|
|
Méhes Károly |
|
(
1965
)
|
| |
|
1965. február 20-án Pécsett született
1979-1983 a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizik
1985-1991 a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem magyar-esztétika szakán végez
1989 egy szemesztert hallgat az Indiana University of Pennsylvanián
1991 az Új Dunántúli Napló munkatársa
1999- a Magyar Írószövetség Dél-Dunántúli Csoportjának titkára
Főbb díjai:
1994 IRAT Nívódíj, 1996 Radnóti-díj, 2000 Déry-jutalom, 2004 Az Édes Anyanyelvünk pályázat vers kategóriájának megosztott 3. helyezése
|
|
1991 Szombat délután, versek
1993 Csend utca, versek
1994 Meddig él egy fénykép? elbeszélések
1996 Csontválogatók kézi könyvecskéje, versek, kispróza
1998 Tündérek cselekedetei, elbeszélések
1999 Az álomé lett, kisprózák
2000 Otthonos temető, elbeszélések
2000 A gyufalábú kutya és más versek, gyermekversek
2000 A másik táj, versek
2000 Fiatal öregember, új versek
2001 A bécsi üvegdinnye, irodalmi napló
2002 Lassan minden titok, regény
2003 Weingruber vendége, elbeszélések
2004 A kis halottlátó, elbeszélések
|
2002
Lassan minden titok
(.)
Lassan minden titok 2002
A versekkel és rövid prózai szövegekkel induló Méhes Károly prózája �történetközpontú, narratív technikájában és struktúrájában a mikszáthi-móriczi hagyományt követi, míg tematikájában inkább a Gozsdu�Bródy�Krúdy-vonalon halad; az idősíkokkal is óvatosan bánik, amennyiben írásainak középpontjába a megélt vagy elmulasztott emberi történések sorssá válása kerül� - írja Máthé Andrea.
A kisregény középkorú könyvtáros főhőse az élete apránként felidézett (és Méhes által kitűnően felvillantott) emlék-mozzanataiból próbál rájönni a családi titkok megfejtésre, a szerzőt korábbi műveiben is foglalkoztató érzelmi helyzetek, kommunikációs nehézségek nyitjára. A történetben váltakozik az emlékek és az emlékezés ideje, az 1960-as és az 1990-es évek világa, az egyes szám első személyű elbeszélő gyermeki, illetve felnőtt nézőpontja. A szereplők közül az anya és barátnője (egyben a hajdani kamaszfiú elcsábítója) igazán kerek figura, a főhős volt felesége, Gaby azonban (mintegy az elbeszélő szándékával összhangban) nem tud �egy történet lenni a �sok� közül�, így a regény részben nyitva marad.
|
2003
Weingruber vendége
(.)
Weingruber vendége 2003
A kötet nyitó novellájában (Villibald Katz feltalálása) a kitalált hős egyre inkább alakítani kezdi az elbeszélő életét. A címadó novella szintén egy (posztmodern módra) bizonytalan identitású szereplőről szól: hőse középkorú igazságügyi orvosszakértő, aki egy kolléga meghívására érkezik Bécsbe, de a házigazda nincs otthon, ezért várakozás közben egyre jobban belakja a lakást, megismeri Weingruber életének számos részletét, és végül számára is érthetetlenül, de elkerülhetetlenül az ő életét kezdi élni. Ez a két novella fogja keretbe a kötet többi írását, amelyek kiszolgáltatott, megalázott kisemberekről mondanak el groteszk, hol a múltban (a késő Kádár-korban -Pascal anyukája), hol a jelenben (Térj vissza oda) játszódó történeteket.
|
2004
A kis halottlátó
(.)
A kis halottlátó 2004
A kötet tizenöt novellájának morbid-groteszk-ironikus történeteiben - a véletlen vagy valami váratlan felismerés folytán - a múlt beleszól a jelenbe, vagy egyszerűen a jelen eseményei zajlanak véletlenszerűen egyszerre, egyetlen nap keretén belül (Esetek egy esős napon). Méhes a történetmondás klasszikus iskoláját követi: a kritika történetei szerkezetét, mondatait, tempóját, változatosságát emeli ki. Az irónia - jegyzi meg Máthé Andrea - �lényeges a hagyományos formára épülő és írásmódot követő szövegeknél, hiszen a távolságtartást és az odatartozást egyszerre kifejezve képes hitelessé tenni az írást, és megadni a szentencia-szerű �életbölcsességet� kifejező mondatok, beszúrások megfelelő felhangját. Mindezekhez a novelláknak sikerül olyan sajátos atmoszférát teremteniük, amely ismerőst és ismeretlent úgy kapcsol össze, hogy az olvasó könnyedén beléphet és belegondolhat Méhes Károly teremtett világába.�
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
