HUNLIT A Magyar Könyv Alapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa

	Nemes Nagy Ágnes
	( 1922 - 1991 )

1922 (január 3.) Budapesten született
1940–45 a budapesti Pázmány Péter Egyetemen magyar–latin–művészettörténet szakon végez
1944–5 a II. világháború alatt részt vesz a polgári ellenállásban
1946–48 az Újhold folyóirat szerkesztője a lap betiltásáig
1946 Baumgarten-díjas
1948 politikai okokból elhallgattatják
1953–58 középiskolai tanár
1958 írásaiból él
1979 az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának vendége férjével, a kritikus Lengyel Balázzsal
1986–91 az Újhold-Évkönyv szerkesztője
1991 Budapesten hal meg

Díjai:
1946 Baumgarten-díj, 1969 József Attila-díj, 1983 Kossuth-díj

. A 70-es, 80-as évek, hátrahagyott versek
. Esszéi
1967 Napforduló

1946 Kettős világban (versek)
1957 Szárazvillám (versek)
1964 Vándorévek (versfordítások)
1967 Napforduló (versek)
1969 A lovak és az angyalok (versek)
1980 Egy pályaudvar átalakítása (prózaversek)
1981, 1988 Között (összegyűjtött és új versek)
1986 A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
1995 Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
1989 Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
1992 A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)

A 40-es, 50-es évek versei
Nemes Nagy Ágnes első kötetének versei a fiatal értelmiségi háborús élményéből, egzisztenciális kételyéből, igazságkeresésből és erkölcsi értékrend iránti vágyából fakadnak. A Szárazvillám �erkölcs és rémület között�, egzisztenciális, politikai és érzelmi fenyegetettségben íródott. Az 1950-es évek szorongásélménye hatására Nemes Nagy költészete objektívabb és összetettebb lesz, ugyanakkor szenvedélyesebbé is válik.

. A 70-es, 80-as évek, hátrahagyott versek (.)

A 70-es, 80-as évek, hátrahagyott versek
Az Egy pályaudvar átalakítása prózaversei egyetemes, mindennapi élményekről számolnak be, a költőt a lét szerkezete, a fizika törvényei foglalkoztatják. A versek személytelen és látszólag csupasz felszíne alól mindig kihallatszik a személyes hangvétel. A költő hátrahagyott versei azonban korábban ismeretlen hangon szólnak: van köztük élesen személyes, van közvetlen hangú naplójegyzet; az utolsó versek a lét gazdagságának és véges voltának kínzó ellentétéből fakadnak.

. Esszéi (.)

Esszéi
Nemes Nagy Ágnes az esszé megújítója. Fegyelmezett, humorral és könnyed beszédmóddal fűszerezett nyelvezete mély, bonyolult gondolatait is érzékletessé és élvezetessé teszi. Összegyűjtött esszéiben olvashatunk alkotás-lélektani esszét, a vers- és a műfordítás gyakorlatára vonatkozó tanulmányt, korábbi és kortárs költőkről írt portrévázlatot (köztük a Babits Mihályról írt esszémonográfiát), verselemzést; a verselmélet szakmai kérdései mellett interjút, emlékezést és könnyebb hangú írást is (mint a gyerekkorában elfogyasztott hóvirág ízéről szólót), amely mind elvezet gondolkodásmódja enciklopédikus birodalmába.

1967 Napforduló (.)

Napforduló
A harmadik kötet versei új, filozófiai érzékenységet mutatnak. Az Ekhnáton fáraóról írt ciklusban Nemes Nagy a modern ember élményét fejezi ki; az első egyistenhit megalakítójának alakjában és az El Amarnában feltárt kultúrában objektív formát ad közérzetének és az 1956-os forradalom földcsuszamlás-élményének. A lovak és az angyalok kötet két elbeszélő költeményt is tartalmaz, az egyik egy Auschwitzban meggyilkolt osztálytársnő emlékét mondja el, a másik (�Ház a hegyoldalban�) egy kísérteties helyszínen játszódó egzisztenciális dráma.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!