Szerzői oldal

Pap Károly
( 1897 - 1945 )

» Megszabadítottál a haláltól (1932)
» Nyolcadik stáció (1933)
» Zsidó sebek és bűnök (1935)
» Irgalom (1937)
» Azarel (1938)
» Mózes (1944)
» A szűziesség fátylai (1945)

Életrajz

1897 szept. 24. Sopronban született, a városi rabbi fiaként
1915 katonai szolgálatra jelentkezik, a frontra vezénylik
1919 a Vörös Hadsereg katonája
1920-21 felforgatásért bebörtönzik
1921 Bécsben nyomorog
1922 Debrecenben dolgozik egy koporsókészítő műhelyében
1923 első novelláját közli a Pesti Napló
1927 feleségül veszi Solymosi Hedviget
1930 Baumgartner díjra jelölik, de politikai okból nem kapja meg
1944 munkatáborba kerül
1944 Buchenwaldba viszik
1945 Bergen-Belsenbe szállítják; halála ideje ismeretlen, január 31 után

Megszabadítottál a haláltól
1932

1932 Megszabadítottál a haláltól Az Ó- és Újszövetséget egybeolvasztó regény a megváltás kérdésével foglalkozik. Pap Károly egész életében egy Jézus-regényt akart megírni, és Mikáél, a Megszabadítottál a haláltól hőse ennek a soha meg nem írt Jézusnak az előképe. Mikáél végigjárja ugyan Jézus szenvedésének stációit, keresztjét is megácsolja, ám nem feszíttetik meg, nem veheti magára az emberek bűneit. Mikáél naivan állhatatos etikája a tiszta humanizmusban hisz; ő szolgálni akarja az embereket, koldulni akarja a szeretetüket: „Ez az a koldus, a szent koldus, a kolduló szent, aki a lelket kéri”, ő a egyetemes szeretet prófétája, aki a regény végére felismeri ugyan az emberek gonoszságát, de nem fordul szembe vele, csupán elfordul tőle. A regény először 1928-29-ben jelent meg folytatásokban a Nyugatban, aztán 1929-ben is megjelenik Mikáél címen, később az egész regény is megjelenik 1932-ben.

Nyolcadik stáció
1933

1933 Nyolcadik stáció Regény a szeretetről és a megváltás gyötrelmes vágyáról, amelynek hőse, a biblikus nevű Leviát festőművész az esztétikai értéknél is magasabbra helyezi a morális, illetve a metafizikus értékeket. A festő olyan tökéletes, messianisztikus művet szeretne létrehozni, amely gyökeresen megváltoztatja az embert: szeretetté változtatja a gyarlóságot és gonoszságot. Hisz tudjátok, szeretlek titeket, jó közöttetek forgolódni, s a rajzolás, művészet, a többi minden ürügy csupán, hogy élhessek, s hogy ti is szerethessetek engem... A regény először 1931-ben jelent meg folytatásokban a Nyugatban.

Zsidó sebek és bűnök
1935

1935 Zsidó sebek és bűnök Egy népet csak úgy szabad ábrázolni, ahogy él, mozog, örül s szenved millió alakban. Művészi módon. S ezzel talán már előre kimondtam tanulmányomra a halálos ítéletet fogalmaz sokat vitatott, tragikusan személyes és szenvedélyes tanulmányában Pap Károly, aki azt vallja, hogy minden kisebbséggé lett nép szenvedése az anyanép bűneinek a következménye. Az esszé egyaránt vizsgálja a biblikus zsidó múltat, az Európában és Magyarországon élő zsidók sorsát és jövőjüknek a lehetőségeit.

Irgalom
1937

1937 Irgalom „Tenger bőg egy írás körül, amelyben az álom ül.” Az író életében megjelent egyetlen novelláskötet költői nyelvezete és látomásos képei főként a gyerekkor és a megváltás kérdéseivel foglalkoznak. A magány és a szeretetvágy, a testetlen szellemi lét utáni vágy Pap Károly legszemélyesebb problémái, és történetek önéletrajzi ihletésűek. A szerzőt, az „anarchista Jeremiást” Mikes Lajos beszélte le a versírástól és irányította a próza felé; novelláit Móricz Zsigmond és Németh László üdvözölte a legnagyobb elismeréssel első, Nyugat-beli megjelenésük idején. A látomások, szorongások és félelmek leírása erősen emlékeztet Kafka írásaira.

Azarel
1938

Azarel A regény a főhős, Azarel Gyurka zaklatott belső monológja, nem verbálisan, hanem látomásosan jeleníti meg a lélektani és társadalmi kérdéseket. Az időrend laza, szubjektív, a főszereplő gyermek magányát, elszigeteltségét fejezi ki. A könyv az ő különös, szorongó és fájdalmas útját beszéli el az önmegismerés és sorsának elfogadása felé. Azarel egy neológ rabbi harmadik fiaként látja meg a napvilágot. Apja még születése előtt odaígéri őt a nagyapának, Jeremiás apónak, az egykori kereskedőnek, aki megszállott, ultra-ortodox zsidóként egy sátorban él a zsinagóga udvarán és kizárólag a megváltáson gondolkodik. Hét fiáról lemondott már, csak unokájában bízik, akit ő akar felnevelni, hogy majd ő segítse elő a Megváltó megérkezését. A totyogó kisfiú a vallási őrületben élő öregember mellett, aki nem tud vele bánni, súlyos traumákat szerez, és a kisfiú egyedül játszik az udvaron és a szomszédos temetőben, és a tárgyakat és jelenségeket lélekkel látja el magában. Amikor nagyapja meghal, Gyuri visszakerül a családjához, de nem érzi magát otthon közöttük. Úgy érzi, nem szeretik eléggé, és egyre kétségbeesetten próbálja kiprovokálni szeretetüket és gyöngédségüket, tetteit azonban egy elvetemült gyermek rosszalkodásainak tekintik csupán, amikor pedig öngyilkossági kísérletként kiugrik az ablakon, szülei felháborodnak hálátlanságán. A megértés teljes hiánya még lázadóbbá teszi a túlérzékeny gyermeket, aki már Isten létét is kétségbe vonja, a szüleit pedig képmutatással vádolja, akik csak azért tartják meg a vallási előírásokat, mert a rabbi jövedelméből élnek. Egy súlyos verés után aztán Azarel megszökik otthonról, és próbára teszi a gonoszokat , a zsidókat és a keresztényeket egyaránt. A zsinagógába készül, hogy ott a képmutatást ostorozza és arról beszéljen, hogy Isten nem létezik, de zaklatott, hisztérikus állapotában mennyei hangot hall, félrebeszél, és szülei tékozló fiúként viszik haza a lázas gyereket, mindent megbocsátva neki. Azarel ettől kezdve mindent megtesz, hogy elfogadja családja és vallása törvényeit.

Mózes
1944

1944 Mózes A történelmi dráma Mózes belső fejlődését ábrázolja népe megvetésétől az Istennel telített magányon át a népvezérségig. Ótestamentumi szellem és kavargó szenvedélyek jellemzik a darabot, és intenzív költői nyelvezet, amelyet jól szemléltet Mózes utolsó monológja: Hogyne bocsátanék meg tinékek, mikor jármos szívűek vagytok és sovány testűek. Jól tudom, hogy milyen nehéz az út a rabságból a szabadságba. Azért jól övezzétek fel szíveteket és derekatokat. Mert a sivatag, amely a rabságból a szabadságba vezet, nehéz és gyötrelmes. De én majd elöl járok minden nehézségben és gyötrelemben. És énelőttem fog járni az Úr angyala, és elvezet minket atyáink földjére, és segít nekünk, hogy felépítsük az ő országát, és nem lesz abban sem úr, sem szolga, sem szegény.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!