Szerzői oldal

Géczi János
( 1954 )

Életrajz

1954-ben született Monostorpályiban
1972-től a József Attila Tudományegyetem (Szeged) kutató biológus szakán, harmadéves korától az Antropológia Tanszéken tanult Farkas Gyula vezetése mellett.
1988-1999 között az Oktatáskutató Intézet könyvkiadóját vezette
1990-től az Iskolakultúra szerkesztője
1993–2000 között a Vár utca 17 c. veszprémi folyóirat szerkesztője
1995-től 2011-ig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója, habilitált docens
2003-tól a veszprémi Pannon Egyetem munkatársa, az MFTK Antropológiai és Etika tanszék vezetője.

Géczi János életműve igen szerteágazó: a Vadnarancsok című kötete négy élettörténet-rekonstrukciójában deviáns fiatalokról ad látleletet, képversei a vizuális költészet fontos alkotásaiként tarthatók számon, a Tiltott ábrázolások könyve címet viselő kiadvány pedig egyszerre tekinthető hagyományos regények, esszé-regénynek és naplónak is. Géczi János verseiben kitüntetett szerepet kap a vizualitás, de a terek és az idő formálása és bemutatása, valamint az olvasónak az alkotói folyamatba való betekintési lehetősége teszi igazán egyénivé a szerző líráját. A műfaji átjárhatóság, a különböző formák és szerkezetek egybefogása, valamint a rendkívül széleskörű műveltséganyag bevonása a szépirodalmi művekbe, általános jellemzői Géczi János írásművészetének.

Viotti négy vagy öt élete
2011

Viotti négy vagy öt élete című regény Viotti Mór Aurél Ágoston életeibe kalauzolja az olvasót, a tizennyolcadiktól a huszadik századik követhetjük nyomon a cím- és a többi szereplő élettörténeteit. A művet számtalan kultúr- és irodalomtörténeti szövegbetét teszi formailag is izgalmassá, burjánzó növényvilággá alakítva így a regény szerkezetét. A növények és állatok tematikusan is kitüntetett szerepet kapnak a műben, hiszen a különböző metaforikus kapcsolatok révén az ember és a köztük lévő viszony – a prózaszöveg tanúsága szerint – rendkívül szoros és a határvonalak egybemoshatóak. A szereplők predesztinált életében a múlt, a jelen és a jövő határai tökéletesen egymásba fonódnak, mintha az emlékezet, valamint az írás és olvasás révén időben is megvalósulna az a kapcsolat, ami térben az állat- és növényvilággal történt meg. Géczi János legújabb regényének hátterében az a gondolat áll, hogy a valódi történések tulajdonképpen azok, amelyek egy külső szemlélő számára nem érzékelhetőek, ezek a folyton ismétlődő, részben hasonló események, élettörténetek pedig egy nagyobb körforgás részesei, melyeket felfejteni nem, csak érzékelni lehet.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!