

|
|
Krúdy Gyula |
|
(
1878
- 1933
)
|
| |
|

1878 Nyíregyházán született
1893 megjelenik első írása
1895 Debrecenben dolgozik újságíróként
1914 a Petőfi Társaság tagja
1897-1933 több mint 60 regényt, 3000 novellát, több mint 1000 újságcikket és négy színdarabot ír meg
1933 Budapesten meghal
Díj:
1930 Baumgarten díj
|
|

1897 Üres a fészek (novellák)
1899 Ifjúság (novellák)
1900 A víg ember bús meséi (novellák)
1901 Az aranybánya (regény)
1906 Álmok hőse (novellák)
1906 A szlállszárítón (novellák)
1906 Pajkos Gaálék (elbeszélések)
1908 Andráscsik örököse (regény)
1909 Régi szélkakasok között (regény)
1910 Magyar jakobinusok (regény)
1911 Szindbád ifjúsága (regény)
1912 A francia kastély (regény)
1912 Szindbád utazásai (regény)
1914 A vörös postakocsi (regény)
1917 Őszi utazások a vörös postakocsin (regény)
1918 Napraforgó (regény)
1921 Mit látott vak Béla szerelemben és bánatban (regény)
1922 Hét bagoly (regény)
1929 Valakit elvisz az ördög (regény)
1933 Rezeda Kázmér szép élete (regény)
1930 Boldogult úrfikoromban (regény)
1931 Az élet álom (novellák)
|
1914
A vörös postakocsi
(.)
Krúdy legnépszerűbb regénye; ez hívta fel a közfigyelmet a többi korai írására is. Főhőse Rezeda Kázmér, a melankolikus úriember, aki úgy fest, mintha örökkön szerelmes leveleket égetne a múltról álmodozva. A regény nosztalgikus utazás valóságon és álmokon át, amelyben keveredik a századfordulós Budapest múltja, jelene és talán jövője vagy éppen jövőtlensége is. Magyarországgal ismerkedő külföldiek számára is meghatározó olvasmány lehet.
|
1918
Napraforgó
(.)
Napraforgó � 1918 Krúdy legnagyobb regényei közül való; erős sodrású, mágiával telített történet, amelyet mégis olyan stílus jellemez, amely hol melankolikus, hol pedig eksztatikusan emelkedett. Öt különböző főszereplő egymásba kapcsolódó sorsát mutatja meg, álmok, démonok, legendák, boszorkányok és babonák világába vezetve el az olvasót. A regényidő hol felfüggesztődik, hol pedig lihegve rohan, akárcsak egy szeretkezés közben. Két helyszíne van: az egyik Budapest, főként éjszaka, a másik pedig a Nyírség, Krúdy fiatalságának vidéke. Főhőse az álmodozó Evelyn, szerelme, a dzsigoló Kálmán, az Evelynbe szerelmes, becsületes és magányos Álmos Andor, és a különös pár: a forróvérű Maszkerádi kisasszony és a démoni Mr. Pisztoli, aki már három feleségét juttatta elmegyógyintézetbe. A szereplők bonyolult szerelmi viszonyai végül Pistoli halálához, Kálmán és Maszkerádi távozásához, és Andor és Evelyn nyugodt szerelmével végződnek, akik elhatározzák, hogy ezentúl olyan nyugodtan élnek majd, ahogy a napraforgó virágzik.
|
1933
Rezeda Kázmér szép élete
(.)
Rezeda Kázmér szép élete, 1933 Krúdy osztályának kevéssé idealista regénye. Főhőse ismét Rezeda Kálmán, Krúdy voltaképpeni alteregója (Krúdy szerette a maszkokat: másik hőse Szinbád, a nyughatatlan vérű hajós), aki szreti a nőket és az ételt, és szereti élvezni az életet. �Krúdy képzelt személyekről és eseményekről ír, álomszerű helyszíneken; ám a szereplők és a helyek lényegére elképesztő realizmussal tapint rá, hogy örökre megmarad az emlékezetünkben és megérinti a szívünket.� (John Lukacs, The New Yorker, 1986, december 1)
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|