Szerzői oldal

Mándy Iván
( 1918 - 1995 )

Életrajz

1918 (december 23.) Budapesten született
1945 az Újhold c. irodalmi lap szerkesztője
1948 elnyeri a Baumgarten-díjat; a sztálinista hatalomátvétel után több mint egy évtizedig nem publikálhat
1954 szabadfoglalkozású író
1989 a Holmi szerkesztőbizottsági tagja
1990 a Rónay György-díj kuratórium elnöke
1991 a Budapesti magisztrátus tagja
1992 a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke
1995 Budapesten hal meg

Díjai:
1948 Baumgarten-díj, 1969 József Attila-díj, 1985 Déry Tibor-jutalom, 1988 Kossuth-díj, 1991 Getz Corporation-díj, Robert A. Pritzker magyar nyelvű életműdíja, 1992 Az Év Könyve jutalom, A Soros Alapítvány életműdíja

Korai kisregények, novellák
.

Korai kisregények, novellák Első, önéletrajzi ihletésű regényei (Francia kulcs, A huszonegyedik utca) a gyerekkori tapasztalatokból, emlékekből íródtak: a nagyvárosi miliő, a kétes egzisztenciák, lődörgők, feltörekvők tarka világa egy kamaszfiú tudatán átszűrve, impresszionista képekben jelenik meg. Novelláiban a Külső-Józsefváros sajátos embertenyészete nyüzsög: bódésok, cigányok, vagányok; magányosak és kiszolgáltatottak, emberi kapcsolatokra, szeretetre vágyók. Ábrázolásmódja mind merészebben szakadt el a közvetlen realitástól a szürreális, az abszurd világérzékelés felé.

A 80-as évek novellái
.

A 80-as évek novellái Kései novelláiban Mándy figyelme a tárgyak, helyszínek felé fordul. Strandok, uszodák című kisregényében a helyre jellemző hangulatot és vendégeket jeleníti meg. Magukra maradtak című kisregényéből hirtelen teljesen hiányzik az emberek jelenléte: eltűntek, csak a környezet maradt utánuk. Itt már a városi lét gazdátlanul hagyott tárgyai kelnek életre, méghozzá emlékező, szenvedő és gyászolni képes tudattal.

A pálya szélén
1963

A pálya szélén Az 1950-es évekbeli rettegésről és egzisztenciális kilátástalanságról amikor az írót hallgatásra ítélték és a pálya szélére állított értelmiségiek életét élte (akik kénytelenek voltak minden szellemi segédmunkát elfogadni) először a Fabulya feleségei, majd az Előadók, társszerzők számol be. A két kisregényben írókról és részben az írásról magáról esik szó. A pálya szélén című kisregény viszont egy fáradhatatlan edzőt mutat be, aki nem mond le MB2 csapatáról. Valaha neki is lehetett neve. Miért éppen neki ne lett volna? így mutatja be az író Csempe-Pempét ami magában is elég kétes eredetű név. Mándy sikeres regényének azonban van egy másik, egzisztenciális rétege is.

Régi idők mozija
1967

Régi idők mozija Az 1920-as évek moziját bemutató novellafüzér hősei világhírűek: a jól ismert Mándy-világ mellett a könyvnek dokumentum értéke is van. A történetből sikeres film készült. A novellákat a fiú szemszögéből látjuk. A tipikus Mándy-féle háttér csak a valóság egyik rétege a fantázia, a mozinak a fiú által elképzelt világa mögött. A mitikus történeteket legtöbbször ő maga találja ki, például amikor Charlie Chaplin próbálja helyreállítani öccse megrendült önbizalmát, mondván, hogy tőle függetlenül kell megtalálnia a tehetségét, mivel ő már be van zárva a maga által teremtett szerepbe, az öccse viszont még bármi lehet. A fiú apja, a filmkritikus súlyos anyagi nehézséggel küzd. Szállodai szobában laknak, legtöbbször nyakig az adósságban. Az apa legalább akkora mítoszteremtő, mint a fia. Őnélküle nagy tehetségek vesztek volna kárba. Számtalan fontos embert ismer, még ha nem is ismeri meg például a portás, vagy eltűnik előle az étteremtulajdonos, vagy régi iskolatársa, a moziigazgató... Mándy regénye a képzelet világát tárja fel, amely a meglehetősen szürke valóságban és a filmek kissé kiszámítható képzeletvilágában gyökerezik, de mindkettőnek fölébe nő.

Huzatban
1992

Huzatban Mándy utolsó írásai az öregséggel és a halállal foglalkoznak. A Huzatban a hosszabb címadó novella mellett rövidebb írásokat tartalmaz. E próza-miniatúrák, etűdök, ujjgyakorlatok az elbeszélésnek és a gondolkodó írásnak teljes skáláját kínálják: megfigyelések, leírások, események, álmok, elemzések, magánmitológiák, egy letűnt világ fosszíliái, düledező bérházak, emléktöredékek, nyugtalanító élmények, álomképek, látomások és árnyak jelennek meg bennük írja Clara Györgyei. A légyvadász kötet novellái a halálról szólnak, de a szokásos Mándy-féle humorral.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!