Szerzői oldal

Farkas Péter
( 1955 )

» Nyolc perc (2007)
» Kreatúra (2010)

Életrajz

Farkas Péter író 1955-ben született Budapesten, 1982 óta Kölnben él. A hetvenes évek végétől részt vett a magyarországi demokratikus ellenzék munkájában, a Túlpartról (1979) című szamizdatkötet szerkesztője volt.

Nyolc perc
2007

Megrendítő és ugyanakkor szenvtelenül precíz látlelet ez a könyv egy öregasszonyról és egy öregemberről, egy megvénült házaspárról, akik hamarosan meg fognak halni, de még élnek, vegetálnak. Már nem emlékeznek mindenre, de még mindig szeretik egymást. Végigcsinálják a testi és szellemi leépülés minden kínlódását (még szex is van!), és örülnek az élet utolsó apró örömeinek (például a szilvalekvárnak!). Élnek egy meg nem nevezett városban, nekik sincs nevük. A fontos csak az, hogy emberek ők, a végső pusztulásra felkészült érző, lélegző lények. Sorsuk tükröt mutat fiatalabb embertársaiknak. Ha megérjük, ilyenek leszünk mi is vénségünkre. Szerencsénkre vagy szerencsétlenségünkre. A magyar irodalomban Mészöly Miklós Film című kisregénye ábrázolt ilyen mélységben egy öreg emberpárt. Ez a regény az öregség megrajzolásában még ezen is túlmegy. A cím arra utal, hogy ha a Nap elpusztulna, nyolc perc múlva vennénk csak észre. No comment. Kifejezetten jónak, pontosnak és érzékenynek találom Farkas nyelvét Farkas azt is el tudja érni, hogy a beckettes világ gazdag legyen Finom kis könyv, kívánok jó sorsot neki. Esterházy Péter, Élet és Irodalom

Kreatúra
2010

Farkas Péter a mai magyar irodalom egyik legtitokzatosabb, emellett pedig legtömörebben-legsűrűbben író figurája. Titokzatosságát növeli, hogy több mint 30 éve Németországban, közelebbről Kölnben él, távol a magyar irodalom itthoni belvilágától. Ezért is esemény, hogyha új könyvvel jelentkezik. A Kreatúra azonban nem emiatt esemény elsősorban. Ez a kisregény három szövegegységre tagolódik. Mindegyik tétel egy-egy képet jár körbe. A képek lényegét az alcímek egy-egy szóba tömörítik: éhség, magány, félelem. A kép szóra bírása, vagyis a képleírás megszokott gyakorlata mellett és előtt Farkas Pétert az foglalkoztatta legintenzívebben, hogy egy festmény vagy fénykép némaságát, dermedt csendjét, szónélküli jelentését hogyan és miképpen lehet éppen a szavak segítségével demonstrálni. Ehhez nemcsak új nyelvet, hanem új szemléletet is kell találni. A három képet összeköti, hogy azok az emberi létezés, az emberi állapot végső határait mutatják meg. Az első fejezetet egy fénykép ihlette, ezen egy szudáni éhező látható, amint élet- és haláltusája éppen beteljesedik. A soványságnak azon a rettenetes fokán van, hogy a test már elvesztette emberszerűségét. Ahogy olvassuk a szöveget, mintha kiszáradna körülöttünk az idő, az egyetlen pillanat fogságában tart minket Farkas végletekig koncentrált leírása. Hogyha valakit a valódi fénykép felkavaró látványa is izgat, akkor a szerző honlapján (www.interment.de/farkaspeter/kreatura/htm) megtekintheti azt, itt gazdag jegyzetanyag tárja fel a szövegek kultúrhistóriai és keletkezéstörténeti hátterét is. A második történet egy a szerző által készített párizsi fényképsorozat nyomába ered. Farkas képsorozata és szövege a kivételes költő Paul Celan utolsó útját követi végig, párizsi lakásától (Émile Zola sugárút 6.) a Szajnáig, a Mirabeau híd lábáig. (Minden bizonnyal itt vetette magát a Szajnába.) Celan sorsa, mondhatni sorstalansága a magány egzisztenciáját illusztrálja. Ebben a szövegben a térábrázolás bravúrját figyelhetjük meg: itt nem annyira az idő, hanem a tér ürül ki, a gazdaghangulatú párizsi utcák egyszer csak elnémulnak. A harmadik tétel, mely a félelem alcímet kapta, a történeti időben legkorábbi eseményt, Friedrich Hölderlin elmegyógyintézetbe szállítását írja körül. Ehhez a képet egy klasszikus Francis Bacon-festmény szolgáltatja. A történet egyik lényeges eleme, hogy erre a kényszerszállításra 1806 szeptember 11.-én került sor. Ezzel a ténnyel Farkas Péter éppen 2001 szeptember 11.-ikén szembesült, így a 9/11 misztikája, valamint a torony metaforája, hisz Hölderlin lakhelye egy toronyszoba volt, is áthatja ezt a szövegegységet. Így a történeti idő mellett az időnek egy másik létmódja is testet ölt a szövegben. Felkavaró, radikális próza a Kreatúra, mely a kegyetlenség kegyelmét teszi szóvá és szóképpé.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!