Szerzői oldal

Életrajz

1951 (ápr. 26.) Budapesten született
1975-81 az ELTE-n magyar-történelem-könyvtár szakon végez
1981-85 az egyetem irodalmi lapja, a Jelenlét szerkesztője
1983-84 az Új Könyvek munkatársa
1985 a Négy Évszak munkatársa
1986-89 az Újhold új folyamának munkatársa
1987-89 a Pallas Könyvkiadó lektora
1989 a 84-es kijárat c. irodalmi lap alapító szerkesztője
1990-92 a Magyar Napló rovatvezetője, majd a Lettre Internationale munkatársa
1991-94 a Magyar Narancs munkatársa
1992 A Képzőművészeti Főiskola Intermédia tanszékén kreatív írásszemináriumokat vezet
2000 a Szépírók Társaságának elnöke

Díjak:
1991 Év Könyve jutalom, 1992 Vilenica-díj, 1993 József Attila-díj, 1995 Déry Tibor-díj, 1998 Alföld díj, 2004 Márai-díj

Egy gyógynövény-kert
1993

Egy gyógynövény-kert Kukorelly száz régebbi versét válogatta ebbe a kötetbe, de az újraközlés és a kötet egysége miatt gyakran újra is fogalmazta szövegeit. A költőre a radikális újítás (neo-, poszt-avantgarde, poszt-modern) gesztusa és a hagyományhoz való kötődés, a derűs játékosság és ahogy Margócsy István fogalmazza az irónia utáni komolyság, a látszólag apoétikus, törmelékesen köznyelvi kifejezésmód és a nagyobb, súlyosabb, alig kimondható kérdések összefonódása jellemző. Verseiben nem a személyesség, hanem a személy mibenléte a kérdés, ezt mondatai lebegő szintaktikája formailag is megvalósítja, így az a paradox helyzet áll elő, hogy a közérthető, köznyelvi, megszokott fordulatokkal élő szöveg kétértelművé, és végül is titkos kóddá alakul.

H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.
1998

H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. A verseskötet a német költő nevének kilenc betűje alapján próbálja ki a szám szervező lehetőségeit: a kilenc ciklus további kilenc szövegre oszlik, amelyeket a költő nevének betűi jelölnek. A kilencszeres imitációs-variációs játék egyszerre mágikus és ironikus. A szövegek hol versben, hol prózában íródnak, a Hölderlin-vendégszöveg mottóként áll előttük vagy kurzívan beékelődik. A Függelékben a szerző meg is adja a forrásukat, mert, mint írja: Nem idézem, hanem használom Friedrich Hölderlin írásainak részleteit. A könyv elolvasásához nem feltétlenül tartozik hozzá a német nyelvű szövegtöredékek megértése. A kiböngészésük sem. De a kikerülésük sem, ezért van ez a függelék. Én elsőre biztos nem törődnék a fordításokkal, aztán, később vagy mikor, nem tudom, mit csinálnék.

TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről
2003

TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről Kukorelly első regénye (többek szerint az életmű egyik csúcspontja) emlékezés-regény, önéletrajzi jellegű regény, nevelődési regény, apa-regény, anya-regény, családregény, szerelmes regény. És egyik se igazán. Ismétlésekre, szövegvariációkra, motivikus elemekre épülő mű, amely az emlékezés természetét is tematizálja. A regény 9 fejezetből áll, és minden fejezet 9 részből, amelynek élén egy vers áll, megadva a fejezet fő motívumát. Az elbeszélő szerelme (C.) kilenc különböző nőfigurából áll össze. Ezáltal a szerelem és a nőkhöz való viszony (általánosabban: a szabadság és a boldogság kibékíthetetlennek tűnő ellentéte), a beszélő központi problémája is relativizálódik. Ezt árnyalják a tipográfiával is kiemelt vendégszövegek (Kierkegaard: A csábító naplója, Tolsztoj: Családi boldogság című elbeszélése). A regénycím a magyar romantika nagy alakja, Vörösmarty Mihály Tündérvölgy című elbeszélő költeményére utal, noha az érzelmességgel, a romantika beteljesülés-vágyával ironikus viszonyban áll. A cím ugyanakkor az elbeszélő önfeledt (ha tetszik: boldog) gyerekkorára is utal. A beszélő egy deklasszálódott hajdani úri családban töltötte "tündéri" ifjúságát, amely erős kontrasztban állt a korabeli (60-as, 70-es évekbeli) Magyarország viszonyaival.

Ezer és három avagy a nőkben rejlő szív
2009

Kukorelly Endre előző nagysikerű regénye (TündérVölgy avagy az emberi szív rejtelmeiről, 2003) után újabb regiszterben folytatta szubjektív és absztrakt önéletrajzát, emlék- és emlékezetiratát. Folytatásról beszélni még annyiban is jogos, hogy a szív rejtélye itt is kiemelt kérdés. Míg az előző könyv az emberi (valamelyest férfi) szív rejtelmeit, ezen túl pedig a családi boldogságot fürkészte, addig az új regény hangsúlyosan a nőkben rejlő, tehát nem is látható szívet és a boldogtalanság szimptómáit vizsgálja. Kukorelly ehhez a vizsgálathoz radikálisan steril módszert választott. A Don Giovanni-mítosz és beszédhelyzet mintájára megírt könyvben a szexualitás nem az érzékiséggel, hanem az intellektualitással, a jéghideg reflexivitással függ össze. Zavarba ejtően hűvös könyv az Ezer és 3, ennyiben ellent mond a Mozarthoz és Kierkegaardhoz köthető Don Giovanni-képnek. Erotikátlan. Igazi próza, amiben nincs hely dallamnak, illetve dallamát az atonalitás jellemzi. A visszaemlékező elbeszélő, keserű, száraz, fanyar iróniával morzsolja végig nemi életét. A szexuális aktus motorikus-mechanikus mozdulatsor, a partner leginkább tárgy, akinek neve sincsen. Számokkal jelöli őket az elbeszélő, aki vágyával együtt boldogtalan. A könyv nagy erénye, hogy az ismétlődések, a hasonló helyzetek, a visszatérő reflexiók jól megférnek egymás mellett a lazára vett, szellős regényszerkezetben (legalábbis az esetek nagy részében). A Kukorelly-próza mértékegysége továbbra is a látványosan tagolt, reflektáltan strukturált bekezdés. Ezeken belül gyakran játszik el bizonyos szavak vastagításával. A regényen belül külön esszévonulatot képeznek azok az átértelmezett vendégszövegek, melyekben elsősorban az Anna Kareninát olvassa rá saját élethelyzetére. Ez az emlékeket rendező, reflexiókat szortírozó próza részletekből áll össze. És így mutatja az egész hiányát.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!