Szerzői oldal

Életrajz

1905 (április 11.) Budapesten született, egy román szappanfőző munkás és egy mosónő hetedik gyermekeként; szüleit korán elveszti
1910-12 nevelőszülőknél él
1924 a Szegedi Egyetemen magyar-francia szakra iratkozik be
1925 költészetéért kizárják az egyetemről; nyáron Bécsben hallgat egyetemi előadásokat
1926 Párizsban beiratkozik a Sorbonne-ra
1927 franciául írt verseit közli a L'Esprit Nouveau
1927-28 két szemesztert elvégez a Budapesti Egyetemen; megismerkedik Illyéssel és Kosztolányival
1930 belép az illegális kommunista pártba
1931 új kötetét elkobozzák; üldözik; pszichoanalízisbe kezd járni
1933 kizárják a kommunista pártból; nem hívják meg az 1934-es moszkvai írókongresszusra
1936 a független baloldali irodalmi lap, a Szép Szó szerkesztője
1937 verset ír Thomas Mann tiszteletére, találkozik az íróval; idegösszeomlása után pszichoterápiás kezelést kezd; öngyilkosságot követ el

Költészete a 20-as években
.

A legnagyobb XX. századi magyar költő indulását a szürrealizmus, az expresszionizmus és a magyar népdal formálta. József Attila számos verset fordít franciából és németből. A munkásosztály szenvedése és gyermekkora képei egész életében kísértik. Szerelmes versei a szenvedélyes érzelmek teljes skáláját megjelenítik, a gyöngédségtől és a vágytól a teljes odaadás követeléséig, illetve a keserű csalódásig. Versíró készsége már első kötete, a Szépség koldusa idejére kialakult, innen formálta meg szabad asszociációkban épülő metaforáit a Nem én kiáltok expresszionista verseiben. A Nincsen apám, se anyám kötetben Ozsváth Zsuzsanna fordító szavaival a klasszikus, szimbolikus és modernista szerkezetek hihetetlen gazdagságát sajátítja el és keveri eklektikusan, ördögi virtuozitással. ... Az általa teremtett műfaj a varázsigék, ráolvasások, altatók, rigmusok és a magyar népdal világában gyökerezik. Újfajta groteszk játékosságot képvisel a Medáliák sorozata. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz! ahogy a címe is mutatja erősen politikus célzatú kötet.

A 30-as évek
.

József Attila költészete a Külvárosi éjben teljesedik ki, ekkor írja nagyszabású filozofikus verseit, amelyeknek legerősebb költői eszköze a perspektívaváltás. Mint egyik angol fordítója, George Gömöri írja, József Attila a nyomornegyedeket, a gyártelepeket, a sötét raktárépületeket és a súlyos tehervonatokat realistán írja le, de át is lényegíti a realizmust: a dolgok életre kelnek, valami tompa bánatot árasztanak, a táj átjárja a költő lelkét. A Medvetánc kötet tovább vizsgálja a valóságot, az Óda c. szerelmes versről így számol be egy amerikai fordító, Frederick Turner: ahogy József Attila a világ fizikai realizmusát, vagy akár a testük működését megérti és elénk tárja, az először zavarba hozza az olvasót, amíg meg nem érti e költészet különös szépségét. Az utolsó évek számadásában, a Nagyon fáj kötetben József Attila olyan fogalmakkal vívódik, mint a bűn, a büntetés, a reménytelenség, a rend hiánya, a szabadság. Úgy fordul Istenhez, mint egy sebzett gyerek az apjához. Hölderlinhez hasonlóan ő is a szakadék szélén egyensúlyozott, amikor a legragyogóbb és szívszakasztóbb verseit megírta. (George Gömöri)

Curriculum Vitae
1937

A hivatalos önéletrajznak indult, személyesbe forduló vallomás a költő énkeresésének gyökereiről számol be: ... szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!