Szerzői oldal

Életrajz

1887 Budapesten született
1893 édesanyja meghal
1906 újságok közlik első írásait
1908 a Nyugatban kezd publikálni
1931 nemzetközi konferenciák meghívottja
1936 agydaganattal operálják Svédországban
1938 Siófokon meghal

Így írtok ti
1912

“És hazamentem és nem volt vacsor / S szóltam a szívemnek: Te beteg fasor / Mint régi, mázas emlékek csorognak / Emlékei kihamvadt vacsoroknak.” Karinthy irodalmi paródiái a kávéházi irodalmi viták és cukkolások légkörében születtek, és pillanatok alatt hihetetlen népszerűségre tettek szert. A paródiák egy része a Színházi Élet állandó rovatában jelent meg, a többi pedig különböző lapokban; a magyar olvasók nagyrésze sok elfeledett szerzőt már csak a Karinthy-paródiákon keresztül ismer. A stílus-zseni az általa is teremtődő budapesti humor bravúros fordulatait felhasználva műfajt teremtett, kifigurázta az irodalmi divatokat, de a paródiák egyben a legremekebb irodalmi elemzéseknek is beillenek, hiszen Karinthy, a kiváló író és költő, belülről ismerte témáját: nem véletlen, hogy a legtalálóbb paródiák éppen közeli barátairól és riválisairól készültek. Karikatúra és szerelmi vallomás: ez az Így irtok ti - rosszkedv elleni patikaszer, írásra ingerlő serkentőszer és irodalmi bédekker egyben.

Utazás Faremidóba
1915

Képzeletbeli utazás Jonathan Swift modorában, amelyből kiviláglik Karinthy pacifizmusa. Az író valamivel kevésbé abszurd, irracionális és kegyetlen világról ábrándozott: Gullivert ezúttal az első világháború véres csatatereiről menekül meg, és az ismeretlen fantáziaországba, Faremiba kerül, ahol különleges gépemberek élnek: beszédük muzsika, agyuk higany. A kötet Capillária (1921) című folytatása szintén tudományos-fantasztikus regény, amely leginkább H. G. Wells írásainak a nyomán jár; ezúttal egy olyan világba kerülünk, amelyet kizárólag nők laknak; Karinthy leleplezi a férfi és nő között fennálló szexuális szerződést, és megmutatja, hogy férfi és nő sosem érthet egyet, mert mindkettő mast akar: férfi a nőt, nő a férfit.

Tanár úr kérem!
1916

Fiatalkori kisregényében, a Tanár úr kérem-ben Karinthy humorral és empátiával idézi fel a diákéveit. A nyitó fejezetben mint elkésett diák kúszik be a padba, Büchner mellé ebbe az igazi, érvényes életébe úgy tér meg felnőtt életéből, mint valami rossz álomból vagy félreértésből. A diáklét mindennapjai szorongásból, sőt rettegésből, de nagy röhögésekből is állnak. A rettegés tárgya az órai felelés, hiszen a tanár úr kérem, én készültem mondat magában nem feltétlenül meggyőző, éppen ezért már a reggeli felkelést is alaposan meg kell fontolni, és persze a továbbalvás is magában rejti a büntetését rémálmok formájában ( Reggel hétkor ). A felelés eshetősége adott esetben csak 25 27 százalék, ám Frőhlich megbízhatatlan jellemű, ingatag és gyenge akaratú ember, aki múlt órán talán maga is azt hitte, hogy jövőre tovább magyaráz és most egyszerre, szinte öntudatlanul, feleltetni kezd. Az emberi lélek mélyén vannak ilyen kóros tünetek, amikkel számolni kell ( Elkéstem ). A rossz bizonyítványt hosszú érveléssel kell megindokolni otthon ( Magyarázom a bizonyítványom ). A Tanár úr kéremből kiderül, hogyan felel a jó és a rossz tanuló, milyen a jó és a rossz dolgozat (ezek Karinthy híres műve, az Így írtok ti remek stílusparódiáinak rokonai) persze nála a jó tanuló mindig a stréber, a rossz viszont a becsületesen kínlódó, rokonszenves ( Magyar dolgozat ). Átérezzük a pénzzavarral küzdő fiatalember helyzetét is, aki el akarja adni a tavalyi természetrajz könyvét, de sajnos a 178. lap pótolhatatlanul hiányzik, és a rozmáron díszelgő bajuszkötőt se lehet kivakarni. Azért valami pénzt kap érte, de az semmire sem elég. Mit lehet tenni, eladja a vadonatúj stilisztikakönyvet, ami aznap is kell. Aztán majd kér hozzá pénzt otthonról, és másnap visszaveszi ( Eladom a könyvem ). Az egyik legemlékezetesebb elbeszélés a Röhög az egész osztály . A fiúk valamiért egész nap fel vannak bolydulva, egyik becsapás a másikat éri, de a főattrakció az új szemetesláda, amelyben éppen elfér valaki. Őt is becsapják: egy intésre mind elhallgatnak, a fiú riadtan les ki a szemetesből, persze kiröhögik. Másodszorra már nem hagyja becsapni magát ám akkor valóban Kökörcsin lép a terembe. Az osztály egyetlen, hullámzó rekeszizom , fojtogatja őket a halálos röhögés , míg a tanár az óra végén ki nem ejt egy mérsékelten szellemes mondatot, és végre kirobbanhat a röhögés. A tanár elnézően nyugtázza, milyen ellenállhatatlan humora van. A diákot, aki állandóan retteg a számonkéréstől, belül fűti az önbecsülés mikor a többiek beugratják, hogy sürgősen fel kell mennie az emeletre, ahol a tanári szoba található, a fején azonnal átfut, hogy talán megállapították, hogy ő egészen kivételes zseni, akinek rögtön ki kell adni az érettségi bizonyítványt, hogy a maga kultuszminiszter várja stb. A gerendán ügyetlenkedve is fényes jövőjéről ábrándozik ( Lógok a szeren ). De bármekkora iróniával ábrázolja kamasz énjét Karinthy, ebből a könyvéből is kiderül, hogy csakis a romantikus vágyak az egyedül érvényes, tiszta dolgok, csakis a fiatalság, a mindent akarás ér valamit. A Tanár úr kérem-et több nyelvre lefordították, 1956-ban, az akkori színészek legjavának szereplésével Mamcserov Frigyes rendezett belőle filmet.

Utazás a koponyám körül
1937

Karintht 1936-ban lett "humoristából tumorista", amikor kiderült, hogy agydaganatban szenved, és pusztán helyi érzéstelenítésben operálta meg a világhírű svéd sebész, Olivecrona professzor. Ennek a tapasztalatnak a hatására írta meg ezt az egészen kiváló, és ráadásul tragikuma ellenére minden pillanatában vices dokumentumregényt, amelyben mindennemű mesterkéltség nélkül beszéli el az életét (legalábbis ideiglenesen) megmentő tudomány győzelmét a betegsége felett. A tényszerű beszámoló mellett rengeteg izgalmas karakterábrázolást olvashatunk, elsőként mindjárt a szerző családjáról. Részlet az előszóból: "Bár azt hiszem, világosan megmagyaráztam, miért írom meg ezt a regényt, most mégis bevallom: soha nem szántam volna magam rá, ha egy órával ezelőtt nem olvasok az egyik szélsőjobboldali lapban egy széljegyzetet, mely azzal vádol, hogy a betegségemmel s a hírneves agysebész budapesti látogatásával reklámot csinálok magamnak. Olcsó dolog volna szerényen arra kérni a széljegyzet íróját, szíveskedjék az én stockholmi utamat operációval együtt végigcsinálni, annak ellenőrzése céljából, vajon reklámbefektetésnek elég gazdaságos-e? Egy ilyen vádra kétféleképpen lehet válaszolni. Vagy úgy, hogy észre sem veszem, és egyetlen szóra sem méltatom, vagy pedig egy egész kötettel."

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!