Szerzői oldal

Kollár Árpád
( 1980 )

» Nem Szarajevoban (2010)

Életrajz

1980-ban született Zentán, Szerbiában.
Magyarországon él. Magyar és szociológia szakon végzett a szegedi bölcsészkaron, ahol jelenleg doktori hallgató.
A Fiatal Írók Szövetségének elnöke.
Tanulmányokat, kritikákat, esszéket is publikál. Első verseskötetéért több elsőkötetes szerzőnek járó díjban is részesült.
A Például a madzag című kötetben a határ kiemelt fogalom, ennek tágításának és szűkítésének, átjárhatóságának Kollár központi helyet ad lírájában.
Ennek értelmében különösen hangsúlyos szerepet kap a versekben a megfigyelések leírása, hiszen így válnak érzékelhetővé a különböző határpontok. Kollár Árpád eddigi költészetében az állandóan távolodó és közeledő nézőpont az otthontalanság és a bizonytalanság élményét nyújtja, s ezt még a lírai én által részben megőrzött és tovább vitt emlékek sem képesek feloldani.

Nem Szarajevoban
2010

Kollár Árpád verseskötetének címe egyszerre utal a megnevezett tértől (Szarajevó) való elhatárolódásra és a nemi szerep változásának kérdéskörére. Szarajevó az a sajátosan egyénített tér, melyben Kollár Árpád költői világa érvényesül. A városnév a kilencvenes évek elejének dél-szláv háborúját, Szarajevó több évig tartó ostromát ugyanúgy felidézi, mint ahogyan a soknemzetiségű és sokvallású város változatos kultúráját. A versgyűjteményben a különböző terek és az ezekhez köthető történések egymásba játszhatósága, elbeszélhetősége válik központi kérdéssé. A kötet közepén elhelyezkedő Szarajevóban nem című ciklus versei ennek értelmében a töredékesen fennmaradt költői emlékezetből táplálkoznak, sokkal inkább egy-egy pillanatképet, vagy mikrovilágot tárnak az olvasó elé, mintsem széles körképeket. A szemlélődő tekintet egyformán választja tárgyául a szoborról leváló porszemcsét, a folyómederben álldogáló őzeket, vagy éppen Szarajevó kopár tűzfalait, formás fenekű lányait, gránát ütötte falréseit. A leírások révén egyszerre válik megtapasztalhatóvá Szarajevó idegensége és a természet kiszámíthatatlansága, az éles képváltások pedig az emlékek töredezettségét jelzik. A kötet utolsó ciklusa változást hoz az előző kettőhöz képest. Míg eddig inkább a múlt, ettől kezdve a jelen dilemmáinak megragadására történik kísérlet. A kis terek (konyha, lakás) válnak hangsúlyossá, s ezzel párhuzamosan jelenik meg az emberi test, amely egyúttal a lírai én önképének átalakuló terepe. A férfikorba érés, az apává válás mind a test viszonylatában kerül megírásra, s így válik e líra az önmegfigyelés érzékeny terévé. Kollár Árpád Nem Szarajevóban című könyve emlékekből, pontos és finom tárgyleírásokból építkezik, s miközben lírája az aprólékos megfigyeléseknek köszönhetően rendkívül személyes, mégis a kulturális háttér árnyalt érzékeltetése e költészetet egyetemes szintre emeli.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!