Szerzői oldal

Podmaniczky Szilárd
( 1963 )

Életrajz

Író, költő, forgatókönyvíró, publicista.
1963 július 24-én született Cegléden.
1982-83 a Budapesti Műszaki Egyetemre jár.
1987-ben Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerez matematika-fizika szakos diplomát
Sokáig Szegeden, jelenleg Balatonbogláron él.
Írásai rendszeresen jelennek meg napilapokban, hetilapokban és folyóiratokban. A szövegírás mellett fotózik és rajzol. Saját könyveinek kiadója. A tárcaműfajok (jegyzet, kroki, glossza, aforizma, rövidszöveg) egyik leginvenciózusabb művelője a kortárs magyar irodalomban.
Novellái angol, német, szlovák, szlovén, bolgár nyelven jelentek meg.

Főbb díjai:
2001: Déry-díj
2007: Pro-Literatura Díj
2008: József Attila-díj

"... hidraulikus mennyasszony ..."
2000

Podmaniczky Szilárd összegyűjtött verseit olvasva bizonyos fokig a szerző egész életművének az alakulását is visszanézhetjük. Hogyha ennek az írásművészetnek azt a két jellegzetes pillérjét kellene megnevezni, amelyre épülnek a Podmaniczky-művek, akkor az egyik mindenképpen a nyelv fellazítása (lázítása), a másik pedig a történetelemeknek a szabad és mégis tudatos formálása-alakítása. Az egyik a lírikus, a másik az epikus Podmaniczky – mondhatnánk, ám az ő esetében (s ez generációja több tagjára is érvényes) az ilyen szétszálazások csak odavezetnek, hogy az ember elveszti a fonalat. Vegyük például a Két vég című verset: "Délutáni haláltusám után / lementem a boltba vacsorát venni / kenyeret túrót szedtem le a polcról / aztán már a pultnál parizert is kértem / legföntebb a hajamon látszott a tusa / ahogy délután küzdöttem a halállal / máshonnan nem vehette a boltos / hogy hozzácsapva nekem / eladható két parizervég". A versmondatot nem az írásjelek tagolják, hanem a jelenet tömörsége, az anekdota szerkezete. Az abszurd egyértelműség (és a kétértelmű cím) az, amely teljesen reálissá teszi a felfoghatatlan szituációt. Ez a húsbavágó halál. A zárlatra pedig Madách klasszikus sorra igaz: "Csak az a vég, csak azt tudnám feledni". Aki már kapott párizsi-csonkot az tudja, hogy ez a vers, nem csak a haláltusa miatt tragikus. A halálra van filozófiai magyarázat, a magyar húsipari termékekre ellenben nincs. A "... hidraulikus mennyasszony ..." versei azt az ívet vázolják, amelyen Podmaniczky neoavantgárd, kísérletező költészete, gellert kapva a szociografikus-kisrealizmus falán, egyfajta nyelv-játékos publicisztikává formálódott. Rövid formák és mély mondatok.

Gumiharangok
2005

Podmaniczky Szilárd a kisformák mestere. Ezzel a következetes világlátással és prózaalakítással pedig a töredezettségből, apró részletekből összeálló kifejezetten mai világot képes közérthetően ábrázolni. Nem a nagytotál izgatja, hanem a közeli kép. A megértés iróniájával nagyítja fel az esendőséget, a hétköznapiságot, a nagyon is emberit. Nem asztalt beszakító nagyregényeket ír, amelyek választ próbálnak adni mindenre, hanem tudatosan és alaposan megszerkesztett elegyes köteteket állít össze rövidszövegeiből. Olyan kötetek ezek, amelyek nem választ akarnak adni, hanem megmutatják, hogy mennyi kérdés, és mennyi válasz van egymás mellett, vagy éppen nincs, körülöttünk. Az asztal nem beszakad, hanem jelentőséget nyer. Újra asztal lesz. Akárcsak az egész világ, melyet a szerző tárcán kínál. A horgászás nyugalma, magányos séta egy erdősávon, a nézelődés végtelen szabadsága – ez a mindennapi élet gazdag minimalizmusa. Mindez anélkül, hogy a dekkolás, a habozás, a téblábolás, a semmittevés külön ideológiai színezetet kapna. Ez nem oblomovi világ. Oblomov, az igazi nagyregényhős gazdagságában lesz szegény. A Gumiharangok hőseire ez fordítva áll: egyszeriségük teszi őket gazdaggá, átlagosságuk egyedivé. Ahogy A látványpék címszereplője zárja monológját: "végül is, ha jól belegondolsz, és magadba nézel, nem neked van ez a kereskedelem kitalálva, de az is lehet, hogy az egész élet se." Kérdés, hogy megéri-e belegondolni. A Gumiharangok olvasása után úgy tűnik: igen.

Hutchinson rugói
2007

A szerzőre jellemző homályosan éles kisrealizmus, a valóságnál is jelenvalóbb irreális abszurd mellett új kis-regényében, a Hutchinson rugóiban, a jelképesség, a parabolikusság is helyet kap. A kezdés már-már Kafka Perének az első jelenetére hasonlít. Csak éppen az előjelek teljesen mások. Valentint, az írót, a házvezetőnője ébreszti: levelet hozott neki egy magas, sovány férfi. A levelet barátja fordítja le neki: egy alapítvány szívesen látná vendégül: Windmühlében (Szélmalomban), amelyről nem tudják, hogy hol van. Német nyelvterület, ez a biztos, no meg a cím: Bergstrasse 18. Ez a címzés pedig Sigmund Freud bécsi lakcímére is utalhat. Az író tehát útnak indul és le is száll a vonatról egy furcsa, nyomasztóan gemütlich kisvárosban. Ennél izgalmasabb regényhelyzetet nehéz kitalálni. Minden idegen. Hogy aztán a regény végén Magyarországra visszatérve, ez a közeg tűnjön idegennek. Merthogy Valentin, ellentétben Joseph K.-val, életben marad. Van. akinek az élete a halála, ő is, akárcsak K., kutyául érzi magát: "Valentin kiült a folyó partjára, amit régen úgy szeretett. Most betont, földet és vizet látott, kiürült belőle a város. Autók zúgtak a háta mögött, gyereknek magyarázta az apja, hogy mi micsoda. Talán ott Windmühlében, gondolta Valentin, be kellett volna fejezni az életem. De soha nincs bennem annyi erő. A betonból kavicsot kapart elő, a víz felé hajította. Úgy tűnt el, hogy nem vert hullámokat." Podmaniczky prózája az ilyen képekkel ver hullámokat.

Szép Magyar Szótár
2009

Mi lehet a történetmesélés minimális mértékegysége? Podmaniczky Szilárd legújabb könyve, a Szép magyar szótár, azt mutatja, hogy akár három-négy sorba is be lehet sűríteni egy komplex történetet. Mintegy 5000 szócikk szerepel a könyvben. Minden egyes szóhoz egy kis történet, állókép, szövegmagyarázat tartozik. Ráadásul a szótárszerkezet segítségével a mívesen kiadott könyv egymás mellett mutatja meg életünket a-tól z-ig. Életünk alapvető tárgyai, kellékei, fogalmai, helyzetei kapnak szemléltető magyarázatot. Ajánlatos ezt a könyvet össze-vissza olvasni. Bárhol felütni. Adott esetben el lehet gondolkodni, hogy nekünk mi jut eszünkbe arról a bizonyos szóról. Vegyük például a tücsök-szócikket: „Lement a nap, a hold nem jött föl a helyére. A tücsöknek nem számított az ilyesmi, belekezdett az éjszakai ciripelésbe. Az asszony egész éjjel forgolódott, nem tudott aludni tőle. Másnap füldugóval tért nyugovóra, de alig pár perc, rémülten ugrott föl. A férje megsimogatta a mellét.” Az asszony és a férj karakterével gyakran találkozunk, máskor férfi és nő, esetleg gyerek. Általános alanyok ők, mégis arcot kapnak azonnal. Olyan rövid ideig látjuk ezeket az embereket, mint amikor a mellettünk elsuhanó vonat kupéjába egy pillanatra kukkantunk csak be. Mégis izgat minket, hogy mi lehet velük. A Szép magyar szótár 5000 mikró-története színes sorsmozaikká áll össze. Voltaképpen egyetlen nagy történetté. Az egyes betűk iniciáléit Igor Lazin grafikus rajzolta.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!