Szerzői oldal

Lázár Ervin
( 1936 - 2006 )

» A fehér tigris (1971, 1998)
» A Hétfejű Tündér (1973)
» Berzsián és Dideki (1979, 2006)
» Négyszögletű kerek erdő (1985, 2004)
» A manógyár (1993, 2002)
» Csillagmajor (1996)

Életrajz

1936 Budapesten született, gyermekéveit Alsó-Rácegrespusztán tölti
1954 Szekszárdon érettségizik
1959 az ELTE-n magyar tanári diplomát szerez
1958-tól Pécsett a Dunántúli Napló, az Esti Pécsi Napló és a Jelenkor munkatársa
1965-ben az Élet és Irodalom szerkesztőségi munkatársa
1971-től szabadfoglalkozású író
1989-től az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja
1989-90 a Magyar Fórum főmunkatársa
1992-től a Hitel szerkesztője
2006-ban meghalt Budapesten

Díjak:
1974 József Attila-díj, 1986, 1989, 1996 Év Könyve jutalom,1990 Déry Tibor jutalom, 1990, 1994 IBBY díj, 1992 Soros Életműdíj, 1996 Kossuth-díj, 1999 Pro Literatura díj

A fehér tigris
1971, 1998

A fehér tigris Lázár Ervin egyetlen regénye a mágikus realizmus körébe tartozik: a csodás elem egy erkölcsi próbatétel paraboláját teszi lehetővé. A hőshöz, Makos Gáborhoz egy nap csodálatos fehér tigris szegődik, az emberi beszédet értő, éteri lény, aki miatt a fiatalembert a társadalom kitaszítja. Hamarosan kiderül, hogy a tigris halhatatlan, és korlátlan erővel rendelkezik. A fennálló tekintélyuralmi rendszerben az igazságért kiálló Makos egy csapásra forradalmat szít, ám unalmában visszaél hatalmával, és fokozatosan a tigris is átalakul bűzös ragadozóvá.

A Hétfejű Tündér
1973

A Hétfejű Tündér A legjelentősebb élő magyar meseíró mély humánummal és humorral teremti meg különös figuráit, akik mindig az otthonosság és a barátságosság érzetét keltik. Hősei, Brukner Szigfrid, a kiérdemesült oroszlán, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót, Mikkamakka, Dömdödöm és a többiek visszatérnek a Bikfi-bukfenc-bukferencben, a Gyere haza, Mikkamakkában és A Négyszögletű Kerek Erdőben is. A költői versengésről írt sziporkázó mese a különféle egók megszelídítésének örök példázata.

A manógyár
1993, 2002

A manógyár Lázár Ervin történetvezetése, figurái és helyszínei a gyerekek fantáziáját követik, sokszor az ő álmaik, képzelgéseik, szorongásaik termékeiből dolgozik: ilyen a zöld lific figurája is, akit a felnőttek a gyerekek ijesztgetésére találnak ki, de akiről Zsuzsika megtudja, azért szomorú, mert a gyerekek félnek tőle, pedig ő vigasztalni szeretné őket. Emlékezetes alakjai mindig egy-egy alaphelyzet, alapjellem képviselői, mint a kövér Kriszti királykisasszony, akinek hiába ajánlanak soványító palacsintát, vagy Ríz Tejbeg, az óriás, aki általános tejbegrízhullást idézett elő az egész világon. Lázár Ervin nagyon ért a gyerekek nyelvén, elfogadja észjárásukat, ezért is sikeres gyerekszerző. Nem akar látványosan a felnőttek számára okoskodni vagy szépelegni, de azért elhelyez meséiben egy-két finom viccet az ő számukra is.

Csillagmajor
1996

Csillagmajor (1996) Lázár Ervint az olvasók inkább kiváló meséiről ismerik, és való igaz, hogy felnőttek számára írt prózája sem nélkülözi a mesés elemet. A fehér tigris című regénye a mágikus realizmus körébe tartozik, Csillagmajor című novelláskötete pedig a csoda hétköznapi megjelenését ábrázolja egy faluközösség életében. A novellák valamikor a 20. század első felében játszódnak, az író szülőfalujának mesebeli névrokonában, Alsórácegrespuszta helyett Rácpácegresen. A történetek zömét a gyerek szemével, de már a felnőtt távlatából láttatja a narrátor. Lázár Ervin egy-egy mozdulattal, beszédfordulattal jellemzi szereplőit tömörségében is gazdag atmoszférával bemutatott világát a kritikusok Gelléri Andor Endre és Mikszáth Kálmán novelláihoz hasonlítják. A Csillagmajor novellafüzére olvasható akár beavatási szertartásként is. A csodás elem az első novellákban álombeli-mesebeli: egy kisfiú a hazavezető úton találkozik egy óriással („Az óriás”), a gyerekekkel egy furcsa fehéringes (talán halott) alak szedi a kukoricacsumát („Csillagmajor”) aztán már a felnőttek világába is belép a csoda: megjelenik az angyal („A tolvaj”) és az ördög is („A kovács”). Később nagyobb tétjük van a csodáknak, a vágy fogalmazódik meg bennük valami többre, tisztábbra, érvényesre és védhetőre. Az ökrök segítenek kiegyenesíteni Széni nagyságos fájdalmasan görbe hátát („A nagyságos”), aztán mikor már nem lehet (mikor az öregasszony meghal), az ökrök térdre esnek a hiábavaló erőfeszítéstől. A történet balladai távlatot kap. Három novellában a közösség egy-egy menekülő, magányos emberrel kerül szembe: „Az asszony” címűben egy Szűz Máriát idéző fiatal nőt és gyermekét fogadja be és rejti el a falu – a csodás elem tétje: mikor az üldözők megjelennek, az egész falu levegővé válik, nem lehet kiirtani őket. „A kujtorgó” hőse szintén menekült, őt befogadják, de nem védik meg leselkedő gyilkosától, ezért a teste még holtában is vérzik, ráébresztve az embereket a közönyükre. Végül „A keserűfű” a kitelepítés idején menekülő, idős sváb házaspárt ábrázolja: őket nem sikerül elrejteni, a katonák fegyverei elől eltűnnek, a derékig érő fű elrejti őket, ám mégis meghalnak: keserűfűvé válnak. A falu egyik tagja kiássa a síró hangot hallató virágot, és átülteti a szomszédos falu sváb temetőjébe. A félig valóságos, félig mesebeli falu lakói a 20. század erősen megidézett borzalmait élik át (világháborút, üldöztetést, kitelepítést), de a civilizáció ártalmai ellen nincsenek felvértezve: „A láda”, azaz a televízió elnyeli a közösséget. Az utolsó novellákban a halott tanya jelenik meg: az intézetből menekülő, emlékeit-identitását apránként megtaláló kisfiú, aki a szülei helyébe lép és feltámasztja a tanyát (A szökés), másfelől az édesanyját a városba hívó felnőtt férfi kettőse (A kút) kettős választ ad. „Ez a kétféle magatartásforma” – írja Szilágyi Zsófia kritikus – „Lázár Ervin sorsának és szülőföldjéhez való viszonyának ismeretében szimbolikus értelművé válhat: a lassan haldokló pusztát a városra cserélő író nem térhet már vissza gyermekkorának világába, de a szavak (névadás), az írás, a mesélés segítségével igyekszik életben tartani a Rácpácegressé változott Alsórácegrespusztát. … Alsórácegrespuszta elpusztult, beteljesítve nevében jelzett sorsát, de Rácpácegres, a ’szövegtelepülés’ (amelynek elnevezéséből talán nem véletlenül hiányzik a puszta szó) ezentúl élni fog, Lázár Ervin csillagmajorjában.”

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!