Szerzői oldal

Márai Sándor
( 1900 - 1989 )

» Szindbád hazamegy ( 1940 )
» Csutora (1932 )
» Egy polgár vallomásai I-II (1934-35 )
» A gyertyák csonkig égnek (1942)
» Föld, föld! (1944-48/ 1972 )
» Sértődöttek (1948)

Életrajz

1900 Kassán született
1918 a Budapesti Napló szerkesztője
1919 Berlinbe költözik, később Frankfurtba jár egyetemre
1920 a Frankfurter Zeitung újságírója
1924 megjelenik első regénye
1945 a Magyar Tudományos Akadémia tagja
1948 politikai okból örökre elhagyja Magyarországot
1952 hosszú svájci és olaszországi tartózkodás után New Yorkban telepedett le és megkapta az amerikai állampolgárságot
1956 a forradalom hírére visszarepül Európába, de elkésik: Münchenben már csak menekülőkkel találkozik
1952-67 a Szabadeurópa rádió munkatársa
1968 az olaszországi Salernoban telepedik le
1979 San Diegoba költözik
1989 San Diegoban meghal
1990 posztumusz Kossuth-díjban részesül

Szindbád hazamegy
1940

Szindbád hazamegy, 1940 Márai ebben a regényben legkedvesebb írójának, Krúdy Gyulának állít emléket, aki képes volt a realitásokon túlemelkedve, csodálatos hasonlatokkal és metaforákkal, finom iróniával ábrázolni életet és halált. A regény a magányos és idős Krúdy utolsó napjának leírása, attól kezdve, ahogy egyedül ébred és öltözik Óbudai lakásában, egészen látomásos utolsó éjszakájáig, amikor alteregója, Szindbád, a hajós, utolsó útjára indul. A regény nemcsak a beleélés stilisztikailag bravúros mesterműve, de a csodálatos leírásoké és a hazaszereteté is: Márai a regénybeli Krúdyval vallja, hogy a haza a lélekben van, a fantáziában, az emlékezetben. A nemzet méltósága az írók kezében van: a fiatalok és öregek, az a néhány, aki őrizte még titkos barlangjában a nyelvet, a szellemet, a játékszabályokat, az áhítatot, tehát mindenestül mindazt, ami a nemzetnek jogot adott az irigy népek között élni az ősök földjén.

Csutora
1932

Csutora, 1932 Ez a kutyaregény , amely többek közt például Déry Tibor későbbi, Niki című könyvével rokon, nemcsak az úr és szabadságvágyó kutyája kapcsolatát mutatja be, hanem az elközelgő hatalmas társadalmi és történelmi változás előérzete is átjárja: a kispolgári és lumpen réteg már készülődik a fasiszta hatalomátvételre. Csutorának, a krisztinavárosi kis pulinak, az író kutyájának, rá kell döbbennie, hogy mindenféle lázadás hiábavaló: ebben a világban nem lehetséges az igazi szabadság. A világban komor próféták járnak, akik másféle kötelessége intik mostanában az írót, mint kutyaregényre De talán ha nagyon odafigyel a kutyára, megtud az emberről is valamit. S a próféták majd megmagyarázzák, mi a kispolgári benne, ha egy történelmi pillanatban, mikor az embernek kutyasorsa van, valaki egy kutyán át remél megtudni az ember pillanatnyi világi helyzetéről valamit. (Benedek Marcell)

Egy polgár vallomásai I-II
1934-35

Egy polgár vallomásai I-II, 1934-35 A regény, amely Márai egyik legkiválóbb műve, fordulópontot jelent pályáján. Személyes hangú, pontos visszaemlékezés a szerzú kassai gyerekkorára, és a második részben a fiatalkori európai utazásaira és az írói élet kezdeteire. Különlegesen értékes a békeidők uras, zsíros, anyagias életének bemutatása, a családi hazé, ahol a lakás legnagyobb szobáját alig használják, de a gyerekszoba szűk és ablaktalan, ahol még minden olcsó, és egy egyszerű reggelit is megállapodott nyugalommal celebrálnak ; Márai bemutatja a ház minden helyiségét, a szülői könyvtár köteteit, de végigtekint családján, a vidék történelmén, iskoláztatásán, tanárain, városán is és elmondja, hogy íróvá érésének kezdetekor hogyan hasonlott meg és menekült el ebből a megállapodott nyugalomból. Márai élete legnagyobb feladatának azt tartotta, hogy bemutassa a polgári élet megszűnésének folyamatát, és felépítse önmagát mint művészt, megfeszített fegyelemmel és figyelemmel, hogy a lényeget keresve lepárolja és preparálja a valóságot. Aztán leszámoltam a valósággal, hogy nincs menekvés számomra, sorsomért nem felelős senki, át kell adni az életemet a műnek, szőröstül-bőröstül, feltételek nélkül: így élek majd, e rögeszme magasnyomása alatt, időnként kétségbeesett menekülési pánikban, s mindig újra visszaroskadva a másik életbe, a papírra. (Márai Sándor)

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!