HUNLIT A Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa

	Márai Sándor
	( 1900 - 1989 )

1900 Kassán született
1918 a Budapesti Napló szerkesztője
1919 Berlinbe költözik, később Frankfurtba jár egyetemre
1920 a Frankfurter Zeitung újságírója
1924 megjelenik első regénye
1945 a Magyar Tudományos Akadémia tagja
1948 politikai okból örökre elhagyja Magyarországot
1952 hosszú svájci és olaszországi tartózkodás után New Yorkban telepedett le és megkapta az amerikai állampolgárságot
1956 a forradalom hírére visszarepül Európába, de elkésik: Münchenben már csak menekülőkkel találkozik
1952-67 a Szabadeurópa rádió munkatársa
1968 az olaszországi Salernoban telepedik le
1979 San Diegoba költözik
1989 San Diegoban meghal
1990 posztumusz Kossuth-díjban részesül

1940 Szindbád hazamegy
1932 Csutora
1934-35 Egy polgár vallomásai I-II
1942 A gyertyák csonkig égnek
1944-48/ 1972 Föld, föld!
1948 Sértődöttek

1918 Emlékkönyv (versek)
1921 Emberi hang (versek)
1921 Manner (dráma)
1922 Panaszkönyv (novellák)
1924 A mészáros (kisregény)
1927 Istenek nyomában (utirajz)
1928 Bébi, vagy az első szerelem (regény)
1930 Csutora (kutyaregény)
1930 Mint a hal, vagy a néger (versek)
1930 A zendülők (regény)
1931 Idegen emberek (regény)
1931 Műsoron kívül (cikkek)
1932 Teréz (kisregény)
1933 A szegények iskolája (próza)
1934 A sziget (regény)
1934 Bolhapiac (cikkek)
1934-35 Egy polgár vallomásai (regény)
1935 Naptárcsere (írások)
1935 Válás Budán (regény)
1936 Kabala (elbeszélések, cikkek)
1936 Napnyugati őrjárat (regény)
1937 A féltékenyek (regény)
1938 A négy évszak (prózaversek)
1939 Eszter hagyatéka (kisregény)
1940 Szindbád hazamegy (regény)
1940 Vendégjáték Bolzanóban (regény)
1940 Kaland (színmű)
1941 Az igazi (regény)
1941 Jó ember és rossz ember (írások)
1941 Kassai őrjárat (visszaemlékezések)
1941 Mágia (elbeszélések)
1942 Ég és föld (gondolatok)
1942 Röpirat a nemzetnevelés ügyében
1942 A kassai polgárok (színmű)
1942 A gyertyák csonkig égnek (regény)
1943 Füves könyv (gondolatok)
1943 Vasárnapi krónika (cikkek)
1943 Sirály (regény)
1945 Napló (1943-1944)
1945 Varázs (színmű)
1945 Verses könyv
1946 A nővér (kisregény)
1946 Ihlet és nemzedék (írások)
1946 Medvetánc (cikkek)
1947 Európai elrablása (próza)
1957-58 Sértődöttek (regény)
1952 Béke Ithakában (regény)
1958 Napló (1945-1957)
1960 Egy úr Velencéből (színmű)
1965 San Gennaro vére (regény)
1968 Napló (1958-1967)
1970 Ítélet Canudosban (regény)
1971 Rómában történt valami (regény)
1972 Föld, föld!... (emlékezésregény)
1975 Erősítő (regény)
1976 Napló (1968-1975)
1978 A delfin visszanézett (versek)
1980 Judit... és az utóhang (regény, Az igazi folytatása)
1982 Jób... és a könyve (színmű)
1983 Harminc ezüstpénz (regény)
1984 Napló (1976-1983)
1988 A Garrenek műve (regény: A zendülők, A féltékenyek, A sértőtöttek)

1940 Szindbád hazamegy (.)

Szindbád hazamegy, 1940
Márai ebben a regényben legkedvesebb írójának, Krúdy Gyulának állít emléket, aki képes volt a realitásokon túlemelkedve, csodálatos hasonlatokkal és metaforákkal, finom iróniával ábrázolni életet és halált. A regény a magányos és idős Krúdy utolsó napjának leírása, attól kezdve, ahogy egyedül ébred és öltözik Óbudai lakásában, egészen látomásos utolsó éjszakájáig, amikor alteregója, Szindbád, a hajós, utolsó útjára indul. A regény nemcsak a beleélés stilisztikailag bravúros mesterműve, de a csodálatos leírásoké és a hazaszereteté is: Márai a regénybeli Krúdyval vallja, hogy a haza a lélekben van, a fantáziában, az emlékezetben. A nemzet méltósága az írók kezében van: �a fiatalok és öregek, az a néhány, aki őrizte még titkos barlangjában a nyelvet, a szellemet, a játékszabályokat, az áhítatot, tehát mindenestül mindazt, ami a nemzetnek jogot adott az irigy népek között élni az ősök földjén.�

1932 Csutora (.)

Csutora, 1932
Ez a �kutyaregény�, amely többek közt például Déry Tibor későbbi, Niki című könyvével rokon, nemcsak az �úr� és szabadságvágyó kutyája kapcsolatát mutatja be, hanem az elközelgő hatalmas társadalmi és történelmi változás előérzete is átjárja: a kispolgári és lumpen réteg már készülődik a fasiszta hatalomátvételre. Csutorának, a krisztinavárosi kis pulinak, az író kutyájának, rá kell döbbennie, hogy mindenféle lázadás hiábavaló: ebben a világban nem lehetséges az igazi szabadság.
�A világban komor próféták járnak, akik másféle kötelessége intik mostanában az írót, mint kutyaregényre� De talán ha nagyon odafigyel a kutyára, megtud az emberről is valamit. S a próféták majd megmagyarázzák, mi a kispolgári benne, ha egy történelmi pillanatban, mikor az embernek kutyasorsa van, valaki egy kutyán át remél megtudni az ember pillanatnyi világi helyzetéről valamit.� (Benedek Marcell)

1934-35 Egy polgár vallomásai I-II (.)

Egy polgár vallomásai I-II, 1934-35
A regény, amely Márai egyik legkiválóbb műve, fordulópontot jelent pályáján. Személyes hangú, pontos visszaemlékezés a szerzú kassai gyerekkorára, és a második részben a fiatalkori európai utazásaira és az írói élet kezdeteire. Különlegesen értékes a békeidők �uras, zsíros, anyagias� életének bemutatása, a családi hazé, ahol a lakás legnagyobb szobáját alig használják, de a gyerekszoba szűk és ablaktalan, ahol még minden olcsó, és egy egyszerű reggelit is megállapodott nyugalommal �celebrálnak�; Márai bemutatja a ház minden helyiségét, a szülői könyvtár köteteit, de végigtekint családján, a vidék történelmén, iskoláztatásán, tanárain, városán is és elmondja, hogy íróvá érésének kezdetekor hogyan hasonlott meg és menekült el ebből a megállapodott nyugalomból. Márai élete legnagyobb feladatának azt tartotta, hogy bemutassa a polgári élet megszűnésének folyamatát, és felépítse önmagát mint művészt, megfeszített fegyelemmel és figyelemmel, hogy a lényeget keresve �lepárolja� és �preparálja� a valóságot. �Aztán leszámoltam a valósággal, hogy nincs menekvés számomra, sorsomért nem felelős senki, át kell adni az életemet a műnek, szőröstül-bőröstül, feltételek nélkül: így élek majd, e rögeszme magasnyomása alatt, időnként kétségbeesett menekülési pánikban, s mindig újra visszaroskadva a másik életbe, a papírra.� (Márai Sándor)

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!