Szerzői oldal

Imreh András
( 1966 )

Életrajz

1966. március 5-én Budapesten született
1985-1990 az ELTE ÁJTK-n jogi diplomát szerez
1985-1990 az ELTE BTK esztétika szakán diplomát szerez
1990-2001 szabadúszó nyelvtanár
1994 a budapesti International House-ban angoltanári diplomát szerez
2001-2002 a Nagyvilág folyóirat angol rovatának vezetője
2002- szabadúszó

Főbb díjai:
1997 A Holmi versfordító-pályázatának különdíjasa, 1999 Wessely László-díj, 1999 Graves-díj, 2002 Vas István-díj, 2003 Nizzai Kavics-díj, 2004 Édes Anyanyelvünk pályázat vers kategória megosztott 2. helyezése

Aminek két neve van
1998

Imreh András angol, francia és spanyol nyelvből fordít, és mire megjelentette „névlegesen első, valójában válogatott kötetét” (költőtársa, Lackfi János szavaival), a mesterségbeli tudásnak és a saját hangjának is rég birtokában volt. Látásmódja a teleszkópéra vagy a mikroszkópéra emlékeztet, egyrészt természettudományosan analitikus, másrészt az arányok váltogatásából eleve hajlik a groteszkre. Gyakori módszere, hogy a látvány vagy a valóság, máskor a nyelv egymással össze nem illő részleteit illeszti össze. „Verseiben groteszk elemek kapnak váratlanul tragikus felhangot, például egy öregember aggályos tevés-vevése az őszi kertben, amikor a bomló vegetáció bűze elkeveredik az elpusztulandó emberi test szagával (Öregember őszi kertben), vagy a mosogatógép belsejében a rendetlen edények, amikor egyszer csak harckocsiban hőhalált halt meztelen katonák alakját rajzolják ki (Anyám géppel mosogat). „A feketerigó” egyszerre biológiai és metafizikus, a „Cukortartó edény” köznapi és történelmi, a „Miért szeretem azt a házat?” szkeptikus és szenvedélyes. Az „Állatkert” durván materiális világa egyszer csak éterivé válik, a „Negatív viszony” légies koordinátarendszerében hirtelen egy emberi test jelenik meg,” foglalja össze Várady Szabolcs. „Rejtély, hogy miként lehet egy költői szöveg ennyire részletező, felbontó, egyszersmind ilyen életteli. Ezeken a hol kicsinyített, hol kinagyított modelleken minden mozzanat önálló életet él, mégis olyan erős törvény tartja össze őket, hogy ide-oda ingadozunk a részek és az egész vonzásai között: nem tudjuk, melyiket szemléljük kiadósabban” - veszi észre Lackfi János.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!