|
|
Jókai Mór |
|
(
1825
- 1904
)
|
| |
|
1825 Komáromban született
1841-42 a Pápai Református Kollégium diákja; összebarátkozik Petőfi Sándorral
1842-44 Kecskeméten, majd Pesten jogot tanul; arcképeket fest
1847 az Életképek c. divatos magazin szerkesztője, a lapot a fiatal radikális gondolkozók fórumává alakítja
1846 a Tizek Társaságának tagja
1848 a forradalmi márciusi ifjak egyik vezéralakja, részt vesz a 12 pont megszövegezésében
1849 megalapítja a békepárti Esti Lapokat; 1854-től a Vasárnapi Újság népszerű újságírója
1858 az Üstökös c. humoros hetilap szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1861-tól rendes, 1892-től igazgatósági tagja
1860 a Kisfaludy Társaság tagja
1861-1896 országgyűlési képviselő, Tisza Kálmán liberális miniszterelnök (1875) bizalmasa
1863-1882 a A Hon c. napilapjával Tisza politikáját szolgálja
1894 ötvenéves írói jubileumának megünnepléséül műveit százkötetes díszkiadásban jelentetik meg (1894-1898), százezer forint "nemzeti ajándékot" vesz át értük
1897 a király kinevezi a főrendi házba
1899 feleségül veszi a 20 éves Nagy Bellát
1904 Budapesten hal meg
|
|
1865 Mire megvénülünk
1850 Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből
1853/54 Egy magyar nábob
1854 Kárpáthy Zoltán
1869 A kőszívű ember fiai
1872 Eppur si muove!, És mégis mozog a föld!
1870 Fekete gyémántok
1872/74 A jövő század regénye
1872 Az arany ember
1877 Egy az Isten
|
1853-54
Egy magyar nábob
(x)
Jókai korán kialakítja jellegzetes írói stílusát: a pontos megfigyelést szenvedéllyel, az anekdotikus formát szentimentális elemekkel és legendás motívumokkal elegyíti. A magyar reformkort bemutató regény két anekdotára épül: a parlagi, betyáros mágnás tékozlásaira és az idős arisztokratának a fiatal polgárleánnyal kötött házasságára, mellyel pénzsóvár rokonát kisemmizheti. Kárpáthy János előtt az arisztokrata két típusa áll: a hazafiatlan, hivalkodó, külföldet majmoló és a haza felemeléséért felelősséget érző, reformer és emberbarát típus, így válhat végül maga is tevékeny emberré.
|
1869
A kőszívű ember fiai
(x)
A Kiegyezés utáni új Jókai-hős már a társadalmilag érzékeny ipari vállalkozó, a zseniális diplomata, az arisztokraták ekkorra nevetségessé válnak. A kőszívű ember fiai az 1848–49-es szabadságharc erős eszményítéssel megrajzolt, izgalmas kalandokban bővelkedő „hőseposza”. A haldokló atya megesketi feleségét: három fiukból a Habsburg-ház hű alattvalóit neveli – az asszony megesküszik az ellenkezőjére. A fiúkból katonatiszt, diplomata és tisztviselő válik, és épp a látszólag legkevésbé hősies fiú hal meg önként a bátyja helyett a vérpadon.
|
1872
Az arany ember
(x)
Az ipari fejlődés dicsőítése mellett itt már a Rousseau-i utópia is megjelenik: a Senki Szigete. Tímár Mihály hajóbiztos megmenti egy török arisztokrata leányát és vagyonát, majd a pénzt tehetségesen forgatva meggazdagszik, vetélytársai fölé emelkedik. Feleségül veszi a török leányt, aki friss szerelmi csalódásában pusztán hálából megy hozzá. Házassága hűvös racionalitása elől a férfi egyre gyakrabban utazik egy dunai szigetre, apránként családot is alapít. Lelkifurdalása mellett még két intrikussal is számolnia kell. Végül eredeti életét felszámolva titkos birtokán gazdálkodik haláláig.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
