Szerzői oldal

Lakatos Menyhért
( 1926 - 2007 )

» Füstös képek (1975)
» A hosszú éjszakák meséi (1979)
» A titok (1998)

Életrajz

1926 (ápr. 11.) Vésztőn született
1954 a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végez
1954–55 a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője
1955–62 Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök
1964 a Cigány Téglagyár igazgatója
1969–75 az MTA Szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa
1970 Londonban megválasztják a Cigány Világszövetség elnökhelyettesévé.
1973– szabadfoglalkozású író
1986 egy szűk roma értelmiségi csoporttal megalakítja a Cigány Kulturális Szövetséget és az első roma lapot: a Romano Nyevipét
1988– a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetekben tevékenykedik
1992– a Magyarországi Magyarországi Játékszíni Társaság elnökségi tagja
1990 a Hazafias Választási Koalíció tagja
1994 az FKGP országgyűlési képviselőjelöltje
2007. aug. 21-én meghalt

Díjai:
1976 Füst Milán-díj, 1976, 1993 József Attila-díj, 1995 Az Év Könyve-díj, 1999 A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj

Füstös képek
1975

Füstös képek Lakatos Menyhért első regénye a falusi társadalom és a cigányok világának ellentétét ábrázolja, a második világháborút megelőző időkből. Szinte dokumentarista hitelességgel mutatja be a cigányok életét. Elementáris erővel, drámai feszültséggel jeleníti meg a romák mindennapi küzdelmét, ahogy megbirkóznak az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel, az emberi gyűlölettel még az egymás közötti gyűlölettel is, amelyet az életben maradásért való mindennapi harc szít. Lakatos képes visszaadni a megalázott cigányember önérzetét, mert ismeri belső tartalékait és tisztességét, amelyet a maga szigorú törvényei irányítanak

A hosszú éjszakák meséi
1979

A hosszú éjszakák meséi. A paramisák ivadékai Az egzotikus keleti mesefüzér kerettörténete egy örökös nélküli öreg király udvarában játszódik. A király felesége hosszú várakozás után egy rák-gyermeket szül, aki a varázs megtöréséig felfalja az ország összes eladó lányát, míg egy cigánylány meg nem váltja a szeretetével. A királyfinak még évekig őriznie kellene a titkát, ám kíváncsi édesanyja meglesi, ezért el kell tűnnie az udvarból. A történet második felében az ő fia indul az apja keresésére, és kalandos úton, varázslatok (például egy önbizalmat visszaadó varázsgyűrű) segítségével és a maga ravasz eszével el is éri célját. A történet a cigányfolklór elemeire épül.

A titok
1998

A titok A kötet a Krisztus mellett tapasztalatokat szerző Péter példázatát, modern novellát és idő nélküli mesés történetet egyaránt tartalmaz. A címadó novella, amely egy régmúlt gyilkosságra derít fényt, szürrealista befejezésével a realizmusból a csodák világába emelkedik, így rokona a többi elbeszélésnek. Két mai novellájában Lakatos egy babonás roma család humoros félelméről („Szellemjárás”) és egy roma fiatalasszony feszélyezetlen emberi érzéseiről ír („Tejeskávé”). A könyv leghosszabb írása, „A fekete hegedű” a vándorlás szabadságáról, a zene varázsáról és a szerelemről szóló, gazdagon díszített mese.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!