|
|
Hász Róbert |
|
(
1964
)
|
| |
|
1964 (nov. 1.) Doroszlón született
1982–87? az Újvidéki Egyetemen irodalomtudományt hallgat
1991– Magyarországra települ át, Szegeden él
|
|
1995 Szalmakutyák szigete (elbeszélések)
1997 Diogenész kertje (regény)
2001 Végvár (regény)
|
1995
Szalmakutyák
(.)
A vajdasági író hat elbeszélése a Bibliára, a talmudisták és a görög történetírók munkáira épül, minden története valamilyen megoldásra váró gondolatot vet fel: rendkívüli műveltséggel rendelkező, különleges szereplői mindig valamilyen titkot lepleznek le. Sánta Gábor szerint, aki az arányérzéket, a hitelességet és az atmoszférateremtő képességet emeli ki az elbeszélésekben, Hász „a közös mítoszokból saját magánmitológiát teremt a gyökértelenség okozta magány oldására. Mintha a kifelé menekülő ember közösség iránti vágya íratná ezeket a mindannyiunk figyelmére számító históriákat. Nem véletlen, hogy az elbeszélő /.../ a mindenre elszánt történetíró tényfeltáró alaposságával adja közre az emberiség egészét érintő, kapukkal elzárt rejtélyek megannyi magyarázatát.”
|
1997
Diogenész kertje
(.)
Hász Róbert első regényének szintén az otthontalanság a témája. A történet a lakótelep és a senki földje határán, egy furcsa, elhagyott épületben indul, itt él családjával a sehová sem tartozó elbeszélő, aki a maga problémái elől menekülve találkozik három látszólagos hajléktalannal, Dokival, Papával és Diogenésszel. A három nagy tudású férfi nem részegedik le a különös pálinkától, viszont befogadják az elbeszélőt, és az átlagemberek, a �vakok� világából a föld alatt élő �látókéba� vezetik be. A Hamvas Béla- és Várokonyi Nándor-vendégszövegeket tartalmazó regény Sánta Gábor szerint az emigráns író szembenézése önmagával, másrészt �izgalmas kultúrtörténet és jövővízió� is.
|
2001
Végvár
(.)
A regény valahol a Balkánon játszódik. Egy fiatal hadnagyot váratlanul áthelyeznek egy Isten háta mögötti helyőrségbe, amelynek létezéséről szinte senki semmit nem tud. A külvilágtól teljesen elszigetelt, már-már fantasztikus miliőbe csöppen, ahol hamarosan kiderül, hogy lényegében semmi sem az, aminek látszik. Az itt élők úgy érzik, nem egyetlenegy világban élnek, párhuzamos világok vannak, s �maga a valóság is az érzékszervek játéka�.
A vitathatatlan elbeszélői tehetség, a kompozicionális fegyelem, a meggondolt szerkezet, az árnyalt, különféle regisztereket keverő nyelv, a látszólag hagyományos írásmód
mellett Hász Róbert regényének értéke abban rejlik, hogy a már-már kalandosságig feszített történetmondás ellenére mélyen filozofikus, többek között a határ, az idő, a megnevezés, az énkeresés problémáit veti fel. A Végvár ritka egyensúlyt teremt az érdekfeszítő történetmondás, a gondolati igényesség és a kortárs epikában szokatlan líraiság között, és olyan új lehetőségeket hódít el a prózai közlés számára, melyekben a képzelet, a sejtés, a csoda a hagyományos megjelenítés által nem látott tereket nyit meg.
|
2006
A künde
(Kortárs)
Történelmi regény, mely a X. század közepén játszódik. Egy feljegyzés szerint 963-ban XII. János pápa egy Sankt Gallen-i szerzetest, bizonyos Pannóniai Stephanust azzal az üzenettel küld el a barbár magyarok földjére, hogy szövetséget ajánljon nekik Ottó császár ellen. A szerzetes az útra egy madarat ábrázoló melldíszt kap. A magyarok túl vannak már a 955-ben bekövetkezett augsburgi vereségen, mikoris I. Ottó német király legyőzi a magyar seregeket (ezután megszűnnek a magyar kalandozó hadjáratok nyugat felé, majd 962-ben XII. János pápa császárrá koronázza Ottót). A magyarok a madaras melldíszből arra következtetnek, hogy a küldött nem lehet más, mint Csaba-úr, a honfoglaló törzsek hajdani fejedelmének, a megölt Kurszán-kündének a fia. A katonai vereségek után eléggé reményvesztett, széthulló magyar törzszövetség egyes vezetői visszanyerik a reményt az ősi magyar kettős fejedelemség visszaállítására.
A történéseknek van történelmi alapjuk, a regény hangsúlyt fektet a hitelesség megteremtésére. Az eseményeket ugyanakkor három különböző forrásból ismerhetjük meg, három szöveg váltakozik, melyek gyakran egymásnak ellentmondó információkat tartalmaznak. Korhű cselekményt és a bizonytalanságra épülő elbeszélésmódot kapunk tehát egyszerre.
�Ezt a mitikus, fantasztikus struktúrába hajló történetmondást sem a hagyományos, történetközpontú, valóságanalóg lélektani realizmus, sem a szövegirodalom felől nem lehet megközelíteni.�
Olasz Sándor, Kortárs
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
