|
|
Gion Nándor |
|
(
1941
- 2002
)
|
| |
|
1941 Szenttamáson született
1959 elvégzi a szakmunkásképzőt
1959-63 elvégzi a magyar szakot az újvidéki egyetemen
1963-83 az újvidéki magyar rádió munkatársa
1973 Híd díj
1983-85 az Újvidéki Magyar Színház igazgatója
1984 Neven díj
1993 áttelepül Magyarországra
2002 aug. 27. Szegeden meghal
Díjak:
1987 Déry Tibor díj, 1988 József Attila díj, 1991, 1994 Év Könyve jutalom, 1994 Soros Életműdíj, 1996 az MTI-PRESS novellapályázatának első díja, 1997 Márai-díj, 2000 a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja
|
|
1968 Kétéltűek a barlangban, regény
1969 Testvérem, Joáb, regény
1970 Engem nem úgy hívnak, ifjúsági regény
1971 Ezen az oldalon, novella-regény
1972 Postarablók, regény
1973 Virágos katona, regény
1974 Olyan, mintha nyár volna, novellák
1976 Rózsaméz, regény
1977 A kárókatonák még nem jöttek vissza, gyerekregény
1982 Sortűz egy fekete bivalyért, ifjúsági regény
1985 Az angyali vigasság, novellák
1990 Börtönről álmodom mostanában, regény
1994 Izsakhár, novellák
1996 Mint a felszabadítók, novellák
1997 Ez a nap a mienk, regény
1998 Jéghegyen, szalmakalapban, válogatott novellák
2002 Aranyat talált
|
1968
Kétéltűek a barlangban
(*)
Első regénye erősen kísérletező próza, a Symposium körüli fiatal írógenerációt foglalkoztató kérdésekről.
|
1969
Testvérem, Joáb
(*)
Gion itt felhagy a kísérletezéssel, és a klasszikus, egyenes fonalú történetmesélés felé fordul. A bibliai Joáb a hatalom által megszédített, zsarnokká váló hadvezér volt; a kötet „Joábjai” rendőrök, a politikai rendszer kiszolgálói, akik a saját anyagi gyarapodásukra használják a hatalmat a hatvanas évek Jugoszláviájában.
|
1971
Ezen az oldalon
(*)
A regénnyé összeálló novellaciklus szereplői egy utca lakói, akik nem örülnek a jövevényeknek.
|
1973
Virágos katona
(*)
A regény első kötete a Latroknak is játszott kvartettnek, amely Gion szülőfaluja, Szenttamás ötven évét beszéli el. A Virágos katona az 1898 és 1918 közötti időszak regénye. Két kamaszfiú, Török Csoszogó Ádám és Gellei Rojtos István feszült, különös barátságának hátterében ott a falu részletes leírása, az együtt élő németek, szerbek és magyarok bonyolult viszonyaival egyetemben. A történetet Gellei István meséli el, de a narráció némileg szokatlan, ugyanis az elbeszélő egész fejezetekre eltűnik, főként azokban a részekben, amikor jövendőbeli feleségének, Rézinek családja, a Krebs família történetével ismerkedünk meg. Gion felfokozott realizmusában a pontos leírásokat hosszadalmas, de többnyire abszurdan nevetséges dialógusok szakítják meg.
Szenttamás életét elsősorban a nemzetiségek közötti feszültség és a szegények és gazdagok ellentéte határozza meg. A falubeliek közt gyakran robbannak ki agresszív, brutális verekedések. Gellei István zenész, és meglehetősen kényelmetlenül érzi magát ebben a puskaporos légkörben; a legjobban a 'virágos katona' rejtélye foglalkoztatja, aki a falu Kálváriáján sorakozó festményeken szerepel, és éppen egy kilencágú korbáccsal ostorozza Krisztust. Ő az egyetlen ember a tizenkét képen, akiről csak úgy sugárzik az elégedett boldogság. István csak akkor érti meg a katona titkát, amikor találkozik Gillikével, a fiatal kondással, akit sokan féleszűnek tartanak, mert saját fantáziavilágában él. István rájön, hogy az efféle boldogság csak úgy érhető el, ha az ember teljesen kikapcsolja a világot és a saját belső tájaira menekül. Ő is egyre inkább elsajátítja ezt a módszert, és fantáziájába menekül. Barátja, Török Ádám azonban az erőszak útját választja: betöréssel, lopással, végül pedig már gyilkossággal szerez pénzt, és végképp bűnözővé válik.
Az első világháború mindent megváltoztat. Gellei Istvánt kiviszik a frontra, ahol megéli az egymás ellen harcolók totális embertelenségét, és csak úgy képes túlélni, hogy lélekben soha nincsen jelen, hanem csak képzeletében él. Török Ádám elbújik a sorozás elől, de három év után nem bírja tovább, elhagyja a rejtekhelyét, de elfogják és bebörtönzik. Gellei megsebesül a könyökén, és egy ideig úgy tűnik, soha többé nem játszhat hangszerén, a citerán, de aztán kidolgozza a merev könyökkel való citerázás módszerét. A Virágos Katona fantáziavilágát azonban örökre elvesztette.
A háború vége azután újabb döntő változtatásokat hoz: felbomlik a Monarchia, és Szenttamás ezentúl a Jugoszláv királysághoz, a későbbi Jugoszláviához tartozik, és a magyarok kisebbségbe kerülnek.
|
1976
Rózsaméz
(*)
A Latroknak is játszott regénykvartett második darabja, Szenttamás története 1918-tól a második világháború kitöréséig.
|
1997
Ez a nap a mienk
(*)
A regény a Latroknak is játszott harmadik kötete. Gion már a második kötet megjelenése óta ígérte a sorozat folytatását, de a kötet korábban nem jelenhetett volna meg, mert a szerbek magyar- és németellenes tetteinek emlegetése korábban tabunak számított. Gion izgalmasan és megrázóan tárja elénk a második világháború eseményeit és a frissen megjelent jugoszláv kommunista elit rémtetteit.
|
2002
Aranyat talált
(*)
Gion utolsó regénye a Latroknak is játszott kvartett utolsó darabja, a második világháborútól az ötvenes évekig követi végig szülőfaluja életét. A regény csak az Új Forrásban jelent meg részletekben. (Gion mindig részletekben közölte le a regényeit a lapokban).
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
