Szerzői oldal

Grecsó Krisztián
( 1976 )

» Pletykaanyu (2001)
» Isten hozott (2005)
» Tánciskola (2008)

Életrajz

1976 (május 18.) Szegváron, Délkelet-Magyarországon született
1994-1999 JATE BTK
2000 Bárka c. folyóirat szerkesztője
Délmagyarország című napilap állandó tárcaírója,
www.terasz.hu kulturális netmagazin állandó tárcaíró
JAK Elnökségi tag

Díjai
1996 Gérecz Attila-díj (az év legjobb első könyve díj), 1998 Soros alkotói díj - riport kategória), Móricz Zsigmond ösztöndíj, 2000 Szeged Város ösztöndíja, Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja, 2001 A Szegedért Alapítvány támogatása, 2002 Bródy Sándor-díj (az év legjobb szépprózai első; kötetéért), 2002 Örkény István ösztöndíj, Faludy-díj, 2003 Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja, 2004 Déry Tibor-díj, 2006 József Attila-díj

Pletykaanyu
2001

A modern faluban játszódó, időnként szociografikus igényű leírásokat is tartalmazó kötet 12 elbeszélésében a szerző kerüli az ódivatú népiességet, az üres anekdotázgatást és a száraz dokumentarizmust egyaránt. Az elbeszélések hősei gátlástalanul szövegelnek, gazdag, humoros, karakteres nyelven mondják a magukét, élvezet olvasni a hajlékony, jól működő mondatokat. A figurák állandóan nyomoznak valami után, szeretnének a végére járni a dolgoknak, egy rejtélyes halálesetnek például, vagy általában az élet és a halál dolgainak, a szóbeszédeknek és az álmoknak. A legjobb darab az Én, Schriwanek András című írás, melyben Schriwanek bácsi többek között az élet értelméről és a női és a férfi princípiumról elmélkedik, meg a rettegésről (ami független eme princípiumoktól). A címbe emelt műfaj, a pletyka alapvető szervező elve a novelláknak. Az ellenőrizhető és az ellenőrizhetetlen elemek egymás mellé kerülnek. Egyformán lényegesek a szóbeszédek és az újsághírek, a helyi kis ügyek és az országos politika, a történelmi tények és a legendák. Hangvételükben ezek a novellák a cseh elbeszélésekhez hasonlíthatók, Hrabalt is eszünkbe juttathatják.

Isten hozott
2005

A szerző első regénye nevelődési regény, sajátos detektívregény, melyben egy alföldi magyar falu élete is megelevenedik. A falu neve a regényben Sáraság (a mintája az író szülőfaluja: Szegvár). Az önéletrajzi jegyekkel is felruházott főhős Gallér Gergely, az ő élettörténetét követhetjük nyomon gyerekkorától a 23. születésnapjáig, 1990-ig. Az árvagyerek Gergely tanulmányai miatt elkerül a faluból, ekkor felbomlik a Klein Ede Egylet nevű gyerektársaság, és mikor felnőtten visszatér, keresi származásának titkát, nyomoz a saját múltja és a falu múltja után. Azt sejti, hogy épp gyerekkori egyletük névadója, az 1948-as zsidó vérvád elszenvedője, a faluból elüldözött Klein Ede lehet az apja, de ez végülis nem bizonyosodik be. (Egyébként az 1948-as szegvári vérvád-ügy valóban megtörtént.) Különös szerepe van a faluban egy titokzatos iratnak, a Klein-naplónak, amit Pannika néni írt (aki lehet, hogy Gergely anyja), és amiről senki nem tud semmi bizonyosat, ezért mindenki belemagyaráz mindenfélét. A misztikus dolgoknak egyébként is nagy szerepe van a regényben, a falu furcsa hiedelemvilága át-meg átszövi a történetet. Ennek gyökerei a különös vallásosságban, a pogány babonákban és a gyakori részegségben keresendők. Csodák, hihetetlen események nap-mint-nap történnek a faluban: egy orvosilag kimutatottan steril férfinak három gyereke is születik, egy gyerek a nagyapja árnyékával együtt jön a világra, Hildi szájában felrobban egy petárda, és éppen ez lesz a kiváltója annak, hogy Ignác beleszeret az eltorzult arcú lányba, és feleségül veszi. Rengeteg remek betéttörténet szól a falu különös figuráiról, akik egyszerre tragikus és komikus lények - sorsukon keresztül bepillanthatunk a közelmúlt magyar vidéki társadalmának világába. Az egyik legkiválóbb betéttörténet a Beregi családról szól, akik a Pestre került apa halálhírét veszik, a levélben az áll, hogy a temetés két hét múlva lesz, ami ugye szerintük lehetetlen, mert Sáraságon három napon belül kell temetni, tehát nyilván az örökségből akarják őket kisemmizni, gondolják, és azonnal indulnak vonaton Pestre, ahol még sosem voltak, és ahol mindenféle hihetetlen kalandokba keverednek. Külön erőssége a regénynek a kamasz történetek izgalmasan erotikus előadásmódja. Speciális nézőpontból láthatunk rá a vidéki zsidóság sorsára is - ez a sors a szülőföld elhagyása volt, még azok számára is, akik visszatértek a haláltáborokból. Ebben a sorsban Gergely a sajátjára vél ráismerni, ezért is próbál bizonyosságra jutni a születésével kapcsolatban. A regény előadásmódja lendületes, sodró, az élőbeszéd erejét remekül felhasználja. Kevés regény képes arra, hogy jeleneteit újra és újra magunk elé idézzük. Ez a regény képes erre. Nagyon élnek a figurái, a leírásai, az olvasó szinte maga előtt látja ezt a különös falusi világot. "Vándormotívumai, a különböző mágikus irodalmakból ismerős hétköznapi csodák valóban saját, 'grecsói nyelven' megírt, gyönyörű változatai az újabb magyar próza élvonalába emelik a szerzőt." Reményi József Tamás, Népszabadság "Generációs fejlődésregény, századvégi tabló és gyűlölet-enciklopédia. Pszeudoromantikus mítoszkeresés, posztmodern irónia." Benedek Anna, litera.hu

Tánciskola
2008

Grecsó Krisztián, Tánciskola, Magvető, Budapest, 2008, 301 oldal, 2790 forint. Grecsó Krisztián regényvilágában néhanapján a pincepörköltnek is van lelke, miközben az emberé épp az ördöggel diskurál az árnyas lugasban. Előző regénye, az Isten hozott (Lange nicht gesehen, Claassen Verlag, Berlin) mitologikus és nagyon is reális falva után, az új mű a Tánciskola helyszíne az egyszerre mai és mindenkori dél-alföldi kisváros, mely éppen a falusi közelség és a nagyvárosi tágasság között éli mindennapjait. Főhősünk dr Voith József, vagy, ahogy hívják egy helyütt: dr Jocó a szegedi jogi kar elvégzése után nem túl lelkesen érkezik meg Tótvárosba, hogy a helyi ügyészségen kezdje karrierjét. A városban nagybátyjánál, a különc biológia-testnevelés szakos tanárnál, Szalma Lajosnál lakik. Megismeri Szalma barátainak és barátnőinek körét, és Szalma víkendházát is, ahol különböző ajzószerekkel nagy utazások tehetők. Hol magával az ördöggel, hol pedig kívülről, önmagával találkozik. Mondhatni: ördöge van. Szorongásai feloldódnak, egész lénye megváltozik. Az addig szemérmes Jocó egyszerre több lánnyal is kapcsolatba kerül, ám egyik viszony sem lehet teljes vagy felhőtlen. A regény végére a tótvárosi kalandok, megdöbbentő felfedezések és az otthoni, feketevárosi tragédiák után Jocónak rá kell jönnie, hogy felnőtt és lépnie kell. Karácsony estéjén kezd el lépni, lépése pedig, a regény címének szellemében igazi tánclépés. De hogy kivel és hová – az maradjon titok. Amúgy is, a tánciskolákban a kályhától kell elindulni. Grecsó tudja, hogy melyik utcán, melyik oldalon sétálnak a járókelők. Új regényében is egyfajta mágikus naturalizmus segítségével beszéli el fordulatokban és részletekben gazdag történetét.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!