Szerzői oldal

Kalász Márton
( 1934 )

Életrajz

1934 Sombereken született
1952 Pécsett érettségizik
1953 állami gazdaságban dolgozik az Ormánságban, majd Siklóson és Szigetváron népművelési előadó, művelődésiház-igazgató
1957-70 a Falurádió riportere, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője
1964 Kelet-Berlinben ösztöndíjas
1971-74 a Berlini Magyar Kultúra Házának munkatársa
1970-1985 Az Új Írás rovatvezetője
1986-tól a Vigilia főmunkatársa
1991-94 a stuttgarti Magyar Kulturális Tájékoztatási Központ igazgatója
1991-ig a Vörösmarty Társaság elnöke
2001-tól a Magyar Írók Szövetségének elnöke

Díjak:
1971, 1987 József Attila-díj,1983, 1984 Európa Kiadó Nívódíja, 1987 IBBY-díj, 1996 Artisjus Irodalmi Díj

Viola d'amour
1969

Kalász Márton indulásakor a népi elkötelezettségű lírai realizmus követője volt. Verseiben azonban hamar jelentkezik az elszakadás: a tájköltészetet, látványköltészetet fölváltja a gondolatiság. A Viola d'amour száz darab nyolcsoros, páros rímű versében egy szerelem belső világát dolgozza fel a költő, ám a személyes lét intenzitását éppen a személytelenné tömörített strófák ellenpontozzák. A szikár, szintaktikailag feszített nyelvi megformálás tükrözi az érzelmek diszharmóniáját.

Az imádkozó sáska
1980

A hetvenes évek végétől verseiben megjelenik a kihagyásos mondat, a ritka, régies szófordulat vagy tájszó, sőt - az általa fordított kortárs német költők (Kunert, Fühman, Grass) hatására - a magyar nyelv szokatlan, szinte idegenszerű lehetőségei is foglalkoztatják. A kötet hatvannégy rímtelen szonettje a világvárosban élő felnőttről beszél, akiben tovább él a vidéki ősök hagyománya. A költői technikának a ciklikus szerkesztés ad árnyalatokat. Az önmeghatározás, az emlékezés szuggesztív, de fegyelmezett verseit olvashatjuk, jóleső versnyi mondatokban.

A lét elrejtetlensége
2003

Ha Kalász Márton költészetét, a benne megmutatkozó világszemléletet jellemeznénk, először kétségtelenül a békesség jutna eszünkbe írja a válogatott és új verseket tartalmazó kötet utószavában Rónay László. Kalász verseiben a merész szórend és mondatszerkesztés, a többféleképpen értelmezhető és olvasható sorok, a lényegre tömörítés drámai feszültséget keltenek. Műgond, választékos nyelvi erő jellemzi költészetét.

Berlin – zárt övezet, Emlékezések
2010

Szintén egy adott tér köré szervezi emlékjegyzeteit a költő és műfordító Kalász Márton. A sváb nemzetiségű Kalász a modern német líra avatott tolmácsolója, több ízben is volt kulturális diplomata Németországban. Ebben a könyvben Berlinnel kapcsolatos emlékeit vetette papírra. Kalász és Berlin közös kapcsolata az első naptól történelmi. Kalász ugyanis aznap érkezett először Kelet-Berlinbe, amikor felhúzták a Falat. A zárt szabadság világának is nevezhetjük a hatvanas-hetvenes évek Berlinjét. Kalász az itt élő költőkkel, irodalmárokkal minden nap elment a metaforikus és konkrét falakig. Az ő verssoraik és Kalász versei közösen beszélnek a városról. Az évek alatt Kalász megismerte a lépcsőházak dialektusait, a metrók befalazott megállóit, a kertvárosok zöld nyugalmát, a színházak nyüzsgését, a hírtelen hallgatásokat, és a váratlanul kiszakadt sóhajokat. A mai Berlin kulturális portréjához kiváló előtanulmány Kalász Márton líraian komponált esszékötete.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!