Szerzői oldal

Görgey Gábor
( 1929 )

Életrajz

1929-ben született Budapesten
1948-1949 angol és német szakos bölcsészhallgató
1950-54 családjával együtt kitelepítésben él
1955-1959 a Népművelési Intézet munkatársa
1959-1994 újságíró a Magyar Nemzetnél
1961-1969 a Pannónia Filmstúdió dramaturgja
1982-1989 a szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője
1992-1996 a magyországi „Deutsche Bühne” művészeti vezetője
1992 a Széchenyi Művészeti Akadémia egyik alapító tagja
1994-1996 a Magyar Televízió művészeti vezetője
2002 a magyar Pen Club elnöke

Díjak
1976 Graves-díj
1980 József Attila-díj
1985 Pro Arte Díj
1989 IRAT-nívódíj
1989 Déry Tibor-díj
1989 Munka Érdemrend arany fokozata
1992 Művészeti Alap Irodalmi Díja
1995 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
1998 Esztergom and Székesfehérvár városok drámaíró versenyének díja
2001 Pro Urbe Díj
2006 Kossuth-díj
2006 Kogge-Ehrering (tiszteletgyűrű; Németország, Minden városa)

Vadászszőnyeg
.

A regény keretét egy szeretkezésjelent adja: a főhős, Toporczy Ádám egy furcsa keleti szőnyegen szenvedélyes szerelemi kalandba bonyolódik a nála harminc évvel fiatalabb Ágnessel. A lány mezítelen teste kellemes emlékeket idéz, és Toporczynak eszébe jut két korábbi nagy szerelme, akiknek története összefonódott híres, történelmi családja és a szőnyeg történetével. Az emlékezés képet ad az ötvenes évek elejének Magyarországáról, a második világháborúról, a kulákok kitelepítéséről a kommunista hatalom idején, valamint az 1956-os forradalom eseményeiről. Ádám édesapja Horthy idején tábornok volt, így a háborút követően a családot kitelepítették egy szegény alföldi tanyára, ahol megalázó körülmények között kellett dolgozniuk. Amikor Ádámnak végül sikerül visszakerülnie Budpaestre, belekeveredik a forradalom eseményeibe, és véletlenül megmenti egy ÁVÓ-s életét, akiről kiderül, hogy keleti szőnyegekkel foglalkozik. Így a regény vége felé a szőnyeg rendkívüli történetére is fény derül.

Volt egyszer egy Felvidék
.

A Vadászszőnyeg regénytrilógiává terebélyesedett, melynek ez a második darabja. Folytatódik Toporczy Ádám története, aki egy költő barátja és annak felesége kérésére a ma Szlovákiához tartozó Felvidékre kíséri őket. Megmutatja nekik az ősi családi kastélyt, és elmeséli nagyapja különös és izgalmas történetét. Az olvasó térben és időben is útnak indul: az emlékeket követve a második világháború és a szocializmus korába jutunk vissza, és megérthetjük, mit jelentett a magyar kisebbségi sors az új államokban. A regényre jellemző az irónia és a nyílt beszéd a szexualitásról, de a stílus könnyedsége szándékosan nem leplezi a téma komolyságát és súlyát.

21 vers
.

„Ez a tehetséges ember, aki mindig is (és okkal) született költőnek tekintette magát, abszurd színművekkel szerzett magának hírnevet, amelyek egy olyan időszakban kezdték felolvasztani a jeget, mikor az abszurd színház még újdonságnak számított Magyarországon.” (Tarján Tamás) Bár Görgey Gábor dráma- és regényíróként vált népszerűvé, hű maradt a költészethez is, bár csak ritkán jut ideje versírásra. Ez a kötet a hatvanas és nyolcvanas évek közötti időszakból származó versek gyűjteménye, mely a szerző elegáns iróniáját és megalkuvás nélküli őszinteségét tanúsítja.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!