HUNLIT A Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa

	Gergely Ágnes
	( 1933 )

1933 Endrődön született, gyermekkorát Zalaegerszegen tölti
1940-50 iskolaévek Budapesten és Szegeden
1950-53 a kommunista diktatúra alatt nem tanulhat tovább, vasesztergályos
1953-57 a budapesti ELTE-n magyar-angol szakos tanári diplomát szerez
1957-63-ban általános, majd középiskolában tanít Újpesten
1963-71 újságíró és a Magyar Rádió munkatársa
1971-74 az Élet és Irodalom szerkesztőségének tagja
1973-74 az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának vendége
1974 a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársa
1977-88 a Nagyvilág rovatvezetője
1979 doktori diplomát szerez
1988 írásaiból él
1992-2002 a budapesti ELTE Angol-Amerikai doktori programjának tanára

Díjak:
1977, 1987 József Attila díj, 1985, 1995 Déry Tibor díj, 1988 Év Könyve jutalom, 1994 Füst Milán díj, 1995 Salvatore Quasimodo-díj, 1996 Kortárs-díj, Getz Corporation díj, 2000 Kossuth-díj

1978 Kobaltország
1998 A barbárság éveiből
2000 Őrizetlenek

KAPCSOLÓDÓ LINKEK

fordítások
művei magyarul

1963 Ajtófélfámon jel vagy (versek)
1968 Johanna (versek)
1970 Azték pillanat versek)
1973 A tolmács (regény)
1976 A chicagói változat (regény)
1978 Kobaltország (verses regény)
1983 Stációk (regény)
1988 Riportnapló Északról
1991 Nyugat magyarja. Esszénapló William Butler Yeatsről
1994 Királyok földje (válogatott versek)
1994 Közép-Európa ígéret volt (esszék)
1997 Nekropolisz (versek)
1997 A barbárság éveiből. Huszonöt régebbi és huszonöt újabb vers, 1998 Pompóné könyve, Brit, észak-amerikai, afrikai nonszensz-versek
2000 Őrizetlenek (regény)

1978 Kobaltország (*)

Gergely Ágnes gyerekkori mitológiára épülő képzeletbeli országa, Kobaltország nem társadalmi parabola, inkább allegorikus utópia: életérzésében, léttapasztalataiban a modern ember közérzetét, tépelődéseit jelképezi. A kötet verseit prózában elbeszélt kerettörténet fűzi össze: XVII. Enceládó, Kobaltország királya vitázik az udvari bolonddal � kétely, humor és irónia szövi át a lét alapkérdéseiről szóló filozofikus beszélgetést.

1998 A barbárság éveiből (*)

A kötet alcíme – huszonöt „régebbi” és huszonöt „újabb” vers – talán arra a műgondra utal, amellyel Gergely Ágnes folyamatosan átdolgozza, hol szikárabbá, pontosabbá, hol levegősebbé alakítja szövegeit. Költészetére a klasszikus formába kívánkozó szenvedély, az axiomatikus tömörség és a meglepő fordulatok váltakozása ugyanúgy jellemző, mint az irodalmi, művelődéstörténeti és magánmitológiai utalások. Versei állandó párbeszédet folytatnak más költők műveivel. „Újabb” verseit érdemes együtt olvasni az Őrizetlenekkel.

2000 Őrizetlenek (Balassi)

A költő negyedik regénye két különböző történelmi hátterű ember, a német�dél-amerikai Carlos és a magyar Karen szerelmének balladája. Karen kislánya, Daniela beteg, nevelt-lánya, Detti egy balesetben árvult és rokkant meg, Carlos és Karen szerelmét akadályozza a nyolcvanas évek eleji gyanakvó, utazásokat gátló magyar politikai apparátus, de a svéd kémnőről filmet forgató Carlost is gyanakvás veszi körül. A fegyelmezett, jólelkű férfi három nő reménységévé válik, és talán legerősebb társát kénytelen a maga sorsára bízni.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!