

|
|
Németh László |
|
(
1901
- 1975
)
|
| |
|

1901 Nagybányán született
1911 Budapesten jár iskolába
1919 a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozik be, de néhány hét után átiratkozik az orvosi egyetemre
1925 első novelláját közli a Nyugat
1928-43 iskolaorvosként tevékenykedik
1932 megindítja egyszemélyes lapját, a Tanut
1934 a Válasz társszerkesztője
1935-ben csatlakozott az Új Szellemi Front reformmozgalmához; a Sziget című folyóirat és a Magyarságtudomány munkatársa
1938-42 bemutatják színműveit (Villámfénynél, VII. Gergely, Papucshős, Cseresznyés)
a második világháború alatt a Kelet Népe, a Híd és a Magyar Csillag munkatársa
1945-48-ig főgimnáziumi óraadó tanár Hódmezővásárhelyen
1951-ben Tolsztoj Anna Kareninájának fordításáért József Attila-díjjal tüntették ki
1975 Budapesten meghal
Főbb díjai:
1951 József Attila-díj, 1957 Kossuth-díj
|
|

1933 Ortega és Pirandello (tanulmányok)
1934 Ember és szerep (tanulmány)
1935 Gyász (regény)
1935 Magyarság és Európa (tanulmány)
1937 Bűn. 1-2. (regény)
1937 Kocsik szeptemberben (regény)
1938 Berzsenyi (tanulmány)
1938 Alsóvárosi búcsú 1-2. (regény)
1939 Kisebbségben (tanulmány)
1939 Szerdai fogadónap. 1-2. (regény)
1940 Magyar ritmus (tanulmány)
1940 Téli hadjárat (tanulmányok)
1940 Szekfű Gyula (tanulmány)
1940 A minőség forradalma. 1-4. (tanulmányok)
1941 Készülődés 1-2. (tanulmányok)
1941 A másik mester. 1-2. (regény)
1942 Kisebbségben. 1-4. (tanulmányok)
1942 Széchenyi (tanulmány)
1942 Cseresnyés (dráma)
1943 A minőség forradalma 5-6. (tanulmányok)
1943 A Medve-utcai polgári (tanulmány)
1943 Magam helyett. 1. (tanulmány)
1943 Lányaim (tanulmányok)
1943 Móricz Zsigmond (tanulmányok)
1944 Az értelmiség hivatása (tanulmányok)
1944 Emberi színjáték. 1-2. (regény)
1945 A tanügy rendezése (tanulmány)
1946 Széchenyi (drama)
1947 Eklézsia-megkövetés (dráma)
1947 Iszony (regény)
1956 Égető Eszter. 1-2. (regény)
1956 Történeti drámák. 1-2.
1958 Társadalmi drámák. 1-2.
1961 Változatok egy témára (drámák)
1961 Sajkódi esték (tanulmányok)
1962 Lányaim (bővített tanulmányok)
1963 Mai témák (drámák)
1963 A kísérletező ember (tanulmányok)
1965 Irgalom. 1-2. (regény)
1966 Újabb drámák.
1966 Villámfénynél (dráma)
1967 Puskin (tanulmány)
1968 Kiadatlan tanulmányok. 1-2.
1977 Drámák
1979 VII. Gergely (dráma)
1980 Pedagógiai írások (tanulmányok)
1981 San Remó-i napló
|
1935
Gyász
(.)
Gyász, 1935 Németh László regényeinek központjában emlékezetes nőalakok állnak. Ebben a lélektani regényben a főhős egy görög tragédiahősnőre emlékeztet: Kurátor Zsófi, a fiatal özvegy, aki nem tud belenyugodni a faluja által diktált erkölcsrendbe. Önmagába fordul, az egész világot ellenségének érzi, és egész életébe bezárja magát gyászába, amit elhunyt fiáért érez. A kritikusok �parasztistennőnek� nevezték Németh hősnőjét.
|
1947
Iszony
(.)
Iszony, 1947 A szerző talán legjobb, de mindenesetre leghíresebb regénye sem szabadul ki az önzés és a hidegség fekete köréből: a főhősnő itt Kárász Nelly, a �szörny� figurája, a �fekete angyal�, akit frigidsége és ellenállása végül elvezet a gyilkossághoz. A regény egyben egy boldogtalan házasság története is, egy magányos és büszke asszony remekül megrajzolt lélektani portréja. A mű különlegessége az egyes szám első személyű narráció, amely testközelből mutatja meg, hogy az elszigetelt, befelé forduló személyiség hogyan válik gyilkossá, és később hogyan képes mégis arra, hogy szembenézzen bűneivel és megtalálja lelki és fizikai békéjét � hol máshol, mint a végső magányban. Kárász Nelly még a saját gyermekével való foglalatosságban is csak ideig-óráig leli meg nyugalmát; egyetlen öröme a túlfokozott munka. A regényből kiviláglik Németh László orvosi szeme: objektíven figyeli meg a magyar falu életét, a Nelly körül felbukkanó mellékalakokat. Az író nem riad vissza attól sem, hogy közelről mutassa meg a házasság intim jeleneteit és a hősnő hullámzó érzelmeit: habár undorodik és iszonyodik férje, Takaró Sanyi puszta fizikai közelségétől, mégis haraggal tölti el a gondolat, hogy a férfinak szeretője van. Amikor a férje súlyosan megbetegszik, Nelly azzal a gondolattal is eljátszik, hogy a férje már halott; de a férfi hamarosan kezdi jobban érezni magát, és megpróbálja a magáévá tenni. A feldühödött asszonyt emberfeletti erő tölti el: egy párnát szorít férje arcára, és (voltaképpen szándékosan) megöli. Egy doktor segítségével sikerül eltussolnia a gyilkosságot, és elköltözik hányattatásai helyszínéről.
|
1956
Égető Eszter
(.)
Égető Eszter, 1956 A Németh-életmű harmadik kiemelkedő nőalakja � a szent� figurája. A regény hatalmas családtörténet, amely a huszadik század első felét felöleli: egy vidéki magyar középosztálybeli család három generációjának a történetét beszéli el, a középpontban hősnőjével, Égető Eszterrel, aki már nem olyan sötét és hideg karakter, mint elődei.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|