Szerzői oldal

Molnár Ferenc
( 1878 - 1952 )

» Az éhes város (1901)
» Az ördög (1907)
» Liliom (1909)
» A Pál utcai fiúk (1909)

Életrajz

1878. január 12.-én született Budapesten
1887-95 jogot tanul Budapestben és Genfben
1902 bemutatják első, A doktor úr című darabját
1908 Az ördög hatalmas siker Európa és New York színpadain
1914-15 haditudósító a galíciai fronton
1927 megkapja a francia becsületrendet; Coolidge elnök fogadja a Fehér Házban
1934-36 európai körút
1940 beköltözik a New York-i Plaza Hotelbe, és tizenkét éven át ott is lakik
1952 meghal New Yorkban

Az éhes város
1901

Az éhes város, 1901 Molnár huszonkét éves volt, amikor első regénye megjelent, és viharos fogadtatásban részesült. A kulcsregény főhőse, a tipikus magyar kispolgár Orsovai Pál, akinek egyetlen becsvágya, hogy a magasabb pesti körök végre befogadják. Tüdőbetegsége miatt Abbáziába utazik, ahol megismerkedik egy gazdag amerikai lánnyal, és amikor elveszi feleségül, irdatlan nagy hozományt kap vele. Visszatér Budapestre, ahol a város azonnal behódol neki, és ünneplésébe kezd. Orsovai sorsa párhuzamosan fut egy szegény olasz dokkmunkáséval, akit senki nem ünnepel, sőt, börtönbe zárják, végül pedig éhen hal. Orsovai sem jár jobban: felesége ráébred, hogy kihasználták, és elválik tőle, Pál igazi szerelme, Anna viszont férjnél van, és nem viszonozza szerelmét. Orsovai öngyilkos lesz, és testét ugyanabba a hullaházba szállítják, mint a dokkmunkásét. A kissé elnagyolt regény remek kor- és jellemrajzokkal és elegáns stílusával kárpótolja az olvasót.

Az ördög
1907

Az ördög, 1907 A darab, amely meghozta Molnárnak a világsikert, a szerző sztereotip nő-képének, a csábító, ravasz, kiszámíthatatlan asszonyiságnak a bemutatása, amelynek áldozatul esnek a gyenge férfiak. A két főszereplő: Jolán, egy féltékeny bankár felesége, és János, egy fiatal festő, akik korábban szerelmesek voltak egymásba. A bankár mit sem sejtve viszi el feleségét a festőhöz, hogy az képet készítsen róla hiányos öltözetben. Miközben a nő vonakodik levetkőzni, megjelenik az ördög, azaz dr. Kovács, a cinikus Mefisztó, aki ettől a pillanattól kezdve mindent megtesz azért, hogy házasságtörésre csábítsa a nőt: elválasztja a festőt a menyasszonyától, és ráveszi Jolánt, hogy küldjön Jánosnak egy szerelmes levelet. A bűnre csábító végül győzedelmeskedik: Jolán elbukik. Az Oscar Wilde eleganciájával megírt darab azt sem átallja kijelenteni, hogy igazi asszony csak egy van: másnak a felesége .

Liliom
1909

Liliom, 1909 Molnár legismertebb, legtöbbet játszott darabja először novellaként jelent meg; színpadon először megbukott, később zajos sikereket aratott, és az 1913-as bécsi bemutató után világhírű lett. A Závoczki Endre, azaz a Liliom nevű hintáslegény legendáját előadó pesti kültelki história valójában Molnár legerősebben önéletrajzi műve, amely Vészi Margittal kötött házasságának történetét dolgozza fel; pszichológusok szerint a szadomazochista főhős brutalitása saját belső bizonytalanságának következménye. A történet egyszerű: Liliom feleségül veszi a cselédlány Julit, ezért kirúgják állásából. A férfi semmi egyéb munkát nem vállal, csak kártyázik és otthon hőzöng, és tehetetlenségében a feleségét bántja. Amikor megtudja, hogy az terhes lett, elhatározza, hogy rablással szerez pénzt; de még a tett előtt előre elkártyázza a részét. A rablás azonban balul sül el, és Liliom, még mielőtt a rendőrök elfoghatnák, szíven szúrja magát. Haldokolva még bocsánatot kér a feleségétől. A darabnak azonban még nincs vége: Liliom a mennyországba kerül, ahol megígérik neki, hogy tizenöt év múlva visszatér a földre és megválthatja magát. De amikor koldus képében visszatérve tizenhat éves lányának ajándékot akar adni, és az nem veszi el, dühében ismét csak ráüt a kezére, eljátszva ezzel a bűnbocsánat lehetőségét. Felesége azonban már régen megbocsátott neki. A darab nem egyéb, mint egy jobb sorsra érdemes, beilleszkedésre képtelen ember drámája.

A Pál utcai fiúk
1909

A Pál utcai fiúk (1907) A „grund”, a két bérház közötti üres telek a szabadságot jelenti a századforduló budapesti kamaszgyerekei számára, és nemcsak a szabadságot, hanem a végtelent, a képzelőerőt is. A Pál utcai fiúk birtokát az ellenséges csapat, a Füvészkertben tanyázó, erősebb vörösingesek el akarják foglalni, hogy új labdatérhez jussanak. A regény néhány napos történetében ennek az izgalmas csatának az előkészületeit és lefolyását követhetjük szemmel. De többről is szó van: a fiúk öntudatlanul is az élet játékszabályait tanulják, a humorral és empátiával megírt regényben erkölcsi kérdések dőlnek el, bátorság, becsület, tapintat, emberség a harc ráadásul halálos áldozatot is követel. Nem elég, hogy az erősebb csapat hódítani akar, hanem a Pál utcaiak egyike, Geréb áruló lesz. Vele szemben viszont a csapat egyetlen „közlegénye”, a legkisebb, Nemecsek Ernő hősiesen behatol az ellenség területére, és megvédi a Pál utcaiak becsületét. Mivel egyedül van és „olyan kicsi, hogy nem lehet megverni”, a füvészkertiek vezére szelídebb büntetést talál a számára, amiért kihallgatta őket: ruhástól megfürdetik. Csakhogy ez akkor már a harmadik alkalom, mert Nemecsek előző nap is járt a Füvészkertben két barátjával (igaz, akkor teljes titokban), és előbb véletlenül, másodszor búvóhelyet keresve szintén a vízben kötött ki. A kisfiú megfázik, tüdőgyulladást kap, és később, mikor a grundért vívott csata alatt megszökik a betegágyból, valóban az életét áldozza a szabadságért. Így azonban nem tudja meg, hogy a nagy nehezen megtartott grund helyére az építési vállalkozó új házat tervez. Az iskola csak jelzésszerűen van jelen a regényben, fontosabb szerepet töltenek be a fiúk törvényei, szokásai, egyletei. A Pál utcai gyerekeknek komoly szabályokkal rendelkező „egylete” is van, ahol a felnőtt társadalomhoz hasonlóan szavaznak, elnököt választanak, kizárják, megróják vagy kitüntetik a tagokat. Ezekről általában könnyebb hangulatú, bohózati jelenetekben olvashatunk. Molnár nagy lélektani hitelességgel mutatja be a fiúkat: mindegyik külön egyéniség. Boka János például nemcsak okos hadvezér, hanem komoly felelősségérzete is van, és a Füvészkertiek vezére, Áts Feri szintén méltó ellenfél, legfeljebb a csapatában vannak erőszakos, sanda tagok. Magyarországon generációk nőttek föl Molnár Ferenc fordulatos ifjúsági regényén, és a népszerű művet több nyelvre is lefordították. 1969-ben – Fábri Zoltán és Endre Bohem forgatókönyve alapján, Fábri Zoltán rendezésében – The Boys of Paul Street címmel sikeres filmet forgattak a regényből, 2005-ben pedig a Nagy Könyv vetélkedőn az ország második legnépszerűbb könyvének bizonyult.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!