Szerzői oldal

Kovács András Ferenc
( 1959 )

Életrajz

1959 Szatmárnémetiben született (Románia)
1978 szülővárosában érettségizik
1984 magyar-francia szakon végez a kolozsvári egyetemen
1984-1990 Székelykeresztúron él, a városban, Szentábrahámon és Siménfalván tanít
1990 Marosvásárhelyen él, a Látó című folyóirat szerkesztője

Díjak:
1983 Román Írószövetség debüt-díja
1992 Déry Tibor-díj
1993 A Romániai Írószövetség díja
1994 Artisjus Irodalmi Díj
1994 Füst Milán-díj
1995 Alföld-díj
1996 Kortárs-díj
1996 József Attila-díj
1996 A Soros Alapítvány Ady Andre Díja
1998 Tiszatáj-díj
2000 A Jelenkor Kiadó Könyvdíja
2003 Palládium-díj
2005 Az Írók Könyvesboltjának Üveggolyó-díja
2006 A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díj

Lelkem kockán pörgetem
1994

Lelkem kockán pörgetem Kovács András Ferencet (ahogy becézik: KAF) lenyűgöző virtuozitása miatt szokás emlegetni, próteuszi alkatáért dicsérni, azért, mert Jacopone da Todi hangján éppúgy szólni tud, mint Balassién vagy Aranyén. A játékos természetű költő számára azonban, néha láthatóan, néha leplezetten, de vérre megy a játék: sokoldalú, sebes kockán pörgeti lelkét. Istennel ráadásul, állandóan kockáztatva saját hangját, saját komolyságát. Maszkban kockázik, de meztelenül és védtelenül, de ezt csak játékos-társa látja – az olvasó csak azt, hogy ez a költő sosem csal és mindig nyer. A játék nagy pillanatait azonban ámulva nézi. Mert megtudhatja a véget: „Vas lesz a menny / S a hullám lomha ólom - / Majd bárka roppan / Megmeredt morotván, / S a lélegzet / Csak perzselt szárnyú sólyom: / Verdes még / Isten / Ujjhegyén forogván.” (Régi ritmus)

Jack Cole daloskönyve
1996

Jack Cole daloskönyve „Kovács András Ferenc költészete szemérmetlenül semmibe veszi az enyém és a tied mindenféle szabályát és határát. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ez a költészet legalább olyan adakozó kedvű, mint amennyire enyves kezű, és nagyvonalúan lerója tartozását a meglopott irodalomtörténetnek. Apokrifekkel gazdagítja minden korszakát, sőt életrajzzal és életművel felruházott költőfigurákkal ajándékozza meg. Kovács András Ferenc verseinek jó részét olyan sosem volt, de nagyon is elképzelhető elődök jegyzik, mint a római Quintus Aemilius Fabullus, a reneszánsz kori Andreas Transylvanus vagy a vadnyugat hőse, Jack Cole. Ezek mögött a figurák mögött és verssoraikban fel tudunk fedezni egy hozzánk térben és időben jócskán közelebb élő írót és egy fájdalmasan, nevetségesen ismerős világot; de a rajtakapás csak illúzió: azt hisszük, kezünk között a tolvaj, de a zsebei üresek. nincs semmim, s minden az enyém.” (Gács Anna)

Kompletórium
2000

Kompletórium A Kompletórium az igen termékeny lírikus hét kötetének javából áll össze, visszanyúlva az első, az 1983-ban, Romániában megjelent Tengerész Henrik intelmei című kötetéig. Így eddigi, terjedelmes lírai életművének mintegy felét tartalmazza a kötet valamint kilenc vadonatúj versét is. Csupán két gyermekkönyvének és egy szokatlan - barátjával, a neves rendezővel, Tompa Gáborral együtt írt "négykezes" - kötet kivételével rajzolódik ki tehát a negyvenéves költő arcéle. Arcok és hangok sokasága, ami megjelenik itt. Kovács András Ferenc, azaz mindenki által használt becenevén KAF, gyakorlatilag mindent ismer, ami az elmúlt néhány évezred lírájában történt. Megidéz, felidéz, hasonít, "rájátszik", vagy éppen kitalál egy soha nem létező alakot. Olyan művelődéstörténeti és verstani jártassággal, ami egyedülálló. Versei számos más versnek is felidézései egyben - s bár nem kell hozzájuk lábjegyzet, a becsület azt diktálja, hogy KAF mellékeljen néhány magyarázó jegyzetet is költeményeihez. Eliot, Ezra Pound vagy éppen Robert Browning és Fernando Pessoa költő-figuráját is emlegetik vele kapcsolatban (s ő maga is utal rájuk). De mindez nemcsak álorcás mulatság, a beöltözés kultikus szertartása - a pazar formai dúskálásban az identitás keresésének vagy éppen az identitás fölöslegességének érzetével is szembetalálkozik az olvasó. Az az olvasó egyébként, aki ettől a költői tüzijátéktól teljesen elkábul. KAF ugyanis perzsa költőtől amerikai rocker-költőig, Jack Cole-ig, provanszál trubadúrtól sosem volt Catullus barátig, Qintus Aemilius Fabullus-ig alkot lírai alteregókat, s szárnyal idő és tér korlátain át. Szinte teljes életművet hoz létre Lázáry René Sándornak, egy századfordulón élt erdélyi tanárembernek, kinek életrajza éppoly képlékeny, mint maga az elbizonytalanító történelem. A semmivel való szembenézés, az én határainak kijelölhetetlensége, a versnek mint megtartó erőnek a definiálása is zajlik ugyanakkor ezekben a mozgalmas költeményekben. Ahogy a legfrissebb versekben írja "Lázáry": "A forma éltet, s létet édesít.../A forma hat, ha minden szétesik. ... .Miképp az Isten is teremt,/ se fent, se lent, se kint, se bent -..." Polifon beszédmód és a hagyományok egymásmellé-rendezése között rejtőzik tehát a szubjektum. Nyilvánvaló, hogy a magyar művelődéstörténet legnagyobb alakjainak, s szülőhelyének, Erdélynek és az ott élők mindennapi azonosság-kérdéseinek is gazdag tárháza ez a líra. "E játékos és formagazdag nyelvi humorral pezsgő versvilág tehát egy létfilozófiai "dubito" kivetülése. Külön érdekessége az a disszonancia, amely a nyelvi és képi bőség és az alapvető élmény, a Semmi átélése között feszül. A versek teste élő cáfolata az ésszerű bizonyosság hiányának. " (Cs. Gyimesi Éva) (Kovács András Ferenc) lesz a mai, posztmodern korban, Csokonai legigazabb megtestesüléseként, az igazi vidám természetű poéta az ő kezében, szinte páratlan módon, minden, a külső világban elfoglalt helyétől függetlenül, valóban játékká és humorrá, dallá és tánccá változik át ... egy archaikus mímus nagyszabású színészi játékát élvezhetjük, mindig érezvén a mimetikus gesztikuláció, a színészi szabálykövetés elegáns és nagyralátó teljesítményigényét is. (Margócsy István)

Hazatérés Hellászból. Kavafisz átiratok
2006

268 oldal A szerző költészetét kezdettől jellemezték a szerepjátékok, a stílusimitációk. Jack Cole, Lázáry René Sándor, Caius Licinius Calvus és más általa kitalált szerzők fiktív szövegei után most Kavafisz valóságos költészetéhez nyúlt. A magyar nyelven is jól ismert nagy költő művei újfajta lehetőségeket kínáltak Kovácsnak a költői és a fordítói hagyománnyal való játékra. A kötetben részben laza, de az eredetihez nagyjából hű Kavafisz-fordításokat találunk, részben olyan Kovács-verseket, melyek Kavafisz szellemében íródtak, de nem fordítások, hanem tényleg átiratok. A görög költő hatására az eddigiekhez képest letisztultabb, egyszerűbb nyelven szól most Kovács lírája. "A könyv egyfajta rendhagyó főhajtás" - írja maga a költő. "Elválaszthatatlanul kötődik a Kavafisz-életműhöz, melyből Kovács nem csak a beszédmódot, hanem a témákat és az elkötelezettségeket is kölcsönveszi, és ezzel egészen új minőségeket visz be saját költészetébe." Bedecs László, Élet és Irodalom

Hajnali csillag peremén
2007

Kovács András Ferenc, Hajnali csillag peremén, Magvető, Bp., 2007, 151 oldal, 2690 forint. Kovács András Ferenc (vagy ahogy márkanévként hívják: KAF) gyermekverseit olvasva úgy tűnik sokkal színesebb, gazdagabb a világ. Vagy a gyerekek látják így, vagy KAF láttatja ekképpen; a végeredmény egy hangzásban és képszerűségben is kivételes verseskötet. Vannak itt állatok (elefánt, rozmár, makákó), csillagok, sárkányok, gyűlésező hóemberek és téli éjszakák. A gyermekversek nagy kihívása, hogy a közforgalomban lévő motívumkészletet hogyan tudja a költő megszólaltatni. A nyelvben rejlő rím és ritmus lehetőségeken túl KAF néhol abszurd, groteszk nézőpontja, világra rácsudálkozó őszinte rafináltsága, az, ami olyan közel hozza a hajnali csillag peremét. S például a költő lányának, Fanninak a következő gyönyörűséges négysora: álmomban kivirágzik a fa / leesik az ég / elteszem a szívedet / miénk a világ Takács Mari elragadó illusztrációi mellett a kellemes tapintású papír miatt is jó kézbe venni ezt a könyvet. Lehet, hogy tényleg ilyen színes és gazdag a világ?

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!