HUNLIT A Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa

	Illyés Gyula
	( 1902 - 1983 )

1902 Felsőrácegrespusztán született
1916 a szülei elválnak; anyjával Budapestre költözik
1922 rövid bécsi tartózkodás után Párizsba megy, beiratkozik a Sorbonne-ra
1924 először az emigránsok lapjaiban publikál
1926 visszatér Magyarországra
1946 a Magyar Tudományos Akadémia tagja
1966 a P.E.N. vendégeként New Yorkban szerepel
1983 Budapesten meghal

Főbb díjai:
1931 Baumgarten díj, 1948, 1953, 1970 Kossuth díj, 1966 Le Grand Prix International de Poésie, 1970 Herder díj, 1974 a francia becsületrend legmagasabb fokozata, 1977 Magyar Népköztársaság babérkoszorúja, 1978 Prix des Amitiés Françaises, 1981 Mondello díj, Olaszország

1928,1935 Nehéz föld,Szálló egek alatt
1936 Petőfi
1936 Puszták népe

KAPCSOLÓDÓ LINKEK

a szerzőről
művei magyarul

1928 Nehéz föld (versek)
1931 Sarjúrendek (versek)
1932 Három öreg. Illyés Gyula verse Fáy Dezső rajzaival
1933 Hősökről beszélek (költemény)
1934 Oroszország. Úti jegyzetek
1934 Ifjúság (Vers Szőnyi István 4 metszetével)
1935 Szálló egek alatt (versek)
1936 Petőfi (tanulmány)
1936 Puszták népe (szociográfia)
1937 Rend a romokban (versek)
1938 Magyarok. Naplójegyzetek
1939 Ki a magyar (tanulmány)
1939 Külön világban (versek)
1939 Lélek és kenyér. Kozmutza Flóra értelmességi- és ösztön-vizsgálataival (tanulmányok)
1940 Illyés Gyula összegyűjtött versei
1941 Csizma az asztalon (tanulmányok)
1941 Kora tavasz (regény)
1942 Mint a darvak (emlékezések, rajzok)
1943 Válogatott versek
1944 A tű foka (drama)
1944 Egy év. Versek 1944. szeptember-1945. szeptember.
1945 Honfoglalók között. Riportsorozat a dunántúli földosztásról
1946 Hunok Párizsban (regény)
1947 Franciaországi változatok (úti jegyzetek)
1947 Illyés Gyula összes verse I-III.
1947 Szembenézve (versek)
1947 Tizenkét nap Bulgáriában (versek)
1948 Lélekbúvár (szatíra)
1950 Két férfi (regény)
1950 Két kéz (vers)
1951 Ifjúság (vers)
1952 Ozorai példa (színmű)
1952 Illyés Gyula válogatott versei
1952 Tűz-víz (egyfelvonásos)
1953 Fáklyaláng (dráma)
1953 Tűvé-tevők (parasztkomédia)
1954 A csodafurulyás juhász (verses mesék és műfordítások)
1956 Dózsa György (dráma)
1956 Kézfogások (versek)
1961 Új versek
1962 Ebéd a kastélyban. Egy életregény fejezetei
1962 Nem volt elég (válogatott versek)
1963 Másokért egyedül. A kegyenc - A különc (drámák)
1963 Petőfi Sándor (tanulmány, bővített kiadás)
1964 Ingyen lakoma I-II. (tanulmányok, vallomások)
1964 Tűz vagyok --Petőfi Sándor élete
1965 Dőlt vitorla (versek)
1966 Bolhabál - Tűvé-tevők (két parasztkomédia)
1968 Fáklyaláng (dráma)
1968 Fekete-fehér (versek)
1969 Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei (esszé-regény)
1971 Tiszták (dráma)
1971 Abbahagyott versek
1971 Hajszálgyökerek (esszék, interjúk)
1972 Bál a pusztán - Bölcsek a fán (hősi komédia két részben - tragédia tréfában elbeszélve)
1973 Minden lehet (új versek)
1975 Anyanyelvünk (esszé)
1975 Hét meg hét magyar népmese
1976 Hattyúdal ébreszt vagy lehet-e a népnek művészete (tanulmány)
1977 Illyés Gyula összegyűjtött versei 1-2.
1977 Különös testamentum. Illyés Gyula száz új verse.
1979 Beatrice apródjai (regény)
1980 Szemelt szőlő (válogatott versek)
1981 Közügy (versek)
1982 Mert szemben ülsz velem (szerelmes versek)
1982 Táviratok (versek)
1981 Konok kikelet (versek a szerző válogatásában)
1982 Sorsválasztók (színmű)
1983 A semmi közelít (hátrahagyott versek)
1986 Naplójegyzetek 1929-1945. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné. 1987 Naplójegyzetek 1946-1960
1989 Naplójegyzetek 1961-1972
1990 Naplójegyzetek 1973-1974
1991 Naplójegyzetek 1975-1976
1992 Naplójegyzetek 1977-1978
1994 Naplójegyzetek 1979-1980
1995 Naplójegyzetek 1981-1983

1928,1935 Nehéz föld,Szálló egek alatt (.)

Illyés Gyula, a költő, regényíró és esszéista talán a huszadik század legnagyobb hatású politikai-morális elkötelezettségű alkotója. Nemzeti költőnek tartották, és valóban elkötelezettje volt annak, hogy megoldja a határon belül és kívül élő magyarság gondjait, sorskérdéseit; sokan egyenesen a nemzet lelkiismeretének tartották.
Korai költészetére a francia avantgárd és a magyar népköltészet nyomja rá nélyegét. Realista képei, izgalmas ritmusai és színes témavariációi rögtön kivívták a kritikusok figyelmét. Ars poeticája szerint a költőnek kötelessége eredetinek lenni, hiszen nem elégedhet meg az éppen aktuális világmagyarázattal, hanem magának kell hangot adnia a történelem és a nép szavának � éppen ezért soha nem becsülhetjük alá a költő hatását.

1936 Petőfi (.)

Illyés kiváló prózaíró. Voltaképpen nem is regényíró, hanem inkább esszéista: prózája ugyanis általában dokumentarista, leíró-feltáró jellegű, amely megvillantja a szerző legkiválóbb tulajdonságait: az iróniát és az etikai elkötelezettséget. Ez a kötet Petőfi Sándor, a legismertebb és legmitikusabb magyar költő életrajza, de Illyés nem a szokásos áhítattal kezeli az élet tényeit; nemcsak költőként, hanem emberként is megvizsgálja a fiatal poétát, és közben éles szemmel mutatja meg a fiatal költő (és persze a saját) alkotói módszereit.

1936 Puszták népe (.)

A kötet több műfaj lenyűgöző keverékét adja: egyszerre regény, napló és szociográfia. André Gide kongói utirajzát olvasva Illyés arra az elhatározásra jutott, hogy párhuzamként és ellenpontként megírja saját ifjúkorának nem kevésbé vad történéseit és helyszíneit.
A magyar parasztság elkötelezettjeként a napszámosok és a kifosztottak szószólója lett; szociográfiáját számos társadalmi réteg elolvasta, megszédülve és visszadöbbenve attól a mélységtől, amelyet Illyés könyve megnyitott előttük.
A kötet Illyés pályájának fordulópontját is jelzi: Párizsból hazatérve meglátogatta szülőföldjét, és rádöbbent, hogy írásainak tétje nem a költői nyelv megtalálása, hanem az a hatás, amelyet igazmondása kiválthat. A Puszták népe újságcikksorozatnak indult a napszámosok életéről, akik közül Illyés szószólóként kiemelkedett, de amelyet már egy világot járt idegen szemével látott. Gyermekkorának jobbára szép emlékeit most elhomályosította az a végtelen nyomorúság, amelyet felnőttként már nem tudott nem észrevenni. Barbár, törzsi világ ez, a férfiak harcolnak és halálra késelik egymást, a családok vérre menően összetartanak, a gyerekek pedig mindent tudnak a velük egy szobában alvó szüleik szexuális éltéről. Illyés leírja az emberek étkezési szokásait, munkáját, dalait és ünnepeit, azt, hogy mennyire kegyetlenül bánnak el az öregekkel, de azt is, hogy munkaadóik milyen rettenetesen érzéketlenek a puszták koldusszegény népének kínjai iránt.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!