Szerzői oldal

Életrajz

1929 az erdélyi Nagygalambfalván született
1950-1954 magyar szakra jár a kolozsvári egyetemen
1955 a Dolgozó nő című hetilap munkatársa
1960 a Napsugár című gyermeklap szerkesztője lesz
1990 nyugdíjba vonul

Díjak
1968 Utunk-díj
1971, 1978 A Román Írószövetség Díja
1986 Déry Tibor-díj
1989 Az Év Könyve Díj
1990 MSZOSZ Díj
1990 Castren Társaság díja
1993 Kossuth-díj
1993 Magyar Művészetért Díj
1994 Herder-díj
1998 Magyar Örökség Díj
2000 C.E.T. Millenniumi Díj
2001 Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
2002 Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíj
2004 A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
2004 Mecénás-díj

Fekete-piros versek
1979

"Kányádi Sándor közösségi költő, illetékesnek tudja magát egy emberközösség dolgaiban. A modern lírikusok nagy veszedelmétől, a magányos elszigetelődéstől sohasem kellett tartania, költői világa mégsem lehet harmonikus. Verseire sötét árnyékok vetülnek, annak az emberi közösségnek történelmi létét látja veszélyeztetve, amelynek hűséget fogadott. Az erdélyi magyarság anyanyelvének, anyanyelvi kultúrájának lassú háttérbe szorulását tapasztalja. Felelősségtudattól vezetve vállalja a történelem tanújának szerepét, megoldásokra váró gondokkal és derengő reményekkel vet számot költői vallomásaiban. Közéjük tartozik népszerűvé vált verse, a Fekete-piros is. Az 1972-ben írott költemény a mezőségi Szék jellegzetes népviseletének fekete-piros színeibe öltözött lányok délutáni találkozóját, csendes táncát írja le (...)" (Pomogáts Béla)

Valaki jár a fák hegyén
1998

A remek gyűjteményes kötet képet ad Kányádi egész pályájáról: a korai, hatvanas években írott versek szerelemről és természetről szólnak, csikókról, juhokról, kutakról, egy elvesztett gyermekkori világról, aztán lassú elmozdulás következik a városi versek irányába, az ember kicsinységének felismerése felé ("Úgy éreztem, mintha egymagam / volnék a földön, a végtelen éjben / és tüzem volna az egyetlen fényjel / ezen a fűszagú csillagon."), a korai balladák mitologikus történetekké terebélyesednek, siratók, "barbár szonettek", zsoltárok, cigánydalok, lakodalmasok születnek, és izgalmas költői kísérletek párbeszédekre, több hangra, aztán a Függőleges lovak című kötettől kezdve még hangsúlyosabb a szenvedés, a költői eszközök elégtelenségének felismerése ("és tudni, félvén se félve / a végső vereséget"), de továbbmegy mégis, költői portrékat rajzol biztatásul, és "harap a jussáért" jussunkért, míg az ablakból szorongva nézi a megfigyelők éjjeli autóját, és bár azt mondja, hogy "undorodom a verseimtől uram", de a lovak makacsságával megy tovább az olyan nagy kompozíciókig, mint a Halottak napja Bécsben vagy a haiku-szerű pici "körömversekig" és a Sörény és koponya kíméletlen dög-verséig - pedig a költő, minden örömkészsége ellenére, immár visszavonhatatlanul szomorú.

Szürke szonettek
2002

2002 Szürke szonettek A címben hangsúlyozott szürkeség egyszerre szándékos és félrevezető. A vékony kötet papírja valóban egyszerűségről árulkodóan szürke – de kinyitva finom, pontos rajzok illusztrálnak minden verset. Maguknak a verseknek a hangja is visszafogott – a skála azonban, amelyet átfognak, elképesztően széles mind a megszólaltatott tapasztalatok, mind pedig az utalások alapjául szolgáló irodalmi, történelmi és vallásos műveltséganyag tekintetében. A kötet egyik fő motívuma Kányádi költészetének folytonos alapélménye, a kisebbségi sors fenyegetettsége, egyszersmind a helytállás erkölcsi kötelessége: „nem gyűlölöm viselve sorsom” (A favágó és a fejsze). Ez a fájdalom és felelősség az erdélyi magyarság helyzetéből fakad ugyan, ám a kötet során sohasem közvetlen panaszként, hanem általánosabb érvénnyel, az irodalomból, illetve a történelemből ismert helyzetekre rávetítve nyer megfogalmazást. Kányádi a kötet irodalmi alapjául az állatmesét választotta, ami már önmagában is az indirekt megszólalás, sőt tanítás műfaja. Nem csupán saját fabulákkal járul azonban hozzá a világirodalmi gyűjteményhez, hanem Ezópusz számos meséjének elfogadott tanulságát kiforgatva-kiegészítve hívja fel a figyelmet a standardtól eltérő nézőpontok létezésére és igazára. A fabulaszerű általánosság igényével jeleníti meg a történelemből ismerős toposzokat is. A „Históriai pillanatokra” ciklus római, illetve a „Magyar históriai pillanatokra” honi példái után a „Dachaui képeslapokra” Holocaust-utalásai és a „Pergamentekercsekre” antik egypiptomi írnokfigurája ugyanazzal az érzékenységgel mutatnak rá a mindenkori elnyomó hatalom bármely megjelenési formájára. Az istentől elhagyott reménytelenség és a lázadás között széles spektrumon Kányádi leggyakoribb hangja mégis a keserű, de rezignált humorral tompított ténymegállapítás. Ahogy a zárósorok konkludálnak: „szikkadok holtraváltan / egy elfuserált piramis / fullasztó árnyékában”.

Jeremiás és a gépsárkány
2011

Kányádi Sándor Jeremiás és a gépsárkány című kötete a szerző eddigi verseiből, meséiből, igaz történeteiből közöl reprezentatív válogatást. Ezekben a népköltészet eszköztára, mind a rímeket, mind a témákat, valamint a nyelvhasználatot tekintve éppen úgy fellelhető, mint jelenkori világunk tárgyai, élethelyzetei. Kányádi írásai egyaránt szólnak a felnőtt- és a gyermekolvasóknak: meséinek, verseinek többsége humoros és egyben tanulságos történet is. Az okos kos című vers szereplője például a folyton rendetlenkedő kos, aki miután gazdája eladja a vásáron, furfangos módon mindig visszaszökik hozzá. A bíró és az egerek című mese bírója pedig a saját maga állította csapdába esik bele, amikor egyik rendelkezésének következtében a falu összes egere a házában keres menedéket. A címadó mese a múlt és a jelen „világának” találkozására lehet kiváló példa. A teherhordó csacsi útbaigazítását a dölyfös autó nem köszöni meg, azonban hamarosan megint az állat segítségére szorul, mikor lerobban, s a csacsinak be kell vontatnia őt a legközelebbi benzinkúthoz. A mese vége az egyetemes értékrendet, a barátságot és a segítőkészséget állítja a középpontba. Kányádi Sándor meséiben és verseiben a szereplők – tanító jellegű – találékonysága és kreativitása mellett kiemelt szerephez jut a történetek aktualitása is. Az események java része nem egy kitalált, csodákkal teli világban játszódik, hanem jelenünk mindennapjaiban, s ez a legtöbb gyerek számára ismerős lehet, a „velem is megtörténhet” érzését kelti.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!