Szerzői oldal

Láng Zsolt
( 1958 )

Életrajz

1958 október 17. Szatmárnémetiben született
1982 mérnök diplomát szerez a kolozsvári Műegyetemen
1982-1989 helyettes tanár Szatmár megyei falvakban
1989 megjelenik első regénye
1990 a Látó irodalmi folyóirat (Marosvásárhely) szerkesztője

Díjai

1993 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
1993 a Hét nívódíja
1994 Soros-ösztöndíj
1995 Yaddo-ösztöndí, New York
1999 a Soros Alapítvány Ady Endre-díja
2003 Déry Tibor-díj
2003 a Romániai Írószövetség díja
2005 Márai Sándor-díj
2005 József Attila-díj
2005 Alföld-díj

Fuccsregény
1989

Fuccsregény, 1989 Korai műveiben Láng Zsolt Esterházy-hatásokat mutat, nemcsak a nyelvhez való viszonyában, de abban is, hogy kortársai többségével szemben megőrzi a reflexivitást és a történetmondás lehetségességét. Kanyargós, áradó meséi rendkívüli fantáziát mutatnak, de ugyanakkor folyton megküzd az elbeszélő kilétének kérdésével: „Kikérem magamnak a vádakat, miszerint én ő volnék, s célom a rejtőzködés. Mi közöm sincs hozzá! Regényíró sem vagyok, aki hősével együtt, egyként éli át az eseményeket, így és ezért válva cinkosává!” A regény nem készül el: a Fuccsregény novellákból áll.

Perényi szabadulása
1993

Perényi szabadulása, 1993 A cím Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról című könyvére utal. A regény két szálon halad: az egyik a Peremvárosban (Marosvásárhelyen), ahol a Perényi nevű könyvtáros gyermeknemzésre készülvén már 333 napja böjtöl. A másik szál: különböző történelmi időpontokban és helyszíneken játszódó rövid és tarka történetek összessége, amelyeket a motivikus összefüggés tart egybe. A könyvtáros élettörténete tehát órákra lebontva összefügg a világtörténelemmel: Perényinek fel kell ismernie, hogy amint kilép az ajtón, belép ugyanabba a történetbe, amely az egész emberiséget irányítja ráadásul ez nem más, mint maga az ördög, aki számtalan formában és névvel jelenik meg a történetben. Perényi, aki a nemzésért és a nőért folytatott küzdelemben még nevét és önmagát is elveszti, végül mégis kiszabadítja szerelmét, Nórát, a pokolból. Mert a rosszból és önmagunkból való szabadulás csakis úgy lehetséges, ha feloldódunk a másikban. A fikció ott torpan meg, ahol a szerelem elkezdődik: van, ami ellenáll a leírásnak.

Bestiarium Transsylvaniae: Az ég madarai,
1997

Bestiarium Transsylvaniae: Az ég madarai, 1997 A bestiáriumok költészete szolgált mintámuk, Corvinys, Francius, Miskolczi, Gelei, Basinius, Piscator, Apáczai könyvei jártak előttem szögezi le a szerző az előszóban, amely mindjárt egy régi könyvtár régi kötetének lapjai közé préselt régi szúnyog felemlegetésével kezdődik. Láng arra bíztatja olvasóit, hogy a hajdani könyv-búvárokhoz hasonlóan tegyenek jeleket a lap szélére (a könyvtári példányok tanúsága szerint az olvasók valóban meg is szokták ezt tenni). A szerző, aki vaktában, véletlenszerűen alkatához illő szertelenséggel válogatott a szakirodalom kínálta lehetőségekből, szövegényes történelmi történetsorokat kerekít a valódi és képzelt madarak, valódi és képzelt emberek köré, legendákból, jelekből, jóslatokból, szenvedélyből, vérből, szeretkezésből és halálból épít lenyűgöző légvárakat, ritmikusan izgalmas, barokkosan fantáziadús, mégis kevéssé hivalkodó mondatokban. A kötet folytatása, A tűz és a víz állatai egy fiatalember életsorsa körül bonyolódik, aki süketnéma anyja elvesztése után értelmi fogyatékos nővérével maradva kényszerből ortodox szerzetessé válik. A kötetet ezúttal is a bestiáriumok mesés állatatainak állandó jelenléte tartja egybe.

Kovács Emma születése és más elbeszélések
2006

Kovács Emma születése és más elbeszélések. 233 oldal Láng novelláinak mondatszövése mindig nagyon kidolgozott és kifinomult, lassan és élvezkedve (és helyenként akár rémüldözve) érdemes olvasni. Ugyanakkor elbeszélői logikája mindig az elvárások ellen dolgozik, még véletlenül se azt kapd, amit remélsz, ez poétikájának fontos eleme. A közepén elharapott történet-darabok, az ál-pontosítások (melyek csak tovább bonyolítják a dolgot, közben tovább árnyalják a képet), az utalásos és áthallásos szerkezetek, a racionalitás megértés-vágyát provokáló mondatfűzések gyakran jellemzik. Nagyon tudja Láng a váratlan történetdarabok időzítését és elhelyezését, a rövid sugalmazásokkal, kérdésekkel, az egy-két egyszerű mondattal történő egyénítést. Meg a további, egyre bonyolódó mondatokkal való elbizonytalanítást. Egyszerre tudja jelezni azt, hogy minden világos, és végül mégse érthető minden. A címadó novellában az élet kiismerhetetlensége egy kislány születésén keresztül fogalmazódik meg. A kötetnyitó Isten a Gellérthegyen című novella a körül a kérdés körül forog, hogy Isten végtelen hatalma mégsem teljes, míg az elbeszélő lehet mindenható. Az oltalom kolostora című novella egy romániai ortodox kolostorbeli misztikus gyilkosságot dolgoz fel, egy valóban megtörtént eset nyomán. Ezek a novellák nem szeretik az egyértelműséget, és úgy mondanak el dolgokat, hogy ne mondják el, csak az olvasó hiszi azt, hogy megtudott valamit. Székely Csaba, Litera

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!