Részletes keresés
Főoldal
Szerzők Keresés Ajánlott oldalak
Kapcsolat

Görgey Gábor
( 1929 )
   


1929-ben született Budapesten
1948-1949 angol és német szakos bölcsészhallgató
1950-54 családjával együtt kitelepítésben él
1955-1959 a Népművelési Intézet munkatársa
1959-1994 újságíró a Magyar Nemzetnél
1961-1969 a Pannónia Filmstúdió dramaturgja
1982-1989 a szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője
1992-1996 a magyországi „Deutsche Bühne” művészeti vezetője
1992 a Széchenyi Művészeti Akadémia egyik alapító tagja
1994-1996 a Magyar Televízió művészeti vezetője
2002 a magyar Pen Club elnöke

Díjak
1976 Graves-díj
1980 József Attila-díj
1985 Pro Arte Díj
1989 IRAT-nívódíj
1989 Déry Tibor-díj
1989 Munka Érdemrend arany fokozata
1992 Művészeti Alap Irodalmi Díja
1995 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
1998 Esztergom and Székesfehérvár városok drámaíró versenyének díja
2001 Pro Urbe Díj
2006 Kossuth-díj
2006 Kogge-Ehrering (tiszteletgyűrű; Németország, Minden városa)


1956 Füst és fény (versek)
1963 Délkör (versek)
1966 Hektor, a hőscincér (meseregény)
1969 Komámasszony, hol a stukker? (öt dráma)
1970 Köszönöm, jól
1971 Alacsony az Ararát (két dráma)
1976 Lilla, cápák, nyugalom (három dráma)
1977 Légifolyosó (versek)
1980 Találkozás egy fél kutyával (tárcák, cikkek)
1981 Egy vacsora anatómiája (válogatott versek és drámák)
1982 Fejek Ferdinándnak (öt dráma)
1983 A fél kutya másik fele (tárcák, cikkek)
1984 Munkavilágítás (esszék, kritikák)
1987 Gyilkosság a villában (bűnűgyi történetek)
1987 Galopp a Vérmezőn (drámák és hangjátékok)
1988 A díva bosszúja (elbeszélések)
1988 Vadászszőnyeg (regény)
1989 Volt egyszer egy Felvidék (regény)
1989 Meteoropata nemzet (publicisztikai írások)
1990 Kísértések könyve (regény)
1990 Nők szigete (versek)
1991 Mindig újabb kutyák jönnek (publicisztikai írások)
1992 A homár páncélja (regény)
1993 Eszkimó nyár (válogatott és új versek)
1994 Waterloo kellős közepén (publicisztikai írások)
1994 21 vers
1996 Örömállam (komédia)
1999 Megírhatatlan történet (elbeszélések)
1999 Adria szirénje (regény)
2000 Utolsó jelentés Atlantiszról (regény)
2003 Tiszta ország (tárcák)

. Vadászszőnyeg (.)

    
A regény keretét egy szeretkezésjelent adja: a főhős, Toporczy Ádám egy furcsa keleti szőnyegen szenvedélyes szerelemi kalandba bonyolódik a nála harminc évvel fiatalabb Ágnessel. A lány mezítelen teste kellemes emlékeket idéz, és Toporczynak eszébe jut két korábbi nagy szerelme, akiknek története összefonódott híres, történelmi családja és a szőnyeg történetével. Az emlékezés képet ad az ötvenes évek elejének Magyarországáról, a második világháborúról, a kulákok kitelepítéséről a kommunista hatalom idején, valamint az 1956-os forradalom eseményeiről. Ádám édesapja Horthy idején tábornok volt, így a háborút követően a családot kitelepítették egy szegény alföldi tanyára, ahol megalázó körülmények között kellett dolgozniuk. Amikor Ádámnak végül sikerül visszakerülnie Budpaestre, belekeveredik a forradalom eseményeibe, és véletlenül megmenti egy ÁVÓ-s életét, akiről kiderül, hogy keleti szőnyegekkel foglalkozik. Így a regény vége felé a szőnyeg rendkívüli történetére is fény derül.

. Volt egyszer egy Felvidék (.)

A Vadászszőnyeg regénytrilógiává terebélyesedett, melynek ez a második darabja. Folytatódik Toporczy Ádám története, aki egy költő barátja és annak felesége kérésére a ma Szlovákiához tartozó Felvidékre kíséri őket. Megmutatja nekik az ősi családi kastélyt, és elmeséli nagyapja különös és izgalmas történetét. Az olvasó térben és időben is útnak indul: az emlékeket követve a második világháború és a szocializmus korába jutunk vissza, és megérthetjük, mit jelentett a magyar kisebbségi sors az új államokban. A regényre jellemző az irónia és a nyílt beszéd a szexualitásról, de a stílus könnyedsége szándékosan nem leplezi a téma komolyságát és súlyát.

. 21 vers (.)

„Ez a tehetséges ember, aki mindig is (és okkal) született költőnek tekintette magát, abszurd színművekkel szerzett magának hírnevet, amelyek egy olyan időszakban  kezdték felolvasztani a jeget, mikor az abszurd színház még újdonságnak számított Magyarországon.” (Tarján Tamás) Bár Görgey Gábor dráma- és regényíróként vált népszerűvé, hű maradt a költészethez is, bár csak ritkán jut ideje versírásra. Ez a kötet a hatvanas és nyolcvanas évek közötti időszakból származó versek gyűjteménye, mely a szerző elegáns iróniáját és megalkuvás nélküli őszinteségét tanúsítja.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!