|
|
Móra Ferenc |
|
(
1879
- 1934
)
|
| |
|
1879 (július 19.) Kiskunfélegyházán született
1897-1900 a Budapesti Egyetemen földrajzot hallgat; tanító Felsőlövőn
1902 az egyetlen háborús propagandától mentes lap, a Szegedi Napló munkatársa
1913-19 a Szegedi Napló főszerkesztője
1917 a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum igazgatója
1922 a liberális Világ szerkesztője
1925 Olaszországba utazik
1929 Spanyolországi utazás
1931 a Kisfaludy Társaság tagja
1934 Budapesten hal meg
|
|
1908 Rab ember fiai (ifjúsági regény)
1918 Kincskereső kisködmön (ifjúsági regény)
1920 Könyves könyv (versek)
1926 A kunágotai sírok (régészeti tanulmány)
1927 Ének a búzamezőkről (regény)
1933 Aranykoporsó (regény)
1924, 1955 Hannibál feltámasztása (regény)
1925 Georgikon (tárcák)
1934 Daru utcától a Móra Ferenc utcáig (önéletrajzi írások)
1935 Parasztjaim (novellák)
|
1918
Kincskereső kisködmön
(.)
Kincskereső kisködmön
Móra Ferenc a regionális próza mestere, írt regényt, novellát, karcolatot, esszét, ifjúsági regényt, sőt azóta is érvényes régészeti tanulmányt Szeged környékének őstörténeti leleteiről. Legismertebb regénye az önéletrajzi ihletésű Kincskereső kisködmön. A kisfiú szemszögéből, humorral megírt történet bővelkedik a gyermeki érzékenységet ábrázoló, pontos részletben, amelyek megóvják a regényt a túlzott szentimentalizmustól. Gergő bűvös ködmönt kap édesapjától, a szegény szűcsmestertől, amelyre nagyon kell vigyáznia, mivel egy tündér lakik benne, így a ködmönben mindig igazat kell mondania. A regény során a kiskabát lesz a gyermek lelkiismerete. Amikor csellel jut hozzá egy távcsőhöz, amely tulajdonképpen a �kis bicebócát�, a falu szélén lakó kisfiút illeti, Gergő hamarosan visszaadja neki az eszközt, és a két gyerek összebarátkozik. Az anekdotikus egyszerűség Móra egyik legfontosabb írói erénye. Mint az életműben másutt, itt is hitelesen, mély empátiával adja vissza a gyermekkor élményeit.
|
1924/1955
Hannibál feltámasztása
(.)
Hannibál feltámasztása
A szerzője halála után megjelent regény keserű szatíra a Horthy-korszak első éveiről: az orosz fogságból hazatért, frusztrált tanár kálváriáján mutatja be a szabad emberi gondolatot elfojtó szellemi terror légkörét. A tanár értekezésben fejti ki, mi lett volna, ha Hannibál megnyeri a zámai csatát, ám a tudományos mű nemcsak nem talál rajongó fogadtatásra, hanem még a parlamentben is kipellengérezik szerzőjét destruktív nézeteiért. A regény alapján forgatta 1956-ban Fábri Zoltán a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotását, a �Hannibál tanár úr� című filmet.
|
1927
Ének a búzamezőkről
(.)
Ének a búzamezőkről
Móra legsikeresebb regénye pontos lélekrajz, amely a tanyai népnek az első világháborúban, a forradalmakban, az ellenforradalom első éveiben elviselt, tragédiába fúló sorsát ábrázolja. Bemutat egy parasztembert, aki annyira ragaszkodik a földjéhez, hogy még a hadifogságból hazatérő fiának sem hajlandó átengedni. Móra a konzervatív földragasztásnak és a korszerűsödő parasztéletformának és gazdálkodásnak a különböző nemzedékhez tartozó képviselőit egyaránt rokonszenvvel mutatja be. A regényből Szőts István 1947-ben híres filmet forgatott.
|
1933
Aranykoporsó
(.)
Aranykoporsó
A Diocletianus császár korában játszódó, keserű humorral megírt szerelmi történet némi áttétellel Ferenc Józsefre és korára is alkalmazható történelmi regény. Móra az üldözött kereszténységnek a pogányság fölötti távlati győzelmét keretként mutatja be, hogy benne a császári család és két ifjú szerelmes tragédiáját meleg érzelmességgel ábrázolhassa.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
