Szerzői oldal

Petőcz András
( 1959 )

» A Napsütötte sávban (2001)
» A születésnap (2006)
» Idegenek (2007)

Életrajz

Petőcz András 1959-ben született Budapesten. Az ELTE bölcsészkarán végzett. Szerkesztője volt rövidebb-hosszabb ideig a Jelenlét, az Új Írás, a Magyar Műhely és a Budapesti Jelenlét című lapoknak. Pályája elején több avantgárd antológia szerkesztésében és több progresszív-kísérleti irodalmi rendezvény szervezésében is részt vett. Számos verseskötete, gyerekvers-kötete, tanulmánykötete és prózakötete közül kiemelkedik: A tenger dicsérete (válogatott és új versek, 1994), Idegenként, Európában (esszék, prózák, kritikák, 1997), Medúza (versek, 2000), A napsütötte sávban (versek, 2001), Egykor volt házibarátaink – Fejezetek egy családregényből (tárcanovella-füzér, 2002.), A születésnap (regény, 2006).

Díjai:
1985/86 Móricz-ösztöndíj, 1987 MTA-Soros-ösztöndíj, 1987 Kassák-díj (Párizs), 1988 Eötvös-ösztöndíj, 1989 A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja, 1990 Graves-díj, 1996 József Attila-díj, 2000 a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörösmarty pályázatának különdíja, 2001 Arany János-jutalom, 2001 Artisjus Irodalmi Díj, 2001 A Wapoézis első díja (az Élet és Irodalom és a Westel pályázatán), 2003 Salvatore Quasimodo díj, Balatonfüred, 2006 UNESCO-Aschberg Alkotói Díj, 2008 Márai Sándor-díj

A születésnap
2006

194 oldal Petőcz András 2002-ben Egykor volt házibarátaink. Fejezetek egy családregényből címmel adott ki egy tárcanovellák sorozatából összeállított kötetet. A tárcanovellák korábban az Élet és Irodalomban jelentek meg. A kötetet a szerző most átdolgozta, összegyúrta regénnyé. A "családi történetek" megmaradtak, az akkori elbeszélő kisfiúból, Toncsiból most Tóni lett, a nővére maradt Irmának. A család és a körülötte lévő figurák humoros, jópofa, érdekes és különös történeteit az elbeszélő kisfiú adja elő. Megelevenednek a családi Nagy Fényképalbum figurái. Az albumot a gyerek a dívány sarkában szerette lapozgatni, mert ott el lehetett bújni. A történetek közel 30 év alatt esnek meg, de az elbeszélő-főhős végig gyerek marad. Fura, kedves figurák bukkannak föl a család körül, Bozenka néni, akinek egyszer megszúrta a fenekét a porcelán kiskutya a karosszékben, Sári néni, aki a flódnit szokta hozni, vagy a kifőzdés Jani, akinek tényleg ott kellett hagynia a kifőzdét. A regény egy születésnapi lakomával ér véget, ahol az étlapon megjelennek mindazok az ételek, amiket Tóniék az apjukkal olyan szívesen ettek régebben. "A szerző, aki maga is az álmok pártján áll, a háttérben meghúzódó történelmi és családi tragédiákat angyali derűvel oldja fel, és ami a felnőttet komorrá és beteggé tehetné, azt a gyermeki emlékezés fantáziájával és a remény hitelességével teszi elviselhetővé." Balla D. Károly, Magyar Hírlap

Idegenek
2007

A verset, szépprózát, mesét, tanulmányt egyaránt író szerző új regényének alcíme: Harminc perccel a háború előtt. Ez az alcím meghatározza az időt, de bizonytalanságban hagyja a helyszínt, miként az egész műből sem derül ki, hol játszódik a történet. Lehet, hogy Európa szélén valahol, egy diktatorikus államban. Mindenesetre a történet vége a beszláni túszdrámát idézi meg. Főhőse egy 8 éves kislány, ő meséli el a vele megtörtént dolgokat. Menekülnie kell anyjával egy határszéli kisvárosba. Egy merényletben anyja meghal, később a kislány az iskolai tanévnyitó ünnepségen a terroristák fogságába kerül. A regényvilág a kommunikációs viszonylagosságokra épül: a kislány korán megtanul hazudni, anyja tanítja meg - a túléléshez szükséges ez is, miként az állami nyelv minél tökéletesebb ismerete; az emberek általában helyi nyelveken beszélnek, de a kislány anyja azt szeretné, a gyereken ne érződjön, hogy nem anyanyelve a hivatalos nyelv. A történetben előrehaladva egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül a kislány, sok szörnyűség megesik vele. A végén egy 12 kilométer hosszú, patkányok lakta alagúton keresztül elindul, hogy a szabad világba jusson. Nem tudjuk meg, odaér-e, van-e számára végül szabadulás. A regény nyelve szenvtelen, száraz, franciás (a mottót a szerző Camus-től veszi, a Közönyből), hideg és józanul kimért nyelv. Ez a kimért nyelv termékeny feszültségben van azzal a ténnyel, hogy mindezt egy kislány meséli egyes szám első személyben. Elbeszélésének erejét növeli ez a nyelvi megoldás.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!