Szerzői oldal

Pilinszky János
( 1921 - 1981 )

Életrajz

1921 Budapesten született
1938 jogot, magyar irodalmat és művészettörténetet tanul a budapesti egyetemen, de diplomát nem kap
1938 első verseit közlik az irodalmi lapok
1944 Németországban katona, aztán hadifogoly
1946-47 az Újhold társszerkesztője
1947-48 Rómába utazik
1957 az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa
1960-70 európai és amerikai felolvasókörutakon vesz részt
1981 Budapesten meghal


Főbb díjai:
1947 Baumgarten-díj, 1971 József Attila-díj, 1980 Kossuth-díj

Trapéz és korlát
1946

Trapéz és korlát, 1946 Én tiltott csillagon születtem, / a partra űzve ballagok, / az égi semmi habja elkap, / játszik velem és visszadob.// Én nem kívánam megszületni, / a semmi szült és szoptatott, / szeress sötéten és kegyetlen, / mint halottját az itthagyott. (Tilos csillagon) Pilinszky János legelső kötete mindössze tizennyolc verset tartalmaz az 1940 és 1946 közötti időszakból, de azonnal megalapozta a szerző gyorsan klasszikussá érő költői hírnevét. Bár még érezhető rajta a magyar költészet nagyjainak (elsősorban talán József Attilának) a hatása, hangja már ekkor egyéni, kiforrott, feledhetetlen. Sötét szerelmes versei nem emberhez, inkább Istenhez szólnak, fájdalmát és magányát pedig nemcsak egyéni beállítódása, de háborús tapasztalatai is fokozták. Pilinszky más mondta róla Nemes Nagy Ágnes, kortársa, bajtársa és barátja a világon kívüli alakról, erről az üldözött legendáról .

Harmadnapon
1959

Harmadnapon, 1959 Mint tagolatlan kosárember, / csak űl az idő szótalan, / nincs karja-lába már a vágynak, / csupán ziháló törzse van. (Mire megjössz) A kommunista hatalomátvétel után a római tanulmányútjáról visszatérve hamarosan nemzedéktársaival együtt elhallgattatták pesszimizmusa miatt; több mint tíz évig tartott ez a közlésmegvonás; ezalatt mindenféle irodalom körüli munkából élt. Második kötete tematikus és spirituális fejlődést mutat: itt jelentek meg legnagyobb, leghíresebb versei. A háború és a Holocaust vált számára a kreatúra gyötretésének és szenvedésének örök érvényű jelképévé. Ahogy egy esszéjében írjaAuschwitzról: engem húsz év messzeségéből is lenyűgöz a kőblokkok hidege, és megbénítanak a foglyokról készült legális és illegális fotókról kitekintő gyermekalakok, akik mintha most is ott kísértenének az auschwitzi hóban, véglegesen és tanácstalanul, szemük-szájuk egy-egy sötét sebével . Pilinszky mélyen meghatározta a második világháborút követő magyar irodalmat; mély katolicizmusa és intellektuális gyötrődése egyszerre rokonítja őt a misztikával és az abszurddal. "Minden versének ugyanaz a gyémántkemény centruma: a posztapokaliptikus csend, ahol a szeg még mindig ott van a tenyérben, és a seb néma. Pilinszky vallásának fénye ebből a kristályból sugárzik elő. Az egyetlen irány az lenne, ha eltávolodna az átütött tenyértől el a testtől; de ez nem az ő útja. (Ted Hughes)

A mélypont ünnepélye
1984

A mélypont ünnepélye, 1984 Összegyűjtött rövidpróza és drámák. Ami az abszurd drámát a maga vegytiszta állapotában fenyegetné, hogy ugyanis csak megtörténne, a szakrális drama számára a drame immobile, a mozdulatlan dráma csodálatos lehetőségét kínálja. Mozdulatlanságot, nem betű szerint, hanem valamiféle nehezen definiálható időtlen formai szabadság értelmében. (Pilinszky János)

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!