Szerzői oldal

Háy János
( 1960 )

Életrajz

1960 (ápr. 1.) Vámosmikolán született
1978-79 újságkihordó
1979-80 könyvesbolti eladó
1981-1985 a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola orosz-történelem szakán végez
1985-1988 Narancsszív-szonett szerkesztője
1988-1991 az ELTE-n esztétikából diplomázik; tanít
1989-1992 a Holnap Kiadó szerkesztője
1993-1996 a Pesti Szalon Könyvkiadó szerkesztője
1997- a Palatinus Kiadó szerkesztője

Díjai:
1991 Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj, Sziveri János-díj, 1994 Soros-ösztöndíj, 1998 Soros-ösztöndíj, NKA-ösztöndíj, 1999 Alföld-díj, 2001 Füst Milán-díj, 2002 József Attila-díj

Kotródom el. Versek
1998–2001

A Kotródom el az érett, középkorú férfi verseit (ha tetszik: panaszait) tartalmazza. Szerzőjük túl van már sok mindenen (gyerekek, család, lakás, mosógép, titkok, hitek, testek, istenek, szerelem). De innen van még a hanyatláson, még csak most merül fel benne, hogy lassan elkotródik majd az életből. A furcsa, a köznapi gyakorlathoz képest megcserélt sorrendű igekötős szerkezet (kotródom el) a kötet kulcsfogalma. Szövegszerűen kétszer szerepel mindössze a kifejezés, a „Törés” című vers végén, és a címadó, a kötet végén lévő darabban. Az élet lassan közeledő végének felvillantásával ér véget a kötet: „Kotródom el a világból, / halálos fáradt ember.” Keserű, rezignált, józan beszéd hallatszik a sokszor dalszerű költeményekben. De megmarad a Háyra korábban jellemző humor is. Például a „Szólj” című versben, amely mindössze ennyi: „Szólj, hogy szeretsz, / Vagy adj vacsorát, / ha mégsem.” A versek szándékoltan köznyelvi formákat használnak, hétköznapi helyzeteket írnak le. A szerző eddigi legjobb verseskötete a kimerültség könyve is. A fáradtság pontos természetrajzát kapjuk. A könyv sorra veszi a szerelem helyzeteit is, az együtt-járást, a veszekedést, a kifáradást, az elválást, a szerelem fenntartásának igényét. És a végső üzenet: ki fogom bírni. A könyvborító a szerző „Ma már nem teremtek” című festményének felhasználásával készült, mely egy önmagába görbülő meztelen istenembert ábrázol, lefelé kunkorodó nemi szervvel.

Xanadu, Föld, víz, levegő
1999

A Coleridge-féle „Kubla Khan”-ból ismert Xanadu ezúttal a Velencéhez közeli Piranóban található. Bár öt évszázaddal korábban járunk a történelemben, a tarka helyszínek és a fel-felbukkanó hősök mindig az élet értelmének kérdését feszegetik. Háy nagyszerű mesélő és mítoszteremtő. Az anekdoták és legendák történelmi anyagát játékos és szellemes, egyéni narrációvá szövi. A kimeríthetetlen Emberi Színjáték hátterét a tengerészek, kereskedők, Velence és Alexandria lakosai adják. A történet főhőse Marco, akinek életimádata nem ismer korlátokat. Hiába dacol tengeri útjai során a halállal, vágyát semmilyen földi tulajdon nem elégíti ki, ám később mindenét feláldozza egy macskaszemű lányért. Hatalmas, csodás palotát épít a számára, ahol fogva tartja. Minden télen három hónapot együtt töltenek. Az ablakból a lány az öbölre lát, hogy mindig tudja, mikor fut be Marco hajója a kikötőbe. De a fiú szíve nem nyugszik: mikor kételkedni kezd a lány hűségében, féltékenységében megöli szerelmét, akiért mindenről lemondott. Háy mindenben az érzékit, a misztikumot és a szenvedélyt mutatja meg. Ám a vad szerelmi történet alapvetően egyszerű. A mese képzelőereje, dinamizmusa és csodálatos nyelvezete magával ragadó narratívát teremt.

A bogyósgyümölcskertész fia
2003

Háy novella-regénye ezúttal a közelmúltban játszódik, és a korábbi mesevilágtól elszakadva azt mondja el (nosztalgiával és iróniával), milyen érzés volt a 70-es évek Magyarországán gyereknek és kamasznak lenni (ebben Garaczi, Kukorelly és Péterfy műveihez kapcsolódik). A címbeli meseszerű foglalkozás – az elbeszélő apjának foglalkozása – a valóságban a (meglehetősen igénytelen) ribizli termesztésére utal. Ám (mint Bedecs László megjegyzi) „bogyósgyümölcskertésznek nevezni a ribizlitermesztőt egyszerre bájosan eufemisztikus és a szakmai zsargon miatt erősen eltávolító gesztus, azaz kimondottan izgalmas, Háy írásművészetére feltétlenül jellemző megoldás.” A kamasztörténetekben a szerelem mellett megjelenik a barátság és az apa-fiú kapcsolat is. A regény borítóját ezúttal is a szerző grafikája díszíti.

Házasságon innen és túl
2006

240 oldal Az író négy ciklusba gyűjtötte legújabb novelláit. Leginkább az első ciklus tárcanovellái kapcsolódnak a kötet kissé furcsa címéhez: hétköznapi emberekről olvashatunk itt (férfiakról és nőkről), akik egyszerű életet élnek, ám tele apró sorsdrámával. Apró titkok, kisszerű, de különös figurák egész élete sűrűsödik néhány oldalba. Hol házasságon innen, hol azon túl vannak épp, de sorsuk ettől függetlenül nem túl rózsás. A második ciklus szereplői ugyancsak egyszerű kisemberek, de az ő sorsuk részletesebben, alaposabban kibomlik, szenvtelen, keserű, olykor szatirikus ábrázolással közelít hozzájuk a szerző. Van itt alkoholista apa, beteg öregember és mostohagyerekké lett elsőszülött, közös bennük, hogy mindegyiket kitaszítja a családja. Háy érzékeny és ugyanakkor groteszk módon látja hőseit, megértően kezeli szerencsétlenségüket, de nem hallgatja el bornírtságukat sem. A harmadik ciklus darabjai eredetileg egy Budapest hídjait megmutató Fejér Gábor-fényképalbumhoz készültek. Ezekben az alkalmi írásokban a híd mindig csak a kiindulópont egy történet felfejtéséhez. A negyedik ciklus novellái két kivétellel a Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek című kötetben már megjelentek 2000-ben. "Ha egyetlen szóval volnánk bátrak jellemezni a szerző eddigi köteteit, akkor legszívesebben a felforgató kifejezést használnánk." Nagy Boglárka, Élet és Irodalom "Háy tehetségének legfontosabb eleme annak az érzékelése, hogy a dolgok hol siklanak el egymás mellett, vagy éppen egymáson." Bodor Béla, Litera

A gyerek
2007

Háy János, A gyerek, Palatinus, Bp., 2007, 345 oldal, 2900 forint. Vannak emberek, akiktől minden új történet is rögtön unalmas, hogyha elmesélik; és vannak olyanok, akiknek ugyanazok a történeteik mindig izgalmasak, sőt: egyre izgalmasabbak lesznek. Az utóbbiak közé tartozik Háy János, aki majdnem az összes irodalmi műfajban alkotva (a drámától a lírán át a nagyepikáig), a hozott anyagból mindig egy meglepő fogást készít. Tavaly megjelent regénye A gyerek egyszerre nevezhető családregénynek, negatív fejlődésregénynek (visszafejlődés-regénynek) vagy tézisregénynek, amely a sorsszerűség elvét bizonyítja; de talán közelebb járunk az igazsághoz, hogyha izgalmasan nyomasztó, és éppen nyomasztó voltából fakadóan kíméletlenül szórakoztató olvasmánynak nevezzük. A regény főszereplője, a gyerek, aki megszólítottként végig gyerek marad, egy Budapest környéki, a világtól mégis teljesen elzárt faluba születik a hatvanas évek legelején. Apja, felmérve az ottani kilátástalan perspektívát, megpróbál családja sorsvonalán, így leginkább gyermeke jövőjén változtatni. A gyerek később igyekszik beteljesíteni nehezen meghatározható küldetését, a falu után, Budapesten tanul tovább, később Szegeden, hogy aztán megannyi dolog történjen vele, például iskolaigazgató legyen a falujában. Háy egyik legnagyobb erénye a spontánnak tűnő (valójában szervesen és reflektáltan megalkotott) nyelvhasználat, dumák mellett, az, ahogyan az anekdotákat alakítja, kezeli. A bumeránghoz hasonlóan dobja el egy-két oldal távlatába egy-egy mellékszereplő történetét, hogy aztán az elbeszélői hang és nézőpont visszataláljon a fősodorhoz. S itt van A gyerek másik fontos teljesítménye. Háy sorskatalógusában a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek tucatnyi embertípusát, sorsszerkezetét jeleníti meg. A leghitelesebben a falu világát hozza közel, a pohár alján keresztül találva meg az elbeszélői optikát. Háy itt is roppant szellemes, de, ahogyan megírja az elzüllések, tönkremenések elkerülhetetlen, szinte szükségszerű végbemenetelét, ott az olvasó arcára fagy a mosoly. Ha létezik falumitológia, akkor, amit Háy demonstrál az a falu patológiája. Kissé úgy érezheti magát A gyerek olvasója, mint a viccben a családi tragédiát egyedüli túlélő, amikor azt kérdezik látva sebét szája szegletében: Fáj? . Csak, ha nevetek.

Meleg kilincs
2008

Háy János, Meleg kilincs, Palatinus, 2008, 466 oldal, 3400 forint. Háy János összegyűjtött verseit (1976-tól 2003-ig írott versek szerepelnek a kötetben) olvasva több minden is kiderülhet: egy részt Háy János, aki lényével és arcával még mindig a fiatal magyar író alakmása, immáron több mint harminc éve ír verseket; másrészt egészen remek verseket ír. A Meleg kilincs, mint minden gyűjteményes kötet reprezentatív is egyben, amely összegzi és új kontextusban mutatja az alkotó addigi életművét. Ebben az új szövegtérben a játékosság, az avantgárd gesztusok, a szerzőre jellemző spontán reflektáltság, a kísérleti formák kipróbálása, az olvasó interaktív bekapcsolása a közös műalkotásba, a szerelmi problematika körüljárása, a szociális valóság költői átírása, továbbá egyfajta epikai viszonyrendszer érzete együttesen bizonyítják Háy költészetben is megcsillanó tehetségét. Elejétől a végéig is lehet olvasni, és akkor egy költői fejlődésregény vonalait mutatja a könyv, de talán szerencsésebb felütni, belelapozni és lubickolni benne. Kinyitni bárhol. Mondjuk a Hűvösvölgyi úton címet viselő szép versnél vagy a kötetcímmé is avanzsáló Kotródom el sorainál.

Egymáshoz tartozók
2009

Háy János legújabb kötete kisprózákból áll össze. A mai magyar irodalomban Háy János az egyik leggördülékenyebben író novellista, ez a profilja jól ismert; viszont a nyelvjátékokra, a narrációra és a műfajokra reflektáló esszék eddig nem ismert, új oldalát mutatják a szerzőnek. Háy fürkésző kíváncsisága, szeretettel és megértéssel teli iróniája mellett a pontos megfigyelések és az érzékeny észrevételek tartják egyben a kötetet. Háy tud magán nevetni, ezek után persze a világon is szabadon nevethet. A könyv, akárcsak nagysikerű elbeszéléskötete, a Házasságon innen és túl, négy ciklusból áll össze. Az első ciklusban, melyet a Család hívószava tart egyben, leginkább novellákat olvashatunk. Ennek az írásművészetnek kifejezetten jót tesz, ha a szerző családban marad. A házastársi élethelyzetek mellett a szülő-gyerek kapcsolat ellentmondásai és gubancai szolgáltatják a cselekményt. Viszontagságos nyaralás, karácsonyi rohanás, és a közel sem egyszerű hétköznapok. Ha a helyzetek ismerősek lennének, ne csodálkozzunk, inkább próbáljunk meg mi is ilyen szellemesen átsiklani a pillanatnyi és örökkévalónak látszódó gondok felett. A második rész, Irodalom alcímmel, igazi csemegéket tartalmaz. Olvasónaplók, előszavak, portrék és kisesszék. Például a történelmi regény műfaj-reneszánszáról, a magyar dráma dilemmáiról, írói előképeiről, kedvenc könyveiről, és az egyik legjobb portré Szabó Magdáról. A harmadik egységbe (Út) úti naplók tartoznak Nápolytól Moszkváig és Londontól Budapestig (merthogy a saját városunkban is lehet utazni). Feltéve, hogy Budapest saját városa Háynak. A kötet utolsó tömbje (Idő) a korábbi elkülönülő műfajok eredeti szintézise. Anekdotákkal fűszerezett vallomásos esszék. Ezek közül kiemelkedik Az asszimiláns című vitairat, mely a magyar kultúrát alapjaiban meghatározó vidék-város ellentét gyökeréig hatol, és ezen keresztül az idegenség és az otthonosság általános ellentmondásait rögzíti. Keserűen és szellemesen. Lévén ezek is egymáshoz tartoznak.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!