1933 Endrődön született, gyermekkorát Zalaegerszegen tölti
1940-50 iskolaévek Budapesten és Szegeden
1950-53 a kommunista diktatúra alatt nem tanulhat tovább, vasesztergályos
1953-57 a budapesti ELTE-n magyar-angol szakos tanári diplomát szerez
1957-63-ban általános, majd középiskolában tanít Újpesten
1963-71 újságíró és a Magyar Rádió munkatársa
1971-74 az Élet és Irodalom szerkesztőségének tagja
1973-74 az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának vendége
1974 a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársa
1977-88 a Nagyvilág rovatvezetője
1979 doktori diplomát szerez
1988 írásaiból él
1992-2002 a budapesti ELTE Angol-Amerikai doktori programjának tanára
Díjak:
1977, 1987 József Attila díj, 1985, 1995 Déry Tibor díj, 1988 Év Könyve jutalom, 1994 Füst Milán díj, 1995 Salvatore Quasimodo-díj, 1996 Kortárs-díj, Getz Corporation díj, 2000 Kossuth-díj
Gergely Ágnes gyerekkori mitológiára épülő képzeletbeli országa, Kobaltország nem társadalmi parabola, inkább allegorikus utópia: életérzésében, léttapasztalataiban a modern ember közérzetét, tépelődéseit jelképezi. A kötet verseit prózában elbeszélt kerettörténet fűzi össze: XVII. Enceládó, Kobaltország királya vitázik az udvari bolonddal kétely, humor és irónia szövi át a lét alapkérdéseiről szóló filozofikus beszélgetést.
A barbárság éveibőlA kötet alcíme huszonöt régebbi és huszonöt újabb vers talán arra a műgondra utal, amellyel Gergely Ágnes folyamatosan átdolgozza, hol szikárabbá, pontosabbá, hol levegősebbé alakítja szövegeit. Költészetére a klasszikus formába kívánkozó szenvedély, az axiomatikus tömörség és a meglepő fordulatok váltakozása ugyanúgy jellemző, mint az irodalmi, művelődéstörténeti és magánmitológiai utalások. Versei állandó párbeszédet folytatnak más költők műveivel. Újabb verseit érdemes együtt olvasni az Őrizetlenekkel.
ŐrizetlenekA költő negyedik regénye két különböző történelmi hátterű ember, a német dél-amerikai Carlos és a magyar Karen szerelmének balladája. Karen kislánya, Daniela beteg, nevelt-lánya, Detti egy balesetben árvult és rokkant meg, Carlos és Karen szerelmét akadályozza a nyolcvanas évek eleji gyanakvó, utazásokat gátló magyar politikai apparátus, de a svéd kémnőről filmet forgató Carlost is gyanakvás veszi körül. A fegyelmezett, jólelkű férfi három nő reménységévé válik, és talán legerősebb társát kénytelen a maga sorsára bízni.
Jonathan Swift éjszakáiGergely Ágnes legújabb verseskötete, Jonathan Swift éjszakái költői számvetés. Nem a korábbi szövegek egybegyűjtése jelenti az emlékezést a költői pálya kiemelt állomásaira, hanem az új kötet megszólalásmódját tekintve adja meg az összegzést és a visszatekintést. A kötet Swift Gulliver utazásai című művét idézi fel, és ciklusai is a Swift-regény négyes felosztását követik. A kötetcímet adó vers középpontja az egyes ember és a közösség morális tartására és a művészet értelmére való rákérdezés. A művészet értelmét feszegető kérdés köré szerveződik a kötet egésze. A versekben a fizikai anyag átváltozása és megszűnése jelenti azt a központi motívumhálót, amely a kötet mind a négy ciklusában visszatérő jelleggel felbukkan. Ezzel összefüggésben tűnik fel az út motívuma, mely alkalmatosságtól és módtól függetlenül átszövi a verseket. Az utazásnak azonban nem csupán fizikai értelemben van jelentősége, a felbukkanó nevek (Elisabeth Barrett Browning, Apollinaire, W. H: Auden) és helyszínek (Toledo, Gibraltár, Firenze, Dublin, Bécs, London) Európa kulturális hagyományát is felvázolják, melyhez nem csak szövegszerűen, de művészetszemléletében is kötődik Gergely Ágnes kötete. Mindezt érzékenyen szövi át a személyes múlt és férfi-nő kapcsolatok felidézése, ahogyan azt az alcím (Versek négy arckép alá) is sejteti, s ezzel a költő tovább árnyalja mind az utazás, mind a visszatekintés problémakörét. A kultúra értelmére vonatkozó kérdés tehát Gergely kötetében két szempontból is felmerül: egyfelől a saját munkásság, másfelől – a horizont kitágítása révén – az európai művelődés tekintetében.
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!