|
|
Lakatos Menyhért |
|
(
1926
- 2007
)
|
| |
|
1926 (ápr. 11.) Vésztőn született
1954 a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végez
1954–55 a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője
1955–62 Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök
1964 a Cigány Téglagyár igazgatója
1969–75 az MTA Szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa
1970 Londonban megválasztják a Cigány Világszövetség elnökhelyettesévé.
1973– szabadfoglalkozású író
1986 egy szűk roma értelmiségi csoporttal megalakítja a Cigány Kulturális Szövetséget és az első roma lapot: a Romano Nyevipét
1988– a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetekben tevékenykedik
1992– a Magyarországi Magyarországi Játékszíni Társaság elnökségi tagja
1990 a Hazafias Választási Koalíció tagja
1994 az FKGP országgyűlési képviselőjelöltje
2007. aug. 21-én meghalt
Díjai:
1976 Füst Milán-díj, 1976, 1993 József Attila-díj, 1995 Az Év Könyve-díj, 1999 A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj
|
|
1975 Füstös képek (regény)
1978 Angárka és Busladarfi (mesék)
1979 A hét szakállas farkas (mese),
1979 A hosszú éjszakák meséi. A paramisák ivadékai (kisregény), 1995
1981 Az öreg fazék titka (mesék)
1982 Akik élni akartak (regény)
1998 A titok (elbeszélések, mesék)
|
1975
Füstös képek
(.)
Füstös képek Lakatos Menyhért első regénye a falusi társadalom és a cigányok világának ellentétét ábrázolja, a második világháborút megelőző időkből. Szinte dokumentarista hitelességgel mutatja be a cigányok életét. Elementáris erővel, drámai feszültséggel jeleníti meg a romák mindennapi küzdelmét, ahogy megbirkóznak az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel, az emberi gyűlölettel � még az egymás közötti gyűlölettel is, amelyet az életben maradásért való mindennapi harc szít. Lakatos képes visszaadni a megalázott cigányember önérzetét, mert ismeri belső tartalékait és tisztességét, amelyet a maga szigorú törvényei irányítanak
|
1979
A hosszú éjszakák meséi
(*)
A hosszú éjszakák meséi. A paramisák ivadékai Az egzotikus keleti mesefüzér kerettörténete egy örökös nélküli öreg király udvarában játszódik. A király felesége hosszú várakozás után egy rák-gyermeket szül, aki a varázs megtöréséig felfalja az ország összes eladó lányát, míg egy cigánylány meg nem váltja a szeretetével. A királyfinak még évekig őriznie kellene a titkát, ám kíváncsi édesanyja meglesi, ezért el kell tűnnie az udvarból. A történet második felében az ő fia indul az apja keresésére, és kalandos úton, varázslatok (például egy önbizalmat visszaadó varázsgyűrű) segítségével és a maga ravasz eszével el is éri célját. A történet a cigányfolklór elemeire épül.
|
1998
A titok
(*)
A titok A kötet a Krisztus mellett tapasztalatokat szerző Péter példázatát, modern novellát és idő nélküli mesés történetet egyaránt tartalmaz. A címadó novella, amely egy régmúlt gyilkosságra derít fényt, szürrealista befejezésével a realizmusból a csodák világába emelkedik, így rokona a többi elbeszélésnek. Két mai novellájában Lakatos egy babonás roma család humoros félelméről („Szellemjárás”) és egy roma fiatalasszony feszélyezetlen emberi érzéseiről ír („Tejeskávé”). A könyv leghosszabb írása, „A fekete hegedű” a vándorlás szabadságáról, a zene varázsáról és a szerelemről szóló, gazdagon díszített mese.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
