság-bombát dobott a már-már szinte ’kihaltnak’ tűnő tájra. A detonáció következtében a háború során életüket vesztett, de időközben jobb belátásra tért terroristák ’hallelúja, hallelúja’ felkiáltással kiugrottak a föld alól, és a szemétevő afgán gyerekek, valamint a tálib gonosztevők által előzőleg halálra korbácsolt asszonyaik társaságában elindultak a közeli ’La Bamba’ pizzázóba, hogy végre nyugodt körülmények között ünnepelhessék meg a Washington Wizards újabb, 93:88-as arányú elsöprő győzelmét a Toronto Raptors felett.”) A szerző, aki azelőtt csak verset és prózát írt, az Örkény István ösztöndíj elnyerése után kezdett bele Biblia és Merénylet című drámáiba, amelyeket aztán Máthé Gábor színiakadémista osztálya adott elő nagy sikerrel Budapesten és vidéken egyaránt. Drámáiban a szerző a mai világunk töredezettségét szembesíti a bibliai atmoszférával.

Eurüdiké
2007

Erdős Virág új novelláskötetében Eurüdiké személye, sorsa és nézőpontja köré szervezte az elbeszélések világát. Eurüdiké Orpheusz hirtelen odafordulása miatt élete (pontosabban halála) végéig az Alvilág és a mítosz foglya marad. Erdős a mítosz újraértelmezésével valamennyire kiszabadítja Eurüdikét, hogy aztán novelláskötetébe zárja, lévén az első és utolsó szöveg foglalkozik Orpheusz párjával. Az első rövidnovellában Orpheusz kedvese után megy a proszektúrára, de mikor a hullaházi Hádész rábök Eurüdikére (vagy akit annak tart), akkor a lantjátékos meghökken és elmenekül, még vissza se néz. Talán ez a kötet legjobb poénja is. Az utolsó szabadversben pedig senki se jön érte, és csak vár a századfordulós Rácfürdőben, amint azt egy korhű fénykép is illusztrálja. A történetek hősei (hősnői) úgy, mint, a kiskutyát szülő Mária, a hajléktalan Salamon király, a lesajnált és hülyének nézett Noé, a megfagyott Télapó egyként osztoznak Eurüdiké sorsában, avagy sorstalanságában. Az otthagyottak és elfeledettek felé fordul Erdős tekintete. Ám ezek az elszomorító élethelyzetek Erdős humorának köszönhetően nem tragikusak lesznek, hanem groteszkek és komikusak. A kötet színvonala kissé talán hullámzó, a novellák mellett prózaversek is vannak a könyvben, nem minden poén ül úgy, de az esetek nagy részében Erdős eleven nyelve életben tartja a szövegeket és Eurüdikét is. A könyvet Szilágyi Lenke összetéveszthetetlen fényképei teszik teljessé.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!