1758
Misszilis levelek
(*)
1758-59 Misszilis levelek
Mikes ekkoriban kapott engedélyt a konstantinápolyi nagykövettől, hogy leveleket írhasson a családjának. Ezek stílusa megegyezik a Törökországi levelekével, de sokminen kiderül abból, amit ott elhallgat: az például, hogy tisztában van azzal, hogyan él otthon a családja, és az is látszik, hogy élénken emlékszik még a gyerekkorára. A levelek hangneme vidám és eleven, látható rajtuk Mikes lelkesedése, hogy végre, ha csak levélben is, de közelebb kerülhet a szülőföldjéhez.
|
1717-1758
Törökországi levelek
(*)
1717-1758 Törökországi levelek
Mikes legfontosabb és legnépszerűbb munkája ez a 207 levélből álló sorozat, amelyet csak jóval a halála után adtak ki nyomtatásban. Mikes a fejedelem hűséges embereként (bár nem bizalmasaként) írta őket, és fejedelmükkel, II. Rákóczi Ferenccel a Márvány-tenger parti Rodostóba száműzött magyar kolónia negyvenegy évét foglalja magába. Az emlékiratokat, leveleket és vallási elmélkedéseket író fejedelem munkái nem mutatnak közvetlen hatást Mikes leveleivel (Mikes amúgy sem volt a fejedelem közvetlen bizalmasa), hanem inkább a francia udvarban valószínűleg megismert kortárs levélgyűjtemények (Roger Rabutin Comte de Bussy és Marie de Rabutin-Chantal Marquise de Sevigné levelezése) stílusának nyomai fedezhetők fel rajtuk: gondolatmenetei és érzései sok párhuzamot mutatnak ezekkel. Erre a hatásra utal az is, hogy Mikes, akárcsak francia előképei, bonyolultan kezdi és végzi a leveleit, és gyakran elmélkedik a lélekről, a vallásról és az olvasás szeretetéről. A másik, immár közvetlen hatást az erdélyi emlékírók gyakorolták Mikesre, aki tökéletesen magáévá tette az erdélyi fejedelmi udvar könnyes, szép, társalkodó stílusát. Mikes kivételes eleganciáját és egyediségét azonban nem is ez, hanem inkább a szellemes fordulatokkal és találó metaforákkal teli székely nyelv alkalmazása adja.
A levelek megszólítottja fiktív személy, egy bizonyos P. E. grófnő, Mikes �nénékája�, akit magányában művelt, vidám, tökéletes levelezőpartnernek tett meg; beszélget vele, udvarol neki, értekezéseket ír számára a nőnevelésről, a vallásról, a történelemről, és, ami a legérdekesebb, megosztja vele mindennapjainak eseményeit. Mikes a boldogtalan száműzetésben is megtartja kötelező jó kedélyét, játékos, könnyed, elegáns hangvételét, és ez adja a levélciklus legfőbb összekötő erejét: az ember valóban úgy érzi, hogy valóban zajló társalgást hallgat. A levelekből igazi regény bontakozik ki, az anekdotákat, beszámolókat, történeteket, pletykákat, útleírásokat, néprajzi értekezéseket és személyes élményeket a narrátor rokonszenves, érzékeny és humoros alakja tartja egybe, aki őszintén tiszteli és szereti a fejedelmet és egész életében elveszett hazája után vágyakozik. Rákóczit szinte apjának tekinti, akit önkéntesen követett a száműzetésbe; nem tudhatta, hogy fejedelmének halála után sem láthatja meg többé szülőföldjét.
�Mikes összetett lényében és sokfelé hányatott életében az alapvető, a legfontosabb mégis az erdélyi származás. Mikes volt a legerdélyibb erdélyi, talán éppen azért, mert hazája földjét egy hosszú életen át nem láthatta viszont, csak messziről, hegyek ormáról, �a köpönyegét�. Mindig székelynek mondta magát és nem magyarnak, fordításait székely nyelvre fordította, ha az erkölcsi posztulátumot érezte önmagában, akkor mindig a �nemes erdélyi vér� szólalt meg benne, s mindhalálig az erdélyi asszonyokat vallotta legszebbnek. Benne teljesedik ki az erdélyi szellem önmaga felé forduló, önmagát tanulmányozó iránya, az individualista Erdély legfőbb irodalmi mondanivalója, és mély vallásosságnak meg széles humánumnak az a szintézise, ami szintén erdélyi hagyomány Dávid Ferenc óta.� (Szerb Antal)
|
1745
Mulatságos napok
(*)
1745 Mulatságos napok
A népszerű Madame de Gomez (1684-1770) Journées amusantes című 1722-31 közt megjelent novellagyűjteményének átdolgozása. A könyv szerkezete Boccaccio és Navarrai Margit munkáira emlékeztet, és a barokk pásztoridillek és hősregék hatását mutatja. A történet kerete: három fiatal hölgy és vőlegényeik történeteket mesélnek egymásnak. Mikes csak hat történetet használt fel az eredetiből, a helyszínt pedig áttette Kolozsvárra. A szórakoztató meséket Mikes könnyed, elmés, elegáns stílusa teszi feledhetetlenné, és az, hogy az elbeszélő nem titkolja el a történetekkel és a szereplőkkel szembeni érzéseit.
|
1747
A Keresztnek királyi úttya
(*)
1747 A Keresztnek királyi úttya
Benoit Van Haeften bencés szerzetes dialogizáló legendáriumának fordítása és átdolgozása. Az eredeti latinul íródott a tizenhetedik században, és később fordították le franciára. Mikes párbeszédei elegánsan szellemesek, és jó érzékkel kihagyta az eredeti hosszadalmas fejtegetéseit.
|
1748
A Kristus Jésus Életének Historiája
(*)
1748 A Kristus Jésus Életének Historiája
Le Tourneux teológus Krisztus-életrajzának a lehetőségekhez mérten hűséges fordítása. A történet az Új Testamentum alapján íródott, és a kor laikus olvasója legfőképpen az egzotikus tájak színes leírása miatt kedvelhette.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
