Szerzői oldal

Parti Nagy Lajos
( 1953 )

» Angyalstop (1982)
» Szódalovaglás (1990)
» Esti kréta (1994)
» Hősöm tere (2000)
» A fagyott kutya lába (2006)

Életrajz

1953 Szekszárdon született
1977 Pécsen végez magyar-történelem szakon
1979-86 a Jelenkor szerkesztője
1986 Budapestre költözik, szabadfoglalkozású író
1994 a németországi Kulturfonds Wiepensdorf ösztöndíjasa

Díjak
1982 Bölöni-díj
1983 Művészeti Alap Irodalmi Díja
1987 Móricz Zsigmond ösztöndíj
1988, 1993 MTA-Soros ösztöndíj
1990 Déry Tibor-jutalom
1991 Graves-díj
1991-1992 Drámaírói ösztöndíj
1991 Magyar Napló Díja
1991 Új Magyar Hangjáték Díj
1992 József Attila-díj
1992 Puskás Károly-díj
1993, 1996 Színikritikusok Díja
1993 Szép Ernő-jutalom
1994 Az Év Könyve Jutalom
1994 Soros Díj
1994 Artisjus-díj
1996 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja
1996 Mikes Kelemen Kör Díja
1996 Írók Boltja Üveggolyó-díja
1996 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díj
1997 Alföld-díj
1998 Új Magyar Hangjáték Díj
1998 Alföld-díj
2004 Magyar Irodalmi Díj
2003 Budapestért Díj
2004 Szinnyei Júlia-díj
2005 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata)
2007 Kossuth-díj

Angyalstop
1982

Angyalstop „Parti Nagy már indulásakor sem azzal próbálkozott, hogy ’önmagát’ rajzolja meg vagy köröl (bár sem úgynevezett ’tárgyias’ lírát, sem úgynevezett ’szereplírát’ nem talált ki maga helyett): a verset rögtön eloldotta a személyes (mondhatnánk: pszichologizáló, mondhatnánk, példázatos, mondhatnánk: hősi) problematika alanyi kötöttségeitől, s szabadjára engedte nemcsak fantáziáját, nemcsak nyelviségét, hanem költői megközelítéseinek nézőpontjait is”. (Margócsy István) „’Külön’ játékosság számomra sose létezett a verscsinálásban, csak alakítás volt, véresen komoly tárgyak (ironikus) alakítása. Játék a nyelvvel, rontása, törése, nyüstölése. De hát minden nyelvi mű létrehozása ez, játék a nyelvvel, kirakósdi, térbeli, időbeli dominó. Elemek megfelelése, viszonya, anyag, gyűrhető, alakítható, kiismerhetetlen és csodálatos anyag. Nyelvhús. Teremtés, munka, melyből és mely által létrejön valami, ami működni kezd és működtében elhagy, több, legalábbis más lesz, mint amire szántad, szánódott. Valami, ami még konszenzuális, tehát hagyományozható, de már egyszeri, egyedi, sosemvolt. Nyelvhús, amely beretvaél, Isten áldja a képzavart.” (Parti Nagy Lajos, Keresztury Tibor interjúja)

Szódalovaglás
1990

Szódalovaglás „Mi tűrés-tagadás, Parti Nagy Lajos a magyar költészet egyik legbámulatosabb nyelvjátékosa. Mellesleg – ha szabad így mondani. Mintamondatok sokaságán művelte-csuklógyakorlatozta ki ezt a képességét, a vérében van szinte, ám – inkább mint afféle alapfeltétel – nem a legfontosabb erénye. Nem öncél, hát meglehetős önfegyelemmel féken is tartja magában – olykor sokáig készül, s csak ha igazi ok van rá, ad ki kezéből költeményeket. Megesik, hogy ezek épp a töredékben találják meg végső formájukat – vagy mégis csak egésszé, egészen nagy verssé érnek.” (Závada Pál)

Esti kréta
1994

Esti kréta „Parti Nagy verseinek, kivált az utolsó két kötet esetében, legbravúrosabb költői újítása alighanem a szókincs gátlástalan kibővítésével, a szótári neologizmusokban való dúskálással, a szócsinálás felszabadult örömével írhatók körül, költészete fantasztikusan ’szabadszájú’ – a szavakkal, a nyelvvel azt csinál, amit akar, semmiféle lexikális vagy grammatikai kötöttséget el nem fogad ...” (Margócsy István)

Hősöm tere
2000

Hősöm tere Az 1999-ben, hat hónap alatt Budapesten lejátszódó, de tizenkét óra alatt elbeszélt történet narrátora egy számítógépen dolgozó író, akit egyre jobban fenyegetnek a várost elözönlő, és az emberek megsemmisítésére törő, agresszív óriásgalambok, akik diktatúrájukat megszervezve az írót is át akarják operálni galambnak. A szürreális, hátborzongatóan humoros történetben a kitömött macska, a kéjvágyó nősténygalamb és fajnemesítő vezérkar mellett a „Tisztabúza éjszakája”, a hatalomátvételt jelképező tervezett tömegdemonstráció kapja a legnagyobb szerepet. A groteszk, nyelvileg elképesztően jól felépített szöveg tétje akár aktuálpolitikainak is tekinthető, a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a buta hatalom és a vak erőszak mindig az értelmiségi ember felszámolására törekszik. „A hangsúlyok és főleg az idő az, ami lényegesen megváltozott. A hang keményebb és sprődebb, még azt a kevéske simulékonyságát és őszi délutáni jellegét is lerombolja (s a szöveg részletesebb elemzése bemutathatná, hogy nem „lemondásról”, hanem tudatos attitűdváltozásról van szó), amely olykor nem csak frenetikusan élvezhetővé, hanem szeretni valóan otthonossá tette Parti Nagy poétikájának atmoszféráját. Az otthonosság maradékainak helyét is elfoglalta immár a rideg ismerősség, ami már inkább az otthontalanságot és a lakozás veszélyeztetettségét is jelenti”. (Balassa Péter)

A fagyott kutya lába
2006

A fagyott kutya lába. Magvető, Budapest, 2006. 192 oldal A verseket, tárcákat, novellákat, regényeket, drámát író szerző új kötete az utóbbi több mint tíz évben írott novelláit gyűjti össze. Más írásaiból és a címadó novellából készült Pálfi György Taxidermia című filmje, mely a 37. magyar filmszemle fődíját kapta. A kötet 22 novellájáról a tartalomjegyzék a korai regényirodalomra jellemző „összefoglalókat” ad, ám itt ezekből inkább szabadversek lesznek, melyek nem a cselekményt foglalják össze, hanem motívumok, hívószavak, mondatrészek, nyelvjátékok sűrítményét adják. Ezek a novellák költészet és próza határán álló, mesterien kimunkált szövegek. Üdítően keverik a nyelvi szinteket a legmagasabbtól a legalacsonyabbig, telve vannak a mai magyar élet alapos ismeretével, fontos eszközük az irónia és a paródia, szeretnek eljátszani a nyelvi közlések, például a közhelyek kifordításával és a magyar irodalmi hagyomány átírásával. A roncsolt nyelv humoros formákat is ölt, költői sűrűségűvé is válik, ugyanakkor a mai magyar valóság szociografikus pontosságú leképezése is. A novellák különös figurákat mutatnak be, egy testaranyozót, egy izompacsirta verőlegényt, egy „bányamosodást”. Vissza-visszatérő alak Szép Róza (neve utalás a széppróza kifejezésre is),, sok jóféle történet tudója, aki egy helyen a vásárcsarnok nyilvános vécéjét üzemelteti és mellékesen nyakkendőket is árul, egyszer meg elmeséli, ötven éve egy szüretkor hogy robbant fel a Wolfrám nevű férjével a taposókád. A kötet legerősebb darabjai a címadó első és a Teufelhúr című záró novella. Az író egyszer azt nyilatkozta: „nyelvhúsból építkezem”. Ez a megállapítás erre a kötetére is érvényes. Parti Nagy … a stílusimitációnak, az ismerős irodalmi hangok és pontosan megfigyelt mindennapi nyelvi hordalékok-üledékek csúfondáros megidézőjének mutatkozik, mégpedig magával ragadó módon. Takács Ferenc, Népszabadság „A költői roncsolás, ez a megkötött csetlés-botlás szociografikus látszatot ölt. Olyan színezetet, mintha valóságos orális dokumentumokat sűrítene és ezzel parodizálna.” Radnóti Sándor, Élet és Irodalom

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!